Nap mint nap meg kell küzdeni azért, hogy a magyar kisgyerekek a magyar óvodát, majd a magyar iskolát válasszák. Hogy miként kell ezt csinálni, arról az Arad megyeieket érdemes megkérdezni.
Korántsem rózsás a romániai magyar oktatás helyzete: a magyar óvodások száma 2012 és 2020 között 14,5 százalékkal csökkent, az első osztályosoké 8,7-del. Különösen súlyosan érinti a fogyás a szórványmegyéket, ahol a magyarság aránya drasztikusan csökkent: Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben, Fehér, Máramaros megyében 30-40 százalékos létszámcsökkenés volt a magyar nevelési és oktatási intézményekben, Krassó-Szörény megyében pedig 2013-ban bő kétszáz év után megszűnt a magyar nyelvű iskoláztatás – olvasható a Közoktatási körtérkép című kiadványban. Erdély 15 megyéjében 2017 és 2022 között 70 iskola szűnt meg, 21 új alakult, 49 településen felszámolódott a magyar oktatás, és 2-ben sikerült megszervezni.
Az Erdélystat adatai szerint Közép-Erdélyben és a Partiumban a magyarul tanuló diákok alig fele jár kizárólag magyar iskolába.
Üdítő kivétel Arad megye, ahol a 183 magyar óvodásból 152-en magyar előkészítőben kezdik meg a tanévet, ami 83 százalékos arány, ez tiszteletet parancsoló emelkedés. Lehoczky Attila, az aradi Aurel Vlaicu Gimnázium történelemtanára, korábbi zimándújfalui iskolaigazgató felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi adatok többek között a koronavírus-járvány miatt voltak rosszak: 2020-ban alig 120 magyar kisdiákot írattak be, a számuk azóta fokozatosan emelkedett.
Ehhez kemény kampány kellett, amelyben, mint Lehoczky mondja, mindenki megtette, amit tudott,
az óvodapedagógusoktól a tanítókon és a tagozatvezetőkön át az igazgatókig. Emellett ott voltak a civilek, az RMDSZ a 2010-es évek derekától erősen kampányolt, és a magyar kormány is támogatta a határon túli iskolásokat. Sok helyen ezek számítottak. „Nekünk a két fiammal sosem volt kérdés, hogy magyar iskolába megyünk, mások azonban másképp gondolják. Érvként elhangzik az érvényesülés könnyebbsége, az államnyelv ismerete vagy éppen olyan abszurd dolog is, hogy nem akarnak a magyarral plusztárgyat a gyereknek, mert az terhelné” – sorolja a tanár. Utóbbi vélemények aránya mindenesetre csökkenni látszik.
A román nyelv oktatása a magyar tannyelvű intézményekben egyébként régóta probléma:
sokáig ugyanazt a módszertant volt kötelező használni, mint az anyanyelvi beszélőknek, a nyelvtani-irodalmi ismeretekre fókuszáltak a mindennapi élet helyett.
Így jöhetnek létre olyan anomáliák, hogy a magyar gyerekek jobbak a PISA-teszteken, de az érettségin rendre rosszabbul teljesítenek román társaiknál. Ennek a hátránynak az elkerülése tehát az egyik fő motiváció, más hátrányok felvállalásával persze.
Lehoczky azonban azt tapasztalta, hogy lehet változást elérni: amikor az Arad melletti Zimándújfalun iskolát vezetett, 2017-ben még a vegyes családok gyerekeit, sőt a negyedrészben magyar kisgyerekeket is sikerült beemelni a magyar oktatásba – büszkélkedik.
Nem máshogy, mint a magyar iskolában lévő jobb körülményekkel, odaadó kollégákkal és valódi odafigyeléssel a mindennapoktól a programokig.
Fontos a személyes kapcsolat: amikor az iskolába meghívják az óvodáscsoportokat, barátkoznak, ismerkednek, a szülők pedig látják, hogy jó a közeg.
De még így sem érnek el mindenkit: a magyar anyanyelvűek aránya a megyében 6,9 százalék, ám csak 4,4 százalékos a magyar iskolakezdők aránya. Sokan bizony már nem is magyar óvodába viszik a gyereket. Vagyis a magyarok kétharmada kerül magyar oktatási intézménybe, de már ez is jó arány; a kétezres években 50 százalék körül volt – idézi fel Lehoczky Attila. Hozzáteszi, hogy főleg azok „vesznek el”, akik nem magyar óvodába jártak. Megjegyzi:
Arad tíz-egynéhány ezres magyarsága ha arányaiban kicsiny is, fenn tud tartani több iskolát, gimnáziumot, ami száz év után nagy szó.
Egyébként az egész térségben történeti mélyponton van a születések száma, Lehoczky szerint négy-öt éven belül „csak pislogni fogunk”. Majd 50 ezerrel csökkent az utóbbi években a romániai születések száma, ebben benne van a covid és a külföldön dolgozó több millió román állampolgár hiánya – őket egyébként a népszámlálás akkor is kimutatja, ha évente legalább egyszer hazajönnek.
„Remélem, hogy a magyar oktatás vonzereje kitart még a következő években, mert csak az segíthet átlendülni a hamarosan érkező demográfiai apályon az asszimilációs veszteség csökkentésével. A magyar iskola ugyanis fogódzókat ad: nyelvi közeget, ha valakinek magyar és román szülei vannak, és otthon románul beszélnek; baráti társaságot, amellyel együtt lehet játszani, lógni, bulizni; a fiatalnak esetleg magyar barátja, barátnője lehet – sorolja.
– Ha román iskolát választanak, akkor ennek a fordítottja történik.”
Vannak olyan példák is, hogy román gyerek kerül magyar óvodába vagy iskolába, mert mondjuk szimpatikus a szüleinek a hely, és két-három év alatt megtanul magyarul. „Ha nem lesz is belőle magyar, gazdagodik egy kultúrával és nyitottsággal. Aradon már rég nincsen a románokban »veszélyérzet« a magyarokkal szemben.”
Nyitókép: Shutterstock
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Futsalválogatottunk a botrányos Eb-pótselejtező után újra legyőzte Romániát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
