A Die Welt szerint elképesztő körülmények között zajlik az idei NATO-csúcstalálkozó.
A 2025-ös hágai NATO-csúcstalálkozó rendkívüli körülmények között zajlik – mutat rá a Die Welt. A portál cikke szerint
miközben Oroszország fokozza támadásait Ukrajnában, a tagállamok mindenáron el akarják kerülni, hogy feldühítsék Donald Trump amerikai elnököt.
A csúcstalálkozó célja ugyanis egy nagyszabású újrafegyverkezési program elfogadása, ám a spanyol kormány nyílt ellenállása a kiadások növelésével szemben máris komoly zavarokat keltett. Mindez veszélyezteti a konszenzuson alapuló döntéshozatalt – írják.
A NATO diplomáciai apparátusa igyekszik az amerikai elnököt különleges bánásmóddal – királyi vacsorával, golfpartival – megnyerni
– mutat rá a Welt.
A találkozó formátuma és még a zárónyilatkozat is hozzá igazodik: rendkívül rövid, tartalmában is visszafogott, különösen az Ukrajnát érintő részekben, nehogy Washington elpártoljon a támogatástól, ami ugyancsak tükrözi a szövetség belső törékenységét.
Az Egyesült Államok nyomására a NATO-tagállamok elvben elfogadják, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékát védelmi célokra fordítják – 3,5 százalék katonai eszközökre, 1,5 százalék biztonsági és infrastrukturális kiadásokra. A cél dátuma rugalmas, az ütemezés nem egységes, és kérdéses, hogy az ipar képes lesz-e ilyen mértékű igények kielégítésére. Emellett a költségvetési trükközés lehetősége is nyitva áll: sok ország vélhetően „kreatív módon” fogja számolni a védelmi kiadásait – írja a lap.
Az USA 40 ezer vagy akár több katonát készül kivonni Európából, hogy az indo-csendes-óceáni térségre összpontosítson. Ezzel párhuzamosan Franciaország egyre határozottabban igyekszik saját nukleáris védőernyője alá vonni több európai államot – csakhogy
az Egyesült Államok nem rejtette véka alá, hogy aggódik az európai önállósodás jelei miatt.
A NATO-csúcs tehát egyensúlyozás a belső egység, a Trump iránti lojalitás és az Oroszország jelentette fenyegetés között. És bár a felszínen egység és konszenzus látszatát próbálják kelteni, a háttérben mély repedések húzódnak. A kompromisszumok ára az lehet, hogy a szövetség hosszú távú stratégiai iránytűje elhomályosodik, miközben a világ biztonsági környezete egyre veszélyesebbé válik – mutat rá a lap.
A Welt teljes cikkét a témában a lap előfizetői itt olvashatják.
Nyitókép: korábbi felvétel. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Lesz békecsúcs – de miközben a diplomácia díszletei a helyükre kerülnek, a frontvonalak darabokra hullanak. Trump és Putyin újra a reflektorfényben, Zelenszkij egyre kevesebb lapot tart a kezében.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket az eset hátteréről vagy a sofőr motivációjáról.
Trump szerdán bejelentette azt is, hogy lemondja a Putyinnal Budapestre tervezett békecsúcsot.
Eddig csak az ukrán menekültek miatt nem lépték meg a szigorítást, de most betelt a pohár.
