Zelenszkij politikusa a Mandinernek: Az ukrán a világ egyik legerősebb hadserege, „Magyarország jobban tenné, ha megegyezne velünk”

Ukrajnában még mindig vannak, akik bíznak a végső győzelemben, Oroszország összeomlásában, elsősorban Volodimir Zelenszkij és köre kommunikálja nagy erőkkel ezt a hitet. Sőt, Oleg Dunda ukrán képviselő szerint akárcsak a második világháborúban, az orosz-ukrán konfliktus is szükségszerűen az egyik fél teljes vereségéig fog tartani. Volodimir Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának politikusa figyelmeztetett, nem szabad megállni félúton, hiba lenne ismét lebecsülni Ukrajnát. Magyarországnak pedig azt üzente, a győztes Ukrajnáé lesz a világ egyik legerősebb hadserege, ezért szomszédjainak is érdeke, hogy a háború után valahogyan kiegyezzenek. Oleg Dundával a karpaczi Gazdasági Fórum margóján beszélgettünk.

Zelenszkijék kitartanának

Kezdjük a legnehezebb kérdéssel: mennyi a béke esélye?

Donald Trump tárgyalásai semmit sem változtattak?

Semmi nem változott, mert a Nyugat és Oroszország kibékíthetetlenül másképpen látja a dolgokat. A Nyugat talán abban a hiszemben van, hogy a háború a földért, vagy városokért dúl. Moszkvának azonban valójában nem Mariupol, vagy Pokrovszk kell. Néhány nyugati politikus és szakértő azt gondolja, Vlagyimir Putyin azzal álmodik, hogy megszerzi Mariupolt…

Céljuk az orosz befolyás kiterjesztése Európára, a visszatérés a Varsói Szerződéshez. Ezért elképzelhetetlen a kompromisszum.

Tehát elhúzódó háborúra számít?

Igen. A háború idén, de még jövőre is folytatódni fog. A front helyzetét jelenleg az első világháborúhoz, a verduni csatához hasonlítanám: egy-egy kilométer gazdát cserél nagy áldozatok árán. Közben Ukrajna és Oroszország is megépítette a maga Maginot-vonalát. Arra számítok, ahogy 1940-ben a nácik a „megkerülték” a francia védelmi vonalat az Ardenneken át, úgy az oroszok is próbálkozni fognak valami hasonlóval. Mindenekelőtt a balti államokkal: ezzel nemcsak Ukrajna hátába kerülnének, de Európa szívére csapának le.

Nem jelentene az egyet a harmadik világháborúval?

Az oroszok könnyedén tűz alatt tarthatnák a keskeny Suwalki-folyosót, amivel elvágnák az erősítés útját. Ugyanez igaz a Balti-tengerre is. A baltiaknak pedig önmagukban nincs elég erejük az önvédelemhez. A legfrissebb becslések szerint a NATO-nak valamivel több mint 100 ezer katonája állomásozhat a Baltikumban. Az szinte semmire nem elég. Oroszország megállításához sokkal több katonát kellene küldeni a térségbe.

A Rating Group ukrán közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint változóban van a háború megítélése. A válaszadók 59 százaléka már támogatná a tárgyalásokat. Egyetért velük?

Valójában semmi nem változott. Ha alaposabban megvizsgáljuk, a tárgyalásokat támogatók is azt a feltételt szabják, hogy biztonsági garanciákat kell kapnunk, a front jelenlegi vonalát kell alapul vennünk, és ki van zárva bármilyen további terület átadása. Ezek nélkül folytatnunk kell a harcot szabadságunkért.

Mégis meddig képes még Ukrajna harcolni?

Ukrajnát eddig mindig mindenki alábecsülte. Pedig már 2014-ben is egész Európa legjobb hadseregével rendelkezett: akár létszámában, akár fegyverzetében. 2022 óta nap mint nap bizonyítjuk ezt. Ennek ellenére

És legyőzhető Oroszország?

Ugyanolyan a helyzet, mint az első, vagy a második világháborúban. Mi lett volna, ha akkor abbahagyják a harcot a felénél? Ez a küzdelem is az egyik fél vereségéig fog tartani.

A kárpátaljaiak joga is fontos, de...

Mikor már azt hihetnénk, hogy Magyarország és Ukrajna viszonya nem romolhat tovább, ismét történik valami. Legutóbb a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadás. Van visszaút?

