Sziijártó Péter odaszúrt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak: Magyarország jól tette, hogy kilépett ebből a kicsinyes, politikai szervezetből

„A Nemzetközi Büntetőbíróság ezzel a lépésével mindennél világosabban megmutatta, hogy teljesen elvesztette a presztízsét, döntéseit pedig lényegében egyedül a kicsinyes politikai bosszú motiválja” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter szombati Facebook-bejegyzésében, arra reagálva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) csütörtökön a részes államok közgyűlése elé utalta Magyarország ügyét az izraeli miniszterelnök letartóztatásának elmulasztása miatt. A döntést egy háromtagú bírói tanács hozta meg arra hivatkozva, hogy hazánk megszegte a Büntetőbíróságot alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, 

A testület döntését eljuttatják a tagállamok közgyűléséhez, ahol a decemberi éves gyűlésen döntenek Magyarország kapcsán.

Politikai érdekek uralkodnak a Nemzetközi Büntetőbíróságon belül

Szijjártó Péter erre reagálva kifejtette, a bírói testületben nem lenne szabad politika ideológiáknak és céloknak megjelenniük, és szerinte a Büntetőbíróság most „igazolta minden aggodalmunkat a testület pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban”, hozzáteszi, ez is azt mutatja, hogy Magyarország jól döntött, amikor kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amely 

Hozzátette, egy nemzetközi szervezet nem képviselhet politikai érdekeket, hiszen pont az lenne a szerepe, hogy megfelelő platformot biztosítson a vitázó feleknek.

Mint ismert, Magyarország áprilisban jelentette be, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, mert Budapest nem volt hajlandó teljesíteni az ICC elfogatóparancsát, és letartóztatni a hazánkba látogató izraeli miniszterelnököt, Benjámin Netanjahut. 

A döntést Magyarország kilépéséről Gulyás Gergely jelentette be, aki úgy fogalmazott:

„A Nemzetközi Büntetőbíróság egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált.” – Kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

Magyarország nem szegett szerződést

A Büntetőbíróság most azzal érvel, hogy „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”. Budapest viszont azzal védekezett, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is.

Az üggyel kapcsolatban még áprilisban megkerestük Hack Péter jogászt, tanszékvezető egyetemi tanárt, aki elmondta, bár a többi tagállamhoz hasonlóan annak idején Magyarország is ratifikálta a Római Statútum nevű nemzetközi szerződést, nem hirdette ki azt. Azaz nem vált a magyar jog részévé, ilyen értelemben pedig már önmagában ez akadálya annak, hogy a hágai bíróság bármilyen döntését végrehajtsa Magyarország.

 – magyarázta lapunknak.

Hozzátette, az, hogy Magyarország kilépett a Büntetőbíróságból, már egy ezen felüli lépés, amit az motivált, hogy Budapest aggályai a szervezet átpolitizálódását illetően tartóssá váltak.

Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala