Több hónap tárgyalás után Kijev és Washington létrehozta a közös beruházási alapot, amely Ukrajna nyersanyagkincseinek kiaknázását és az ország újjáépítését szolgálja, ukrán ellenőrzés mellett.
Ukrajna és az Egyesült Államok hónapokig tartó egyeztetések után szerda éjjel bejelentette, hogy aláírták a nyersanyagokról és befektetésekről szóló közös megállapodást. Az egyezmény értelmében a két ország létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot, amely a nyersanyagkitermelést célzó új projekteket és a gazdasági újjáépítést hivatott támogatni.
A megállapodás létrejöttéről elsőként az amerikai pénzügyminisztérium adott ki közleményt, míg az ukrán oldalt képviselő Julija Szviridenko, első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter az X-platformon osztott meg részleteket. Mint fogalmazott:
Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba”.
Szviridenko tájékoztatása szerint az alap működése során a nyersanyagok tulajdonjoga és kitermelési joga Ukrajna kezében marad, a döntéshozatal egyenlő arányban oszlik meg a felek között, az alap tulajdoni szerkezete 50–50 százalékos. Az ukrán állami tulajdonú energetikai vállalatok, például az Ukrnafta és az Energoatom nem kerülnek privatizációra. A megállapodás emellett semmilyen adósságkötelezettséget nem ró Ukrajnára, és teljes mértékben összhangban áll az ország alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Az alapot kizárólag új kitermelési licencekből befolyó bevételekből fogják finanszírozni, vagyis a már folyamatban lévő és az állami költségvetésbe betervezett projektek forrásai kívül maradnak a konstrukción. Az új olaj- és gázlicencekből származó bevétel 50 százaléka kerül majd az alapba. Az amerikai oldalt a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) képviseli, amely nemcsak pénzügyi hozzájárulással, hanem technológiákkal és befektetésekkel is segíti az ukrajnai projekteket. Szviridenko szerint „más nemzetközi partnerektől, akik támogatják Ukrajna harcát az orosz agresszorral szemben” is várnak forrásokat.
A megállapodás adóügyi garanciákat is nyújt: az alaphoz kapcsolódó bevételek és hozzájárulások adómentességet élveznek Ukrajnában és az Egyesült Államokban egyaránt. Az alap kizárólag Ukrajnában ruházhat be, és az első tíz év során várhatóan nem történik osztalékfizetés, hanem a nyereséget teljes egészében visszaforgatják új ukrajnai projektekbe. Ugyanakkor Szviridenko szerint „ezek a feltételek további megbeszélések tárgyát képezik”.
Olyan megállapodást alakítottunk ki, amely mindkét országnak kölcsönösen előnyös feltételeket biztosít. Az Egyesült Államok megerősíti elkötelezettségét a hosszú távú ukrajnai béke mellett, és elismeri Ukrajna hozzájárulását a globális biztonsághoz – beleértve a nukleáris fegyverekről való lemondását is. Ez a megállapodás megerősíti az Amerikai Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna biztonsága, helyreállítása és újjáépítése mellett”
– hangsúlyozta az ukrán miniszter.
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az aláírt egyezmény „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter úgy fogalmazott: „Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot”. Hozzátette:
Ez a megállapodás egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll”.
A miniszter hangsúlyozta: „És hogy egyértelmű legyen, egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”. Mindazonáltal sem Donald Trump, sem Volodimir Zelenszkij nem kommentálta eddig a megállapodást saját közösségi felületein.
A megegyezéshez vezető út hosszú és rögös volt. Donald Trump már elnöksége elején jelezte: a további ukrajnai támogatásért cserébe ellenszolgáltatást vár, és konkrétan a ritkaföldfémekhez való hozzáférést említette. Bár Volodimir Zelenszkij már Joe Biden elnöksége idején is jelezte, hogy az ország ásványi anyagaihoz való hozzáférés kérdése nyitott lehet, a megállapodás megkötését hónapokon át tartó tárgyalások előzték meg. Februárban az ukrán fél elutasította a megállapodás első tervezetét, amelyet Scott Bessent Kijevbe vitt. A végleges szöveg február végére született meg, de a március eleji tervezett aláírás Washingtonban meghiúsult. Csak az ezt követő hosszas egyeztetések vezettek végül az április végi sikeres aláíráshoz.
Alex WROBLEWSKI, Tetiana DZHAFAROVA / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Egy profi szájról olvasó szerint Trump nyilvánosan tette helyre Macront a Vatikánban, hogy kizárólag Zelenszkijre koncentrálhasson a békéről szóló titkos egyeztetésen.
***
Az amerikai elnök olyan dicsőség kapujában áll, amiben még sosem volt része – Zelenszkij döntése azonban még hiányzik.
Az áldozatot állítólag egy pincében rugdosták.
Putyin első embere enyhén szólva nincs elragadtatva az Európai Bizottság kezdeményezésétől.
Egyszerre tíz országban is észlelték az eszközöket, elképesztő a riadalom.
Az ellenzéki mantrák ismételgetése újabb és újabb helyszíneken nem egy kormányzásra kész erő képét festi fel.
Van még új a nap alatt?
A Bajnokok Ligája-döntő idején mutatják be a legújabb Puskás Ferenc-életrajzi könyveket.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Már a lengyel miniszterelnök is úgy fogalmaz, hogy az orosz–ukrán háború Európa konfliktusa.
Kijev olyan ösvényre lépett, aminek nem látja a végét. Kérdés, hogy az oroszok meglépik-e, amit eddig nem.
Összeült a francia, a német, az ukrán és a lengyel külügyminiszter.
