Orbán Viktornak lett igaza: no-go zónák és erőszakhullám lett a multikultizás ára Svédországban

Az MCC Brussels már tavaly arról készített jelentést, amit most Ulf Kristersson minden áron tagad.

Csak szigorúbb büntetések segíthetnének Svédországon Petra Lundh szerint.
Svédországnak szigorúbb büntetéseket kellene hozni a szervezett bűnözéssel és az erőszak fokozódásával szembeni fellépés érdekében – hangoztatta csütörtökön az ország rendőrfőparancsnoka a kormány által megrendelt jelentés következtetéseit ismertetve.
A Petra Lundh országos rendőrkapitány vezetésével készült jelentés mintegy 50 jogsértésért járó büntetés szigorítását szorgalmazza.
Úgy véljük (…), hogy a bűnügyi reform mintegy 16 ezer évvel növelné az évente kiszabott büntetéseket”
– mondta a rendőrfőnök egy sajtótájékoztatón. A Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanács (BRA) szerint 2024-ben 18 700 évnyi börtönbüntetést szabtak ki összesen.
A jelentéssel kapcsolatban Gunnar Strömmer igazságügy-miniszter is hangsúlyozta, hogy ideje felülvizsgálni az 1960-1980-as évekből örökölt svéd büntetési rendszert, tekintettel arra, hogy a társadalom azóta „sokat változott”. „Nem lehet nem kiemelni a szervezett bűnözést, amely maholnap a rendszert fenyegeti, és amely idővel azzal a veszéllyel jár, hogy átveszi az uralmat a szabad és nyílt társadalmunk felett” – figyelmeztetett a miniszter.
Strömmer emlékeztetett, hogy 2012 és 2022 között megháromszorozódott a halálos kimenetelű lövöldözések száma Svédországban.
A BRA szerint a lőfegyverekkel elkövetett erőszakcselekmények évente minden egymillió lakos közül négynek okozzák a halálát, és ez a szám jóval magasabb, mint az 1,6 fős európai átlag. A csütörtökön ismertetett jelentésben egyebek mellett a többszörös jogsértést elkövető elítéltek büntetésének növelését ajánlják, akár életfogytiglani elzárásra.
(MTI)
A nyitókép illusztráció. Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP