A katolikus egyházfő elárulta, miért van olyan állapotban a világ, amilyenben. Bár Leó pápa szerint a vagyoni különbségek óriásiak – és Elon Musk is megkapta a magáét –, a Szentatya rámutatott: a bajoknak sokkal mélyebb és régebbi okai vannak, mint gondolnánk. A pápa azt is elmondta, hogyan látja az Egyház jövőjét.
XIV. Leó pápa a Crux katolikus lap riporterének adott interjút, amelyben újra megerősítette, hogy a Szentszék nem áll az ukrajnai háborúban egyik fél oldalán sem és továbbra is szorgalmazza a minél előbbi békekötést.
Úgy gondolom, hogy számos különböző szereplőnek elég erőteljesen kell nyomást gyakorolnia, hogy a háborúzó felek azt mondják: elég volt, keressünk más megoldást a nézeteltéréseinkre”
– hangsúlyozta a Szentatya.
Leó pápa az ENSZ jelenlegi állapotával kapcsolatban igen kritikusan fogalmazott.
Mint mondta, a hidak építésének a párbeszéddel kell kezdődnie.
„Az első néhány hónapban sikerült legalább valamilyen párbeszédet kezdeményeznem, és találkozókat szerveznem multinacionális szervezetek vezetőivel. Elméletileg az ENSZ-nek kellene annak a helynek lennie, ahol ezeket a kérdéseket megvitatják. Sajnos úgy tűnik, hogy általánosan elfogadott tény, hogy az ENSZ, legalábbis jelenleg, elvesztette azt a képességét, hogy összehozza az embereket a multilaterális kérdésekben.
Sokan azt mondják, hogy »bilaterális párbeszédet kell folytatni«, hogy megpróbáljuk összehangolni a dolgokat, mert a multilaterális ügyek előrehaladását különböző szinteken akadályok gátolják”
– fejtette ki.
Az egyházfő arra is kitért, „nagyon fontos elkezdeni egy mélyebb reflexiót, megpróbálni rájönni: miért olyan polarizált a világ? Mi folyik itt?”.
„A 2020-as válság és a világjárvány minden bizonnyal hatással volt mindezekre, de szerintem ez már korábban elkezdődött…
Talán egyes helyeken az emberi élet értelmének elvesztése is közrejátszott ebben, ami sok szinten hatással volt az emberekre.
Az emberi élet, a család és a társadalom értéke. Ha elveszítjük ezeknek az értékeknek az értelmét, akkor mi számít még?” – hangoztatta a pápa.
A Szentatya úgy folytatta:
Ehhez még hozzáadódik néhány más tényező, amelyek közül az egyik, szerintem nagyon jelentős, a munkásosztály jövedelmi szintje és a leggazdagabbak jövedelme közötti egyre növekvő szakadék.
Például a vezérigazgatók, akik 60 évvel ezelőtt talán négyszer-hatszor többet kerestek, mint a munkások, az utolsó szám, amit láttam, hogy 600-szor többet keresnek, mint az átlagos munkások.
Tegnap jelentették be, hogy Elon Musk lesz a világ első ezermilliárdosa. Mit jelent ez, és miről van szó? Ha ez az egyetlen dolog, ami még értéket képvisel, akkor nagy bajban vagyunk…”
A pápa hangsúlyozta a szinodalitás fontosságát, amely „egy olyan hozzáállás, amely szerintem sokat taníthat a mai világnak.”
Szerinte ez egyfajta ellenszere a polarizációnak, „egy módja annak, hogy megbirkózzunk a mai világ legnagyobb kihívásaival. Ha hallgatunk az evangéliumra, ha együtt elmélkedünk rajta, és ha igyekszünk együtt haladni előre, egymásra hallgatva, megpróbálva felfedezni, mit mond nekünk Isten ma, akkor sokat nyerhetünk ezzel”.
Leó pápa azonban azt is hangsúlyozta:
Nem arra kell törekednünk, hogy az egyházat valamiféle demokratikus kormányzattá alakítsuk, mert ha megnézzük a mai világ számos országát, a demokrácia nem feltétlenül jelent tökéletes megoldást mindenre.
Hanem tisztelni, megérteni az egyház életét olyannak, amilyen, és azt mondani: »ezt együtt kell megtennünk«. Úgy gondolom, ez nagy lehetőséget kínál az egyháznak, hogy kapcsolatba lépjen a világ többi részével”.
A Crux munkatársa által készített interjú a pápa új életrajzi könyvébe készült, amely spanyol nyelven szeptember 18-án fog megjelenni, angolul és portugálul pedig 2026 elején lesz olvasható.
Nyitókép: Alberto PIZZOLI / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
John Henry Newman (1801–1890) anglikán lelkészként kezdte, majd 1845-ben katolizált, később pappá (1847), majd bíborossá (1879) lépett elő.
Milyen volt részt venni a konklávén? Mik voltak az első benyomásai az új pápáról? Milyen veszélyek fenyegetik az emberiséget és az egyházat? Ezekre a kérdésekre adott többek között választ Erdő Péter bíboros Café Francescóban megszervezett találkozón. Beszámolónk.
Sulyok Tamás köztársasági elnök személyesen invitálta meg hazánkba a Szentatyát.
Ferenc pápa gyászszertartása a vatikáni Szent Péter téren április 26-án. A hatóságok szerint több mint kétszázötvenezren gyűltek össze a szentatya temetésének napján.
Magyar Péter számára Ferenc pápa temetése is egy kommunikációs húzás, egy Facebook-lájkvadászat volt.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
A repülőgép elvontatásáig több órán keresztül szüneteltetni kellett a le- és felszállásokat.
Az ukrán elnök szerint ezek a támadások kihatnak az orosz hadvezetésre is.
