A tűzvonalban lévők már csak a háború mielőbbi végét várják.
Ukrajnában továbbra sincs kilátás a háborúból való visszatérésre azok számára, akik már a 2022-es orosz invázió kezdete óta szolgálnak a fronton. A demobilizáció kérdése egyre sürgetőbb, de a katonák nem látják a kiutat – számolt be a Kyiv Independent.
A cikk szerint a rotáció már az ukrán parlamentben is téma volt, ahol felmerült a kérdés:
Mikor térhetnek haza a katonáink?”
Erre Volodimir Zelenszkij elnök cinikusan annyit válaszolt:
Amikor legyőztük az ellenséget.”
A jelenlegi törvények értelmében a leszerelésre csak a hadiállapot megszűnése után kerülhet sor. Azonban a probléma nem pusztán jogi értelemben létezik: Ukrajna nem képes elegendő újoncot mozgósítani ahhoz, hogy leválthassa a több éve tűzvonalban szolgáló katonákat.
Ezt is ajánljuk a témában
Bohdan Dolince szerint ahhoz, hogy Oroszország egyetlen éjszaka alatt akár kétezer pilóta nélküli repülőgépet is bevethessen, a gyártási volumenét többszörösére kellene növelnie.
A 63. gépesített dandár egyik katonája így nyilatkozott erről a lapnak:
A szolgálati feltételek tisztázatlansága komoly gond. Ez mentálisan is kimerít bennünket.”
A kimerültség általános. Egy másik katona, aki sebesülten is visszatért egységéhez, így fogalmazott:
Ami a leginkább megrémíti az embereket a mozgósításban, az nem maga a mozgósítás, hanem az, hogy nincs világos időkeret a szolgálatra.”
Noha korábban voltak kísérletek jogszabályi változtatásokra, ezek mind elakadtak a törvényhozásban vagy a vezérkar ellenállásán. A hároméves szolgálat utáni leszerelést biztosító javaslatot például a főparancsnok kérésére törölték a mozgósítási törvényből.
A katonák morálját súlyosan rontja a kilátástalanság.
Csapdában vagyunk, mintha túszok lennénk”
– fogalmazott az előbbi megszólaló a cikkben. A lap szerint ugyanakkor a sorozás alól kibújókkal szemben az adminisztratív büntetéseknek sincs elég visszatartó erejük.
Ha az állam rendet akar, először a szabálysértések súlyos következményeit kellene megteremtenie”
– mondta a 104. területvédelmi dandár egyik katonája.
A demobilizációs törvényjavaslat beterjesztésének határidejét 2025 márciusáig tolták ki, de július végéig semmi előrelépés nem történt.
Így a fronton harcolók továbbra is csak bízhatnak a háború végében, vagy abban, hogy egyszer végre világos szabályozást alakít ki az ukrán állam.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás.”
Őszintén remélem, hogy ha nem is lesz törvény, maga a háború mielőbb véget ér. De miként ér majd véget a számunkra?”
– tette fel a költői kérdést az egyik megszólaló.
***
Fotó: Tetiana DZHAFAROVA / AFP
„Az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan” – írta Ursula von der Leyen a közösségi oldalán.
Az ukrán elnök úgy látja, Putyinnak esze ágában sincs találkozni vele.
Marco Rubio is megerősítette: Európa lesz az első vonalban.
Az ukrán fél minden találkozón úgy tesz, mintha akkor hallaná először, hogy gond van a kisebbségi jogokkal az országukban.
Az ukrán elnök kijelentette, nem egészen érti, milyen biztonsági garanciákra van szüksége Oroszországnak, az agresszornak.
Ha az amerikaiak és az oroszok Budapestet választják, akkor az ukrán elnök kénytelen lesz eljönni Magyarországra.
Egyéniben így összesen öt magyar résztvevője lesz a főtáblának.
A jobboldali Új Társadalmi Szerződés (NSC) párthoz kötődő külügyminiszter újabb szankciókat javasolt Izrael ellen, például kereskedelmi tilalmat az illegális telepekről származó termékekre, illetve fegyverbeszerzések leállítását Izraelből.
