Pedig Brüsszel és Ukrajna célja egyértelmű volt.
Három évvel az ukrajnai háború kitörése után az orosz művészek újra elfoglalhatják helyüket az európai koncertszínpadokon, hiába próbálta őket eltüntetni onnan az Európai Unió és Ukrajna közös politikai nyomása – számolt be sopánkodva a Politico.
2022-ben, az Ukrajna ellen indult orosz inváziót követően példátlan kulturális bojkott indult Európában. Tömegével mondták le a koncertszervezők, az operaházak és a különböző intézmények az orosz zenészek fellépéseit, és számos klasszikus orosz művet – mint A diótörő vagy A hattyúk tava –, egyszerűen leparancsoltak a műsorról az Ukrajna melletti politikai kiállás jegyében.
A cél egyértelmű volt:
orosztalanítani az európai művészeti életet, és elvágni minden kulturális kapcsolatot Moszkvával.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az orosz nagy nemzet, nagy kultúra és hagyomány, a világ kultúrájának közkincse. És sosem azonos a politikai vezetőivel” – Ókovács Szilveszterrel beszélgettünk kollektív bűnösségről, cancel culture-ről és orosz művészetről. Az Opera igazgatója elárulta: szerinte beteg hektikusság jellemzi ma a nyugati művészéletet.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az ukránok még a magyar kulturális, sőt sportéletben is próbálták érvényesíteni az akaratukat.
2025-re azonban még azok az előadók is visszatértek, akik korábban nyíltan támogatták Vlagyimir Putyint. Az európai közönség pedig tárt karokkal fogadja őket, jegyzi meg a lap beszámolója.
Valerij Gergijev, a Mariinszkij Színház legendás karmestere régóta ismert Putyin-pártiságáról. Több állami propagandakoncerten is főszerepet játszott, 2014-ben pedig nyílt levélben támogatta a Krím megszállását.
2022 után egy sor nyugati intézmény szakította meg vele az együttműködést: Milánó, München, Bécs és Rotterdam koncerttermei is lemondták fellépéseit. Azóta Gergijev inkább Kínában és Iránban vezényelt.
Idén azonban Barcelonában lép fel újra, a Mariinszkij Zenekar élén, az Ibercámera koncertsorozat részeként.
A program szervezői szerint nincs jogi akadály a fellépésnek, és remélik, hogy „a zene híd lehet, nem fegyver”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ne hívjanak meg orosz művészeket, a Nemzetközi Beruházási Bank, Paks 2, a gázügy, a rezsicsökkentés vagy orosz vakcina nem igazolhatja ártatlan gyermekek szégyenletes halálát – állítja Ljubov Nepop.
A világhírű szoprán, Anna Netrebko – akit Gergijev mentorált -, szintén Putyin támogatójaként vált ismertté: az ő oldalán vett részt a 2012-es választási kampányban, 2014-ben pedig pénzt utalt egy oroszbarát szeparatista vezetőnek Donyeckben. Állítása szerint anélkül, hogy tudta volna, ki az.
A háború kirobbanása után Netrebkót több operaház is indexre tette, például a New York-i Metropolitan és a londoni Royal Opera. 2023-ban Ukrajna hivatalosan szankciós listára tette.
Ennek ellenére 2024-ben már újra felléphetett az Egyesült Államokban, 2025-ben pedig visszatér Londonba és Berlinbe is. A jegyeladások tanúsága szerint a közönség nagyon is visszavárta.
A visszatérések hírére Ukrajna és az Európai Bizottság is tiltakozott. Az ukrán kulturális miniszter, Mikola Tocsickij szerint
nagyon kockázatos” újra teret engedni az orosz kultúrának, amely szerinte a dezinformáció és az agresszió eszköze.
Glenn Micallef, az EU kulturális biztosa hangsúlyozta: semmilyen fellépést nem lenne szabad engedélyezni olyan művészeknek, akik a háborút támogatják, még akkor sem, ha az eseményeket magántőkéből finanszírozzák.
A Bizottság külön vizsgálatot is indított annak tisztázására, hogy az Ibercámera koncertjei kaptak-e uniós támogatást. A szervezők ezt tagadták, bár 2022 végén valóban pályáztak a Next Generation EU alap forrásaira.
Kijev és a politikában szintén előszeretettel megnyilvánuló ukrán művészvilág szerint a kérdés nem arról szól, hogy művészetet el lehet-e választani a politikától. Úgy vélik, Moszkva régóta a puha diplomáciai hatalom fegyvereként használja a kultúrát, és most is ennek lehetünk tanúi.
Oroszország évszázadok óta művészettel gyakorol befolyást. Az opera, a balett, a koncerttermek mind a Kreml céljait szolgálják”
– nyilatkozta Jevhen Lavrencsuk ukrán rendező. Szerinte ma egyetlen ukrán sem állhat színpadra orosz művésszel közösen, mert ez
a testvériség látszatát kelti”, amit Moszkva agresszív politikájának igazolására használhat.
Minden politikai feszültség ellenére Európa közönsége úgy tűnik, nem kér a kulturális tisztogatásból. Netrebko sorra adja a telt házas koncerteket, Gergijev újra turnéra indulhat, és a klasszikus orosz zene újra hallható a kontinens nagyvárosaiban.
***
Nyitókép: Alexey NIKOLSKY / Sputnik / AFP
Friedrich Merz elmondta: nincsenek tévképzetei arról, hogy a háborúk miként érnek véget.
A pénteki koppenhágai informális külügyminiszteri találkozón körbejárt egy dokumentum arról, hogyan kéne átvariálni az uniós szavazási mechanizmust, hogy a magyar álláspont ne érvényesülhessen.
John Kelley amerikai diplomata szerint az orosz légicsapások kétségbe vonják Putyin béketörekvéseinek a komolyságát.
A új rendszer célja az átláthatóság növelése, továbbá a konfliktusok minimalizálása és a jogszerűség biztosítása.
Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió „komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést”.
Oroszország a héten indított légicsapásokkal nem csak Kijevnek, de Párizsnak és Londonnak is üzent.
Az osztrák lap szerint Donald Trump sosem fogja megkapnia Béke Nobel-díjat, amire úgy vágyik.
Friedrich Merz elmondta: nincsenek tévképzetei arról, hogy a háborúk miként érnek véget.
