A milliárdos bejelentette: megalakítja az „Amerika” pártot, mindössze egy apró hibája van a képletnek: mégis kik alkotják majd a szavazótábort?
Elon Musk és Donald Trump még meglehetősen friss viszálya újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, miután a milliárdos szombaton bejelentette: megalapítja az „Amerika” pártot, hogy „visszadja az amerikaiaknak a szabadságukat.” A párt létrehozását egy X-en közzétett szavazásra alapozta, ahol a válaszadók 65%-a támogatta az ötletet. A milliárdos, aki 2018-ban a Twitteren még szocialistának nevezte magát, éveken át a demokratákra szavazott, majd átállt a republikánusok oldalára, hogy aztán most megalakítsa saját „centrista” pártját.
A milliárdos cselekedeteire magyarázatot adhat, hogy egyszerűen túl nagy árat fizetett először a Twitter megvételéért, majd Trump támogatásáért. A Twitter miatt a Biden adminisztráció jegelte őt, annak ellenére, hogy 2020-ban Musk nyíltan támogatta Biden megválasztását. Majd mikor beállt Trump mögé azt remélte, hogy a millióiért cserébe megvalósítják poltikai programját, azonban ehelyett ő lett az amerikai baloldal főellensége és ötletei félre lettek tolva. Csalódottsága tehát érthető.
De vajon segít vagy ront a helyzetén a milliárdos azzal, hogy pártot alakít?
Ezt is ajánljuk a témában
Az USA elnöke és a világ leggazdagabb embere egymásra talált, aztán minden átfordult egy a világgazdaság és az űrhajózás jövőjét is befolyásoló, személyeskedő háborúba. Rajcsányi Gellért írása.
Elon Musk több alkalommal úgy jellemezte magát, mint, aki „társadalmi szempontból liberális, de fiskálisan konzervatív”. Többször újraosztott egy posztot, amely az új párt programpontjaiként a következőket sorolta fel:
Michael Knowles amerikai politikai kommentátor mutatott rá műsorában, hogy
Musk kiválasztott a politikai térkép azon kis szigetét, amelynek a legkevesebb a lakója.
Ugyanis az, amit Musk hirdet vagyis a társadalmi liberalizmus és a fiskális konzervativizmus a létező legritkább kombináció. A 2016-os választások után Lee Drutman és a Voter Study Group elmezte az amerikai választókat, és volt egy ábra, amely a válaszadók „gazdasági kérdések” és „társadalmi kérdések” szerinti eloszlását mutatta, amelyen vizuálisan is jól látható, hogy az amerikai szavazóbázisban alig van olyan ember, aki egyszerre tartja magát társadalmilag liberálisnak, és gazdasági szempontból konzervatívnak.
A programja alapján a híres ábra jobb alját célozta be Musk:
Valószínűleg nem ez volt a cél, hiszen, az „Amerika” elnevezés arra utal, hogy egy nagy populista, centrista párt lehetett az ötlet. A megosztott listán vannak népszerű pontok, de összerakva nem lehet populista programnak titulálni.
Mellesleg középen lenni egyáltalán nem egyszerű, pont ez volt az oka a Trump által támogatott törvénytervezet gigantikus méretének: két egymással egyet nem értő szavazói réteg kivánságát kellett teljesíteni: meg kellett tartani a hagyományos republikánusokat (adócsökkentés) és az új munkásosztálybeli szavazókat (bevándorlás, és adókedvezmények).
A másik fontos faktor, ami ronthatja a párt támogatását, az Elon Musk személye. Népszerűsége jelenleg a padlón van: a liberálisok ellene fordultak, amiért beállt Trump mögé, a konzervatívok pedig ellene fordultak, amiért kiállt Trump mögül. Az adminisztráción belüli ténykedését is kevesen nézték jó szemmel. Az amerikaiak többsége negatívan látja őt: 55% tekint rá negatívan, 36% pedig pozitívan. Ezzel szemben 2022-ben mikor megvette a Twittert egy YouGov/The Economist felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak 41%-a tekint rá pozitívan, míg 37% negatívan. Ez azt mutatja, hogy az őt kedvelők csoportja nem sokat változott, viszont jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik nem kedvelik.
Az elmúlt évtizedekben több kísérlet volt harmadik párt létrehozására, azonban ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak.
Két túlélő a Zöldpárt és a Libertárius Párt, amelyek leginkább arra jók, hogy egy-egy államban segítsék, hogy az ideológiailag hozzájuk közelebb álló párt jelöltje veszítsen.
Sokan ettől tartanak Elon Musk pártjával kapcsolatban is: csak arra jó, hogy gyengítse a republikánusokat a félidős választáson.
A New York Times washingtoni tudósítói egyenesen azt írták: harmadik pártot létrehozni nehezebb, mint embert vinni a Marsra. Egy új párt alapításához ugyanis elképesztő pénzeket kell kiadni, hatalmas az ellenállás, és a végén a siker is elmarad. Ezért történt, hogy a jelentős támogatói bázissal rendelkező Robert F. Kennedy Jr. tavaly inkább beállt Trump mögé, és feladta a saját kampányát. A lap megjegyzi: Musk még be sem jegyezte a pártot, így ők kétségbe is vonják, hogy mennyire komoly a terv. Ráaádásul a milliárdos szerintük nem veszi figyelembe, hogy az amerikai választási rendszer meglehetősen bonyolult, különösen, ha a kívülről érkezik valaki. Mint írják:
„Musk vasárnap azzal dicsekedett, hogy az amerikai demokrácia radikális átalakítására irányuló tervét nem lesz nehéz megvalósítani – ami arra utal, hogy alig fordított időt az állami választási jog és a szövetségi kampányfinanszírozási törvények tanulmányozására.”
S valóban: a rendszerben rengeteg a buktató. Georgia államban például 27 ezer aláírást kell gyűjteni, ami a Times cikke szerint ahhoz vezetett, hogy 1934 óta nem tudott ott harmadik jelölt indulni. Tehát, ha Musk csak néhány képviselő és szenátor székét akarja megcélozni – ahogy ezt az X-en suggalta – akkor is jelentős akadályokba ütközhet.
Nagy kérdés az is, ha Musk haragja lecsillapodik, vagy megtörténik egy váratlan kibékülés, akkor vajon a milliárdos ragaszkodna-e az új párthoz.
Trump vasárnap „nevetségesnek” nevezte Musk pártját, majd a Republikánus Párt „hatalmas sikerét” dicsérte.
„A demokraták eltévedtek, de mindig is kétpárti rendszer volt. És szerintem egy harmadik párt létrehozása csak tovább növeli a zavart. Úgy tűnik, hogy ez a rendszer valóban két párt számára lett kialakítva.” Az elnök hozzátette: szerinte a harmadik pártok soha nem működtek.
A viszályt tovább ronthatja, ha Trump esetleg bosszút áll: Musk cégei jelentősen függnek az állami szerződésektől. Az bizonyos, ha valaha megtörténne a kibékülés, azt Musknak kell kezdeményeznie. Elon Musk 2010-es évek eleji népszerűségét a Teslának és SpaceX-nek köszönhette. Valószínűleg ő maga és a világ is jobban járna, ha visszatérne ahhoz, amiben jó: a Mars, a rakéták, és az elektromos autók.
Ezt is ajánljuk a témában
Az évszázad politikai botránya az, ami 2021 és 2024 januárja között lejátszódott a Fehér Házban.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
A benzin ezúttal bruttó 16 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 12 forinttal kerül majd kevesebbe.
A kormány sajtóközleményben árulta el.
