Egyszerre tíz országban is észlelték az eszközöket, elképesztő a riadalom.
Minimum 10 európai országban került sor az elmúlt hónapokban rejtélyes drónészlelésekre – írja összefoglalójában az Euronews.
Az érintett országok Litvánia, Lettország, Dánia, Norvégia, Románia, Lengyelország, Észtország, Németország és Franciaország. Dánia ennek következtében szeptember 29-től betiltotta légterében a kereskedelmi célú drónok repülését. Az Európai Unióban drónfal-kezdeményezés indult, a NATO pedig megerősítette jelenlétét a balti országokban. Litvániában július 28-án jelezték a hatóságok, hogy országukba Oroszország felől drón érkezett. Dovilė Sakalienė védelmi miniszter szerint a drónt Oroszország eredendően Ukrajnába küldte, ám az véletlenül országukba tévedt. A robbanóanyagokkal felszerelt drónt később egy katonai kiképzőhelyen találták meg.
Litvánia az incidens után a NATO légvédelmének megerősítését kérte.
A legnagyobb port kavart drónincidens Lengyelországban történt szeptember 9-én, amikor is 19 orosz drón sértette meg az ország légterét. Lengyelország a drónokat le is lőtte, ezáltal az orosz-ukrán háború 2022-es kitörte óta most először került sor közvetlen konfrontációra lengyel és orosz harci eszközök között. Szeptember 15-én aztán a lengyel elnöki palota felett észleltek Varsóban újabb drónt, melyet a hatóságok szintén hatástalanítottak. A drónincidensek kapcsán Lengyelországban egy belarusz nőt és egy ukrán férfit vettek őrizetbe.
Románia légterét szeptember 8-án sértette meg egy orosz drón, melynek következtében a román légierő F-16-osai felszálltak, hogy ellenőrizzék a román légteret.
Ugyanezen a napon Kelet-Lettországban egy Belaruszból érkező drón csapódott be. Romániát aztán szeptember 13-án újabb drónincidens érte, ezúttal egy Geran orosz kamikaze drónt észleltek Chilia Veche közelében. Romániában a hatóságoknak nem régóta törvényi felhatalmazásuk van a drónok lelövésére, ám ezt egyik alkalommal sem tették meg.
Az elmúlt héten 5 dán repülőtér felett észleltek drónokat. Az incidenseket a dán hatóságok koordinált támadásnak minősítették, a koppenhágai és az aalborgi repülőtereket órákra le is zárták. Hasonlóképpen zárva tartott Oslo, Norvégia fővárosának repülőtere szeptember 23-án drónészlelések miatt.
Dánia emellett szeptember 28-án is arról számolt be, hogy számos katonai objektumnál észleltek az előző nap drónokat.
Szeptember 22-én hasonló incidensről számolt be a francia katonaság is. Ők azonban kihangsúlyozták, hogy tudomásuk szerint a Mourmelon-le-Grand katonai bázis felett észlelt drónokat nem katonai személyzet vezette. A bázison Franciaország 501. tankhadosztálya állomásozik, de sor került ott korábban ukrán katonák kiképzésére is. Németországban szeptember 26-án a Dániával határos Schleswig-Holstein tartományban észleltek drónokat. Az ország idén összesen 144 drónátrepülést regisztrált, a legtöbbet a kulcsfontosságú frankfurti repülőtér közelében, de az nem világos, hogy ezek közül hányat használtak kémkedés céljára.
Nyitókép: Magyar Honvédség Facebook-oldala
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy lassan mindenkinek elege lesz az ukránok pénz- és lőszerpazarlásából.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
