A cél a Kínától való függetlenedés.
Az Atlanti-óceán partján fekvő, franciaországi La Rochelle városa kulcsfontosságú lehet az európai ipar jövője szempontjából – olvashatjuk a The New York Times keddi elemző cikkében, amelyben a szerző arról ír, hogy Európa igyekszik minél jobban függetlenedni Kínától a ritkaföldfémek bányászása és előállítása tekintetében. Ehhez kulcsfontosságú helyszín a francia kikötőváros, amely egyrészt kiváló helyen található az import szempontjából, másrészt rendelkezik a ritkaföldfém-feldolgozáshoz szükséges megfelelő ipari infrastruktúrával.
Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott Kritikus Nyersanyagokról Szóló Törvény értelmében az unió célja, hogy 2030-ra ritkaföldfém-nyersanyag igényének 10 százalékát saját területén bányássza, 40 százalékát az EU-n belül dolgozza fel, további 25 százalékát pedig újrahasznosítás útján teremtse elő.
A franciaországi La Rochelle-ben található tartályokban április óta kétféle ritkaföldfémet tisztítanak, amelyekből állandó mágneseket gyártanak és azokat modern autók, szélturbinák és katonai felszerelések előállításához használják fel. A gyár tulajdonosa, a belga székhelyű Solvay nevű vállalat közölte, egyelőre kísérleti mennyiségben állítják elő ezeket a fémeket, de amennyiben Európa vevő rá, a jövőben növelik a termelést.
A cikk szerzője szerint
a franciaországi üzem egy szélesebb körű, növekvő európai trend része a függetlenedés elérésére, ám a siker egyelőre nem garantált.
A 17 legfontosabb elem nagy részét ugyanis Kínából importálják, ahol viszont már széleskörű infrastruktúra épült ki az előállításra is. A lap felhívja a figyelmet, nem volt ez mindig így. Korábban az európai üzemekben történt az előállítás, azonban az 1980-as és '90-es években az ázsiai országba importálták a jelentős környezetszennyezéssel járó produkciót, aminek következtében Európa teljesen kiszolgáltatottá vált Kína irányába.
Az elmúlt hetekben – feltehetően nagyrészt az amerikai vámtarifák növelése miatt –
Kína jelentős mértékben csökkentette ritkaföldfém importját, amit Európa is megérzett. A szakértők szerint ez kisebb löketet adhat Európának, hogy stabil, megbízható belső forrásokat építsen ki és csökkentse függését Pekingtől.
Az európai vezetők ettől függetlenül tisztában vannak azzal, hogy gyakorlatilag lehetetlen lesz felvenni a versenyt Kínával. Hildegard Bentele, az Európai Néppárt német politikusa a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, „az európai vállalatoknak el kellene dönteniük, mi a fontosabb számukra: egy megbízható, közeli beszállító, vagy a költségek minimalizálása.”
Nyitókép: RODGER BOSCH / AFP
Persze biztosan van a nyírmártonfalvi lombkoronasétány is olyan kockázatos, mint az európai autóipar teljes leállása. Kohán Mátyás írása.
Miután egész eddig fegyvereket kunyerált és csillagászati összegeket égetett el.
A BMW menedzsere sötét háttértevékenységekről rántotta le a leplet.
Hol tart ma Kína a 2049-es centenáriumi céldátum felé vezető hosszú menetelésben, miben hasít, és hol vannak a buktatók? Interjúnk.
„Egyiptom kulcsfontosságú szövetségesünk” – hangsúlyozta az egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalás kapcsán a miniszterelnök.
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
A forint szárnyalása mögött már a jövő évi kormányváltás reménye körvonalazódik a piac részéről, legalábbis a K&H Bank elemzője szerint. A Mandinernek nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor jóval inkább szól a forinterősödést okozó bizalom Varga Mihálynak, sem mint Magyar Péternek.
A Tisza adatbotrány felelősei között több ukrán szoftverfejlesztőt és egy zavaros hátterű ukrán céget láthatunk.
