Eldőlt: ebben a csapatban építheti újra karrierjét a magyar válogatott korábbi alapembere

Megtörtént a hivatalos bejelentés, Szalai Attila Törökországba igazolt.

A Kurdisztáni Munkáspárt harcosai pénteken ünnepélyes keretek között megváltak harceszközeiktől, a parancsnokok drasztikusabb eszközt választottak.
Négy évtizednyi fegyveres harc után megkezdte leszerelését a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK). Az iraki Szulejmánija közelében pénteken megrendezett ceremónián
látványosan megsemmisítette, elégette a fegyvereit – számolt be az AFP nyomán a Deutsche Welle.
A leszerelésről kiadott közlemény szerint a szervezet „jó szándékból és eltökéltségből” döntött a fegyverletétel mellett:
A béke és a demokratikus társadalom folyamatának gyakorlati sikeréért önként semmisítjük meg fegyvereinket. Azt kívánjuk, hogy ez a lépés békét és szabadságot hozzon.”
A PKK májusban jelentette be, hogy hivatalosan is feloszlik felhagy a fegyveres harccal. A döntés válasz volt Abdullah Öcalan vezető februári felhívására, aki 1999 óta van fogságban Isztambul közelében:
A politika és a társadalmi béke erejében hiszek, nem a fegyverekében. Arra kérlek benneteket, hogy ezt az elvet ültessétek át a gyakorlatba”
– üzente Öcalan, hozzátéve:
a leszerelési folyamatot „gyorsan végrehajtják”.
Öcalan egyúttal arra kérte a török parlamentet, hogy állítson fel egy bizottságot a békefolyamat és a leszerelés felügyeletére.
A kurdok egy körülbelül 30 milliós népcsoport, akik a történelmi Oszmán Birodalom területén éltek. Az első világháború alatt a török állam a világtörténelem egyik első, hivatalosan szervezett genocídiumát hajtotta végre ellenük, majd az államhatároknak a konfliktust követő átrajzolása négy különböző országba szórta szét a hányatott sorsú kisebbséget. Jelenleg
területén élnek.
A Kurdisztáni Munkáspártot 1978-ban alapították azzal a céllal, hogy független kurd állam megteremtéséért harcoljon, bármilyen eszközzel. A '90-es évektől céljukat módosították: függetlenség helyett autonómiát követeltek Törökországon belül.
A PKK évtizedeken át folytatott fegyveres küzdelmet a török biztonsági erőkkel, emellett polgári célpontok ellen is hajtottak végre erőszakos akciókat.
Emiatt a szervezetet Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.
A török államot ezzel szemben gyakran vádolják azzal, hogy kurd falvakat pusztított el, és civileket telepített ki, miközben a PKK felszámolására törekedett.
A négy évtizedes konfliktus során mintegy 40 ezer ember vesztette életét, köztük civilek, politikusok, közéleti és vallási szereplők.
***
Fotó: Shwan MOHAMMED / AFP