Közben megindultak a találgatások, mégis mit kaptak azután, hogy királyi pompával fogadták az elnököt.
Donald Trump amerikai elnök a brit állami fogadáson tartott beszédében azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti kötelék „elszakíthatatlan”. A CNN szerint
a brit kormány egész héten attól tartott, hogy az amerikai elnök állami látogatása során egyetlen baklövés felrobbanthatja a „különleges kapcsolatot”
– és ezzel együtt Keir Starmer miniszterelnökségét is.
Trump második nagy-britanniai látogatása szörnyű időpontban jött Nagy-Britannia nehéz helyzetben lévő miniszterelnöke számára a CNN szerint. Napokkal Trump érkezése előtt Starmer menesztette Peter Mandelsont, Nagy-Britannia washingtoni nagyköveti posztját, miután tagadhatatlanná váltak a Jeffrey Epsteinnel való kapcsolatai. Ezután gondoskodnia kellett arról, hogy Mandelson távolléte ne hívja fel túl nagy figyelmet Trump saját korábbi Epsteinhez fűződő kapcsolataira. (Az amerikai elnök azt állítja, hogy a 2000-es évek közepén megszakította barátságát a kegyvesztett pénzemberrel, és évekig nem beszélt vele, mielőtt 2019-ben börtönben meghalt.)
A portál szerint kitűzött cél volt, hogy semmi sem ronthatja el Trump látogatását.
Amikor aktivisták Trump és Epstein képét vetítették a windsori kastélyra az érkezése előtti este, letartóztatták őket. Az amerikai elnököt végig távol tartották a brit közvéleménytől, nehogy lássa azokat, akik tiltakoznak látogatása és politikája ellen. Még az újságírók is kedvesnek tűntek: egy sajtótájékoztatón Starmernek csak egyetlen kérdést tettek fel Epsteinnel kapcsolatban, amit gyorsan megkerült.
Ha a brit kormány célja az volt, hogy elkerülje a félreértéseket, akkor ezt a szerény küldetést teljesítette – írja a CNN. De most, hogy az állami látogatás véget ért, Nagy-Britannia számba veszi, mit kapott cserébe. Két napon át a brit állam minden lehetséges pompával elhalmozta Trumpot. Mit ér ez manapság?
A CNN szerint Starmer legnagyobb nyeresége
az amerikai vállalatok 150 milliárd font (203 milliárd dollár) értékű befektetése, amelyet „Tech Prosperity Deal”-nek neveztek el.
Mintegy 31 milliárd font amerikai technológiai óriásoktól érkezik majd, hogy megerősítsék Nagy-Britannia mesterséges intelligencia-kutatásait és technológiai infrastruktúráját, míg ennek a befektetésnek a nagy részét – 90 milliárd fontot – a Blackstone, egy magántőke-társaság biztosítja a következő évtizedben.
A brit kormány – amely kétségbeesetten vár jó gazdasági híreket a novemberi költségvetési vita előtt – azt állítja, hogy a beruházás mintegy 7600 munkahelyet teremt.
„Technológiailag egyfajta vazallus állam vagyunk” – mondta Nick Clegg korábbi brit liberális kormányfőhelyettes, majd a Facebook-anyacég Meta egyik vezetőségi tagja szerdán egy cambridge-i konferencián.
„Bizonyos értelemben ez az amerikai-brit technológiai megállapodás csak egy újabb változata annak, hogy az Egyesült Királyság Sam bácsihoz kapaszkodik.”
Rövid távon Nagy-Britannia gazdasága nagyjából ugyanolyan állapotban marad, mint Trump hivatalba lépésekor. Az igaz, hogy Trump 10%-os vámtarifája a legtöbb brit árura alacsonyabb, mint amit az Európai Unióra kivetett, és Nagy-Britannia dicsekedhet azzal, hogy az első ország volt, amely vámkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. De a 10%-os vámtarifa még mindig jóval magasabb, mint Trump hivatalba lépésekor.
A CNN szerint Trump hivatalba lépése előtt Nagy-Britannia abban reménykedett, hogy az Egyesült Államok eltörli az Egyesült Államokba irányuló acélexportra jelenleg alkalmazott 25%-os vámtarifát. Ezeket a terveket most jegelték, ami a brit acélipart a csőd szélére sodorta. A múlt hónapban Nagy-Britannia harmadik legnagyobb acélműve a kormány ellenőrzése alá került.
Külpolitikai téren Starmer sikeresen elkerülte a nagyobb vitákat. Bár Trump azt mondta, nem ért egyet Nagy-Britannia azon tervével, hogy elismerje a palesztin államot, nem bírálta ezzel kapcsolatban Starmert.
Bár ügyesen elsiklott a kényes kérdések felett, Starmernek nem sikerült új külpolitikai kötelezettségvállalásokat kicsikarnia az elnöktől.
Trump azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon cserbenhagyta” azzal, hogy nem sikerült rendeznie Oroszország ukrajnai háborúját; de nem kötelezte el magát amellett, hogy fokozza a nyomást Putyinra a békemegállapodás elfogadása érdekében – mondván, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha a NATO-országok abbahagyják az olaj és a gáz vásárlását Oroszországtól.
Egy dolgot azonban már kapott Nagy-Britannia Trumptól: az egyre inkább trumpi politikát. Nigel Farage, a feltörekvő Reform UK párt vezetője messze megelőzi Starmer Munkáspártját a közvélemény-kutatásokban, és azt ígéri, hogy „Tegyük Nagy-Britanniát újra naggyá”.
Fotó: Leon Neal / POOL / AFP
Az amerikai terv egyik legfontosabb része annak biztosítása, hogy a Gázai övezet nem funkcionálhat többé terrorállamként. Ennek elérése azonban nem lesz könnyű. Hajdú Tímea írása.
A legnagyobb kritika az író munkásságával szemben, hogy fehér és férfi.
Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett, nem csak az antifa terroristákkal, de a támogatóikkal szemben is határozottan fel fog lépni.
Alig lézengett néhány szimpatizáns a nagy múltú politikai alakulat idei összejövetelén. Könnyen eltűnhet a Konzervatív Párt.
A migránsok támadó szándékkal, az őslakosok önvédelemből fegyverkeznek.
Marco Rubio szakította meg az elnök kerekasztal-beszélgetést és súgta az elnök fülébe a hírt.
A nyugati tagállamok sajátjukként adják tovább az orosz földgázt a többi uniós tagállamnak, így az gyakorlatilag lenyomozhatatlanná válik Európában.
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
