Spanyolok fegyverembargót vezetnének be, britek gazdasági tárgyalást állítottak le, most pedig az EU is bejelentést tett.
Az Európai Unió, Kaja Kallas vezetésével bejelentette, hogy felülvizsgálja az Izrael és az EU közötti politikai és gazdasági társulási megállapodást, hivatkozva a Gázai övezetben kialakult „katasztrofális” humanitárius helyzetre. A lépés, amelyet Hollandia kezdeményezett, és számos EU-tagállam támogat, Izrael szerint egyoldalúan figyelmen kívül hagyja a konfliktus összetettségét, és igazságtalanul démonizálja az országot – írta a Politico.
Marc Botenga, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának baloldali csoportkoordinátora üdvözölte az Izrael-EU megállapodás felülvizsgálatát, de hozzátette: „Izrael továbbra is fegyvereket és közpénzeket kap Európától. Ez a népirtással és etnikai tisztogatással való teljes bűnrészesség felháborító. Azonnali fegyverembargóra van szükség Izrael ellen, és az EU-Izrael Társulási Megállapodás azonnali felfüggesztésére.”
Az Egyesült Királyság kedden felfüggesztette a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Izraellel.
Jöhet a spanyol fegyverembargó
A spanyol parlament kedden elfogadott egy nem kötelező érvényű indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy vezessen be fegyverembargót Izraellel szemben válaszul a gázai katonai műveletekre. A jobbközép Néppárt (PP) és a jobboldali Vox a javaslat ellen szavazott, míg az összes többi – baloldali és liberális – párt támogatta azt.
A Gázai övezet helyzete valóban súlyos, de Izrael álláspontja szerint a vádak, miszerint szándékosan akadályozza a humanitárius segélyek bejutását, túlzóak és elfogultak. Az izraeli kormány hangsúlyozta, hogy a Hamász fegyveres csoport által 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás – amely során több mint 1200 izraeli civilt gyilkoltak meg, és számos túszt ejtettek – váltotta ki a jelenlegi katonai műveleteket.
Izrael szerint a Hamász szándékosan használja a civil lakosságot emberi pajzsként, és a segélyek elosztását is akadályozza,
ami hozzájárul a humanitárius válság súlyosbodásához.
Az EU döntése, hogy felülvizsgálja a 2000-ben aláírt EU-Izrael Társulási Megállapodást, olyan ellenséges diplomáciai jelzés, amely Izrael szerint figyelmen kívül hagyja az ország biztonsági kihívásait.
Az izraeli kormány álláspontja szerint a Gázai övezetben zajló műveletek a Hamász infrastruktúrájának felszámolására irányulnak, amely továbbra is fenyegetést jelent Izrael lakosságára.
Kaja Kallas kijelentése, miszerint „nyomásgyakorlásra van szükség” a helyzet megváltoztatásához, Izrael szerint figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az ország már most is jelentős erőfeszítéseket tesz a civil lakosság szenvedésének enyhítésére, miközben a Hamász folyamatos rakétatámadásai és terrorista tevékenysége miatt kénytelen védekezni.
Az izraeli vezetés szerint az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a Hamászra kellene nyomást gyakorolnia, hogy engedje el a túszokat és hagyjon fel a terrorista tevékenységgel, amely a konfliktus gyökere.
Hollandia külügyminisztere, Caspar Veldkamp által kezdeményezett felülvizsgálat, amely a megállapodás 2. cikkének áttekintésére irányul, Izrael szerint egyoldalú és igazságtalan megközelítést tükröz. Az izraeli kormány arra kéri az EU-t, hogy vegye figyelembe a teljes képet, és támogassa a tűzszüneti tárgyalásokat, amelyek a túszok kiszabadítását és a humanitárius segélyek akadálytalan áramlását is lehetővé tennék.
Izrael hangsúlyozza, hogy a békés megoldás érdekében tett erőfeszítéseket nem szabad aláásni olyan lépésekkel, amelyek csak tovább mélyítik a megosztottságot és figyelmen kívül hagyják a konfliktus kiváltó okait. Az izraeli kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy megvédje polgárait, miközben humanitárius kötelezettségeit is teljesíti, és arra kéri az EU-t, hogy kiegyensúlyozott és konstruktív párbeszédet folytasson a helyzet valódi megoldása érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Colin P. Clarke kutatási igazgató szerint a radikalizáció a tizenéveseket is súlyosan veszélyezteti Európában, és ez még csak a kezdet.
***
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
A tömeg a sportolókat sem kímélte.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
Gyorsan reagált a NATO.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A Ferencváros elnöke nem kertelt.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