Biztos vagyok benne, hogy Kijev és Budapest hamarosan rendezik kapcsolataikat. Nem látok más lehetőséget, miután Ukrajna győzedelmeskedik, szomszédokként nincs más választásunk. Főleg, mert

Minden európai országnak meg kell értenie, hogy mindannyian részesei a háborúnak.

Nem keresünk újabb ellenségeket, de készek vagyunk harcolni érdekeinkért. És ezt jobb, ha minden szomszédunk eszébe vési, legyen keleti vagy nyugati. Éppen ezért Magyarország érdeke is, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Európai szabályozások nélkül úgy kereskedünk és olyan törvényeket hozunk, amilyeneket csak akarunk. Semmi sem köti kezünket. Budapest döntése, hogy ezt szeretné, vagy hogy ránk is vonatkozzanak az uniós előírások.

A kárpátaljai magyarok helyzetével kezdődött a viszony romlása. Nem lenne egyszerűbb rendezni ezt a vitát?

Ha Ukrajna csatlakozhatna az Európai Unióhoz, akkor ezzel kapcsolatban is vonatkoznának ránk az uniós szabályozások. Most még nem így van. És amíg nem csatlakozhatunk, addig nem is fog rendeződni a vita.

Miért, Ukrajna készen áll a csatlakozásra?

Ha Brüsszel, Berlin és Párizs szeretné megszilárdítani az Európai Uniót, akkor szükségük van Ukrajnára. Nélkülünk a nagy európai projekt nem létezik.

Milyen üzenetet küld a hosszú évek óta csatlakozásra váró országoknak, hogy egy háborúval gyorsított felvételt lehet nyerni?

Ugyan, csak hasonlítsa össze Ukrajnát mondjuk Szerbiával! Óriásiak a különbségek.

Magyarország álláspontja legalább világos. A Nyugat nem csak hitegette Ukrajnát?

Egyetlen olyan európai ország vagy politikus sem volt 2022-ben, aki átlátta volna, miért robbant ki a háború. Több mint három évre volt szükségük, hogy néhányan elkezdjék kapiskálni a konfliktus valódi gyökereit. Viszont még most is az érzelmeik, és nem a józan eszük vezérli őket. Meg kell érteniük, hogy nem lehet visszaforgatni az idő kerekét 2021-ig. Azonnali cselekvésre lenne szükség, vagy még az olyan nagy országoknak, mint Németország vagy Franciaország is komoly kihívásokkal kell megküzdenie. Mindenekelőtt gazdasági, aztán társadalmi, majd politikai válsággal. Ezek forrása pedig mind az orosz-ukrán háború.

Friedrich Merz német kancellár legutóbbi figyelmeztetése, hogy át kell alakítaniuk a társadalom struktúráját, pontosan erről szólt. Csak én attól tartok, hogy talán már elkéstek. Elvesztegettek három évet, így most kétszer olyan gyorsan kellene cselekedni. A reformok nélkül a nagy európai projektnek befellegzett. Ez pedig mindenkinek rossz lenne, Ukrajnának csakúgy, mint Magyarországnak.

Moszkva új hidegháborút akar

Szóval azt állítja, az európai-orosz kapcsolatok már sosem térhetnek vissza a háború előtti szintre?

Soha. Vagy az Európai Unió marad fenn, vagy az Orosz Birodalom. Nincs közös érdek, mert, mint mondtam Moszkva vissza akar térni a ’80-as évekhez. Vissza akarják fordítani a hidegháború eredményét. Nemcsak az egykori szovjet területekre fáj a foguk, de

• Varsóra
• Prágára
• vagy éppen Budapestre is.

Tudom, hogy az ukrán alkotmány tiltja a választásokat háború idején. De ha ez egy elhúzódó háború lesz, mégis mikor rendezhetnek újra választásokat?

Higgye el, senki nem szeretne jobban mielőbb választásokat rendezni, mint az ukrán nép. Hiszen ez egyúttal azt is jelentené, hogy vége a háborúnak. Addig nincs rá mód. Ahogyan nem volt rá mód az Egyesült Királyságban sem a második világháború idején, pedig nekik nem is szállták meg területeiket.

Nyitóképen egy ukrajnai katonai parádé még 2018-ból. Forrás: Genya SAVILOV / AFP