Moszkva állítja, az orosz hadsereg a háború kezdete óta először nyomult tovább az Ukrajna középső részén fekvő Dnyipropetrovszk régióba. Az ukránok tagadnak.
Az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hadserege 90. tankhadosztályának egyes alegységei a nagy részben már orosz megszállás alatt lévő Dnyipropetrovszk és Donyeck régió határához értek, majd a háború kezdete óta első alkalommal tovább nyomultak az Ukrajna középső részén lévő Dnyipropetrovszkba. Ez ritkábban lakott vidéki terület, mint a Donbasz, viszont fontos bányászati és logisztikai központ – írja a CNN.
A horticjai ukrán haderő szóvivője, Viktor Trehubov azonban mindezt cáfolta, és úgy nyilatkozott, hogy „az oroszok folyamatosan hamis információkat terjesztenek arról, hogy a Pokrovszk és Novopavlivka felől behatoltak Dnyipropetrovszk régióba, de ez egyik területen sem igaz”.
Az orosz előrenyomulás jelentős visszalépés lenne az ukránok számára, pláne, hogy a béketárgyalások megfeneklettek,
és az orosz hadsereg pedig az utóbbi hetekben folyamatosan haladt előre az északi Szumi régióban és Liman térségében, Donyeckben egyaránt.
Kijev számára mindez további nyomást jelent a kulcsfontosságú csomópont Pokrovszk város megőrzése kapcsán, amelynek közelében az ukrán csapatok eddig 65 „offenzív” orosz hadműveletet állítottak meg.
Az ukrán Deep State elemzőcsoport szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének valamivel kevesebb mint egyötödét tartja ellenőrzése alatt, beleértve a Krímet és Kelet-Ukrajna még 2022 februárja előtt megszállt részeit.
Az ukrán–orosz háború a héten új fokozatra kapcsolt, miután Ukrajna meglepetésszerű dróntámadást indított Oroszország területén belül, illetve a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen. Az orosz erők válaszul gyorsan tovább nyomultak Ukrajna belseje felé.
Ezt is ajánljuk a témában
Legalább 12 stratégiai bombázót ért találat az ukrán hadsereg nagyszabású, mélyen orosz területre mért dróncsapása során – a támadás időzítése egybeesett a béketárgyalások újabb fordulójával.
A béketárgyalások a két fél között ennek ellenére folytatódnak, ám az ezzel kapcsolatos második isztambuli találkozó sem hozott áttörést. Donald Trump néhány napra rá „vadul verekedő kisgyerekekhez” hasonlította a háborúzó feleket, akiket jobb egy darabig veszekedni hagyni, mielőtt az ember szétválasztaná őket.
„Akkor azonban nagyon kemények leszünk mindkét országgal, hiszen a tánchoz ketten kellenek” – mondta az amerikai elnök.
Nyitókép: Sergey Bobok/AFP. (A fotó illusztráció.)
Kijevben és Zaporizzsjában súlyos károk keletkeztek.
Ukrajna elnöke fegyverexportot hirdetett. Szerinte Európában, az USA-ban, a Közel-Keleten és Afrikában is élénk kereslet mutatkozik az ukrán fegyverek iránt.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt is kijelentette, „gyakorlatilag a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatosan lefelé tartanak”.
Szijártó Péter ismertette, a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját jelentősen megemelték a háború kitörése óta, és céljuk, hogy még több pénzt keressenek Magyarországon.
Az irányított migráció korunk hadviselésének eszköze, ami rendkívül veszélyes, hiszen az állam alapvető funkcióit veszélyezteti – vallja a szerző.
Szeretném bátorítani, hogy legyen még legalább 38 újabb hazugsága a hátralévő hónapokban is.
Az orosz külügyminiszter határozott választ ígért az esetleges „provokációra”.
