Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

De legalább azt is leszögezik, hogy Putyin nem akarja se visszaállítani a Szovjetuniót, és még csak meg se őrült.

Jekatyerina Schulmann orosz politikatudós interjút adott a Die Weltnek, amiben arról morfondírozik, hogy „a nyugati sajtó gyakran állítja Putyinról, hogy vissza akarja állítani a Szovjetuniót, vagy hogy őrült. Ez egyáltalán nem igaz. Putyin akkor indít háborút, amikor népszerűsége csökken. Így volt ez Grúziában 2008-ban. A Krím félszigeten 2014-ben. És 2022-ben is. Ilyenkor új lendületet ad a rendszernek, eltereli a figyelmet”.
Schulmann kifejti azt is, hogy a háborúban vannak olyan szegény családok, akik azért támogatják a háborút, mert „az emberek rengeteg pénzt és szociális juttatást kapnak, ha a rendszer számára ágyútölteléket biztosítanak. A szegény családok megértik, hogy egy esetleg haszontalannak tartott családfőt egy lényegesen jobb anyagi és társadalmi helyzetre cserélhetnek. Haláleset esetén pedig óriási összegeket fizetnek ki. Így válik Oroszország szegénysége a rendszer sikerreceptjévé.”

A politikatudós szerint Putyin távozása után egy második Putyin valószínűtlen, „az a hatalom, amellyel a jelenlegi elnök rendelkezik, nem adható át egyetlen másik személynek”. „Minél tovább marad hivatalban, annál lehetetlenebbé válik ez.
Putyin után az ő szabályai eltűnnek, és az ország bizonytalanságba süllyed.
Valószínűek a belső harcok az FSZB-n belül – mivel az orosz titkosrendőrség óriási hatalommal bír, Putyin irányítása alatt áll, és ez az egyetlen politikai intézmény, amelyet nem ürítettek ki teljesen. Emellett a regionális elitcsoportok és fegyveres alakulatok bizonyos térségekben átvehetik a hatalmat. Oroszország soknemzetiségű állam, ami önmagában instabillá teszi. Az autonóm régiók, ahol tatárok, jakutok vagy csecsenek élnek, vissza fognak szerezni olyan jogosítványokat, amelyek egy szövetségi államban amúgy is megilletnék őket. Egyébként a hatalomváltás gyakran háborúk végét is jelzi – így történt Afganisztán és Korea esetében is.”
Oroszország sorsa így Vlagyimir Putyin halálával „hasonlóan alakulhat, mint Sztálin 1953-as halála után. Véget ért a koreai háború. Sikerült elkerülni a káoszt, létrehoztak egy megújított szovjethatalmat, amely a vezető réteg számára kedvező volt, a polgárok számára pedig legalább már nem volt olyan halálos. A Putyin utáni időszakban lehetnek bizonyos párhuzamok. Dolgoznunk kell azon, hogy azok, akik ezt a történelmi lehetőséget megkapják, megértsék: nem kiváltságokra van szükségük, hanem szabályokra. Nem kivételekre, hanem normákra. Nem háttéralkukra, hanem intézményekre. Meg kell érteniük, hogy a polgároknak jogokat kell adniuk, ha maguk is jogokat akarnak élvezni.”
Nyitókép: Dimitar DILKOFF / AFP