Az idei búcsún a háromszéki árvízkárosultak javára gyűjtött adományokat a Gyulafehérvári Caritas.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is „imára kulcsolt kézzel élni”, mert az imádság a remény kapuja. „Imádkozzunk Mária anyai oltalma alatt és legyünk reményhordozók!” – kérte a zarándokokat szombati szentbeszédében György Alfréd kamilliánus szerzetes, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
A pünkösdszombati hőség ellenére az idei búcsús nagymisére is több százezren érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé. A csíksomlyói kegyhely az áprilisban elhunyt Ferenc pápa által meghirdetett jubileumi szentévhez alkalmazkodva „A remény zarándokai” mottóval szervezte meg az idei fogadalmi nagybúcsút.
A Csíkszentdomokoson született, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes szentbeszédében sorra köszöntötte a környező településekről érkező „remény zarándokait” és a betegség miatt vagy más okból otthon maradó híveket.
Hazajöttünk hozzád, hogy gyógyítsál és megáldj bennünket”
– mondta a csíksomlyói Szűz Máriához fohászkodva. Felidézte, hogy a lourdes-i Mária-kegyhelyen egy fiatal arra kérte őt: tanítsa meg imádkozni. Rájött, hogy nem tudja, ezért azt mondta neki: imádkozzon együtt vele. „Az imát, a hitet nem lehet elmagyarázni” – mondta a szónok, intve a híveket, hogy ne csak küldjék, hanem ők maguk vigyék templomba gyerekeiket, és imádkozzanak velük. Azt a küldetést kapta Szűz Máriától – mondta -, hogy tanítsa meg az embereket imádkozni, remélni a csalódás, a szenvedés, a fájdalom és a reménytelenség ellenére is.
„Ez a mi fegyverünk: az imádság, a rózsafüzér” – hangsúlyozta György Alfréd, aki szerint ezáltal „mindannyian a remény hordozói vagyunk”. Kérte a zarándokokat, hogy miután megtanították családjukat imádkozni, vegyék észre a Szűzanya könnyeit is. „Máriának most is van oka a sírásra” – mondta az ukrajnai háborúra utalva; azért sír, mert mindkét háborúzó nép a gyermeke, mélyen Mária-tisztelő nemzet, akárcsak a magyarok és a románok.
Minden nemzet a Kárpát-medencében, mindannyian Mária gyermekei vagyunk”
– jelentette ki. Ne csak könnyeiket, hanem örömüket, hálájukat is vigyék el Máriához, ne csak kérjenek, hanem adjanak is – mondta. Szerető jelenlétre intette a híveket a szenvedőkkel és elesettekkel való találkozásban, most, a közömbösség, a közönyösség, az elmagányosodás időszakában. „Legyünk életünk tevékeny szeretetével mások boldogságának okai, szerzői!” – kérte. Azzal a kéréssel is fordult a több százezer zarándokhoz, hogy senki ne szennyezze lelki környezetét káromkodással és csúnya beszéddel, ami „népünk rákfenéje”. Találjanak minden nap időt a csendre, mert „a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja!” – idézte Ferenc pápát.
Azt tanácsolta: őrizzék meg a hitet, az emberi élet méltóságát, a család szentségét, maradjanak meg kereszténynek, magyarnak mások javára. A szükségben legyenek segítő jelenlét a háborúk, az erőszak, az embertelenség, a természeti katasztrófák testi és lelki áldozatai, Parajd és Háromszék kárvallottjai, Kárpátalja népe számára!
„Együttérző, nem pedig sajnálkozó lélekkel” való jelenlétre kérte a zarándokokat, mert „együttérzés nélkül a humanitárius segélyek lomokká válhatnak, az önzésből vállalt jótékonykodásnak lejár a szavatossága” – mondta. Merítsenek erőt Mária könnyeiből, és legyenek a remény gyermekei! Mária reménykeltő ölelését adják át szeretteiknek is, ha hazaérnek, imádkozzanak a békéért, szülőföldjükért és Márton Áron püspök boldoggá avatásáért! – tette hozzá. A pénzkeresés reményében elvándorolt fiatal nemzedék tagjaitól pedig azt kérte: jöjjenek vissza Mária lábaihoz.
A szentmisét bemutató Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek azt mondta a híveknek: legyenek a hit és a remény zarándokai, valamint legyen Erdély és a Kárpát-medence hitben gazdag és kedves hely.
A híveket Urbán Erik, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány rendfőnöke is köszöntötte.
A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok a tűző napon, kalappal, ernyővel védekezve hallgatták végig a misét. Sokan éjszaka vagy a hajnali órákban gyalog, egyházi énekeket énekelve érkeztek a székelyföldi vagy csángó „keresztalják” vagy szervezett kirándulócsoportok tagjaiként, közöttük sok fiatal. Még többen érkeztek gépkocsival, de lóháton is; Magyarországról zarándokvonattal is. Ők a papságot közrefogó kordon után – amelyet a helyi római katolikus gimnázium végzős diákjai visznek – csatlakoztak be a menetbe.
A zarándokok között Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc és Soltész Miklós államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a szövetség több országos, helyi politikusa is jelen volt.
Az idei búcsún a háromszéki árvízkárosultak javára gyűjtött adományokat a Gyulafehérvári Caritas. A csíksomlyói program részeként délután csángó szentmisét tartanak a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban.
(MTI)
Nyitókép forrása: MTI/Veres Nándor
Ezt is ajánljuk a témában
Bagi Barna Magyar Péter nagyváradi akciója kapcsán azt mondta, hogy budapestiként elege van abból, hogy „egy budai úrifiú elment »magyarkodni« egy történelmileg fontos városba, és elvitte oda ezt a belpesti, baloldali sztereotípiát”.
***
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
A Kossuth téren Sulyok Tamás köztársasági elnök és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke vonult el a díszőrség előtt.
Persze az is a szakma dicsőségére válik, hogy az interjút készítő kolléganő éppen csak szerelmet nem vall Orbánnak.
Valójában egy három évtizedes gondolatot fogalmazott sokadszor újra.
A szervezet szerint – melynek tagjai között Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc bizalmasai megtalálhatók – a jogszociológus csak azt mondta el, hogy egy választás után milyen jogi lehetőségei vannak a köztársasági elnöknek.
Politikai eszközökkel támadják Magyarországot.
A Gondosóra az elmúlt években több mint 70 ezer alkalommal mentett életet, és több mint 660 ezer esetben nyújtott általános segítséget a hétköznapokban.
