Trump Irán-dilemmája: ezért nem döntött még az elnök a beavatkozásról

Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország külügyminiszterei pénteken Svájcban találkoznak iráni kollégájukkal, hogy meggyőzzék az országot, a béke érdekében hagyjon fel nukleáris ambícióival.
David Lammy Londonból, Jean-Noël Barrot Párizsból és Johann Wadephul Berlinből pénteken Genfben, Svájcban találkozik Abbas Araghchi iráni külügyminiszterrel, hogy tárgyalásokat folytassanak, amelyek reményeik szerint megtörhetik az erőszak spirálját – írja a Breitbart. A Reuters szerint a három képviselő először Kaja Kallasszal, az Európai Unió legfőbb diplomatájával tárgyal pénteken Genfben, majd Araghchival találkozik, bár az EU hivatalnoka nem lesz jelen a fő találkozón.
A tárgyalások célja az iráni nukleáris program jelentette fenyegetésre reagálni. Emmanuel Macron azt mondta, hogy „gyors tárgyalásos rendezést szeretne látni a konfliktus lezárása érdekében”,
míg a német kormány igyekezett megnyugtatni Iránt, hogy még nem késő tárgyalni.
A hétvégén Wadephul német külügyminiszter azt mondta: „Németország Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt készen áll. Azonnali tárgyalásokat ajánlunk Iránnak a nukleáris programról, remélem, hogy elfogadják. Ez egyben kulcsfontosságú előfeltétele a konfliktus békés megoldásának, annak, hogy Irán ne jelentsen veszélyt a régióra, Izrael államra vagy Európára nézve.”
Az iráni állami média csütörtök délután megerősítette, hogy Araghchi részt vesz a genfi találkozón. A Guardian beszámolója szerint bár Araghchi az elmúlt napokban már telefonon beszélt ezekkel az európai miniszterekkel, visszautasította Steve Witkoff, Trump megbízottjának hívását, mert Irán végső soron az Egyesült Államokat hibáztatja Izrael iráni létesítmények elleni csapásaiért.
Mindazonáltal Irán az elmúlt napokban többször is kifejezte haragját ezekkel az európai államokkal szemben, felvetve a kérdést, hogy mennyire nyitott Teherán a konstruktív párbeszédre. Maga Araghchi az E3-at,
az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot alkalmatlannak és rosszindulatúnak nevezte,
és azt mondta, hogy felelősek lesznek minden olyan reakcióért, amelyet szerinte Irán kénytelen lesz tenni.
Esmaeil Baqaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője az első és a második világháborút említette okként arra, hogy Németország miért ne próbáljon meg beavatkozni, mivel „örökké a történelem rossz oldalán áll”. Franciaországgal kapcsolatban Baqaei elítélte Párizst, amiért nem ellenezte az izraeli csapásokat, és azt mondta, hogy a Macron-kormány torzít Irán nukleáris programjáról: Teherán ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy tisztán polgári, nem katonai jellegű.
Még Németországon belül is magas rangú politikusok kétségbe vonták az európai államok és Irán közötti párbeszéd hasznosságát ebben a szakaszban. Armin Laschet, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Die Weltnek azt nyilatkozta, hogy végső soron Amerikával kell tárgyalni, nem Európával.
Azt mondta: „Milyen mértékben hajlandó Irán engedni és visszakozni nukleáris programjától? A manapság hallható jelek arra utalnak, hogy Irán tárgyalásokat keres.
Véleményem szerint az amerikaiak a döntő tényezők, nem pedig az európai külügyminiszterek. A tét nagy része most Washingtonban van.”
A tárgyalások céljai közül Laschet Irán meggyőzését említette a nukleáris fegyverekről való lemondásról, de a rezsimváltás kérdését rövidre zárta: azt mondta, hogy a 21. századi történelem eddig veszélyesnek bizonyult. A lapnak ezt nyilatkozta: a cél az atomprogram leállítása. Iránnak azt kell mondania: beengedi a nemzetközi hatóságokat és nem folytatja az urándúsítást. A rezsimváltás, a mullah-rendszer eltávolításának célja kívülről nem érhető el. „Ezt megtanultuk az elmúlt 20 évben. Mindezek a kísérletek Irakban vagy Líbiában végül káoszba torkolltak. Ezért ennek a mozgalomnak belülről kell fakadnia” – fejtette ki a német CDU-s politikus.
A fotón Friedrich Merz német kancellár és Macron francia elnök (AFP)