Nem lesz 5 százalékos GDP-arányos katonai költés sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben, ezt mindenki tudja.
„A hágai csárda ki van festve, / oda jár az unió a Trump elnökkel szórakozni minden este. / A Trump elnök azt hiszi, / hogy a számlát fizeti / egyvalaki.” Nagyszerű Csongrád vármegyei népdalunk jutott eszembe, mikor értesültem a hágai NATO-csúcstalálkozón született salamoni döntésről, miszerint a szövetségesek
el is érik a Donald Trump amerikai elnök által nettó kampányszlogenként pufogtatott 5 százalékos GDP-arányos katonai költési célt, meg nem is.
Az 5 százalékos katonai költési cél természetesen elérhetetlen, ezt mindenki tudja. Magyarország 2024-ben 1731 milliárd forintot fordított katonai kiadásokra a NATO hivatalos jelentése szerint, azaz GDP-jének 2,11 százalékát. A tavalyi GDP-vel számolva az 5 százalékos GDP-arányos katonai költés 4101 milliárd forintot tenne ki, tehát 2400 milliárdot kellene találni valahol kis hazánk kifeszített költségvetésében a trumpi igény teljesítéséhez, aminek következtében az állam katonai kiadásai valamelyest meghaladnák az egészségügyi költéseket.
Politikailag eladhatatlan, hazánk biztonsági helyzete által nem indokolt, ráadásul értelmesen elkölthetetlen összeg lenne ez,
és ezzel így van minden NATO-szövetséges. Az Egyesült Államok maga is csak 3,38 százalékot költött katonai kiadásokra tavaly, a paranoiás éltanuló Lengyelország pedig a 4,12 százalékot dinamikus gazdasága ellenére is csak szélsebes eladósodással tudta teljesíteni.
Nem lesz 5 százalékos GDP-arányos katonai költés sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben, ezt mindenki tudja.
Ezzel összhangban született meg a NATO-döntés arról, hogy látszólag lesz 5 százalékos költés, valójában meg nem lesz. A döntés úgy szól: a katonai kiadási célt a szövetségesek 2035-ig fokozatosan a GDP 3,5 százalékára emelik (ez is 1000 milliárd forintos pluszkiadás hazánknak a 2024-es GDP-vel számolva, nem könnyű, de menedzselhető), és további 1,5 százalékot költenek katonailag releváns infrastruktúrára, innovációra, védelmi iparra, polgári védelemre. Ezzel tehát lényegében most is létező költségvetési kiadások válhatnak a NATO felé elszámolhatóvá, s hasonló a helyzet az ukrán hadseregnek és védelmi iparnak nyújtott támogatásokkal is.
Igen ám, de a döntést egy svédcsavar salamonivá teszi:
a hágai nyilatkozat szerint „a terv szerinti költés pályáját és mérlegét” a szövetségesek felülvizsgálják majd, éspedig nem is félidőben, hanem 2029-ben. Azaz abban a minutumban, amint az 5 százalékos katonai költést erőltető Donald Trump elhagyja a Fehér Házat. Ha a szövetségesek egyenlő részekre osztják a GDP-arányos költési növekményt, akkor a gyakorlatban megúszhatják az egészet azzal, hogy három év alatt 0,45 százalékpontot emelnek a költéseiken, felmennek 2,45-ig, esetleg elszámolják az Isten pénzét is katonai út és vasút építésére – aztán ott a felülvizsgálatot követően szépen meg is állhatnak, ha Trumpot nem trumpista elnök követi a fehér házi trónon.
Ez tehát az európai megoldás védelmi képességeink erősítésére: igent mondani egy nyilvánvaló őrültségre, majd elsunnyogni az egészet.
Csak remélni tudom, hogy ez az eljárásmód nem csupán Donald Trump habókos terveire érvényes, hanem az Európai Bizottságéira is. Például a RePowerEU útitervre, az unió utolsó néhány olyan országának levágására az orosz energiáról, amely még élvezi annak előnyeit árban és tranzakciós költségekben. Az Európai Bizottság eme útiterv atomenergiára vonatkozó részét tekintve mintha már visszavonulót fújna. Alig várom, hogy hasonló salamoni döntés szülessen ebben is –
Magyarország pedig boldogan igent mondhasson, majd elsunnyoghassa az egészet a terv érdemei szerint.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Dánia július 1-jével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól, a programjukat bemutató dokumentumban negyvenegy (!) alkalommal szerepel Ukrajna neve.
(Nyitókép: MTI)
Bayer Zsolt publicista Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével és Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával beszélgetett a Tranziton, a Mandiner sátorban.
Akár másfél százalékos gazdasági visszaesést is hozhatna, ha jóval kevesebb pénzből fogyaszthatnának a magyar háztartások. Márpedig a fogyasztás a fő motorja jelenleg is a magyar gazdaságnak, nélküle már rég recesszióban lennénk, a kiszivárgott Tisza-adó ebben is negatív hatást jelentene. A több adó kevesebb elkölthető pénzt jelent.
Oroszország egy év alatt 1,1 milliárd euróhoz jutott az Európai Uniótól üzemanyag-eladásokból.
Az orosz elnök tisztázta a felmerülő kérdéseket.
Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij közös sajtótájékoztatót tartott a hajlandók koalíciójának ülése után.
Az amerikai elnökkel ellentétben az Politico még mindig von Der Leyen „GPS-ügyén” rugózik.
Néhány napja becsengettek és visszatértek a gyerekek az intézményekbe. Ez egy jó apropó, hogy átbeszéljük gyermekeinkkel, mit is jelent pontosan a pénz, honnan jön és mit lehet vele kezdeni, sőt, egy alapos felkészítés után akár saját, különleges bankkártyával is meglephetjük őket.
Dmitrij Peszkov leszögezte, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat nem lehet külföldi katonai kontingensekkel biztosítani.
