Grönland jégpáncélja alatt világrend formálódik: Amerika nem engedi Kína kezébe a jövő nyersanyagait

Aki most Föld legnagyobb szigetén lép, az uralhatja a ritkaföldfémek világát – és ezzel a jövő háborúit is.

Szorosan tartják a gyeplőt.
Hiába kötött 90 napos kereskedelmi tűzszünetet az Egyesült Államokkal, Kína nem hajlandó enyhíteni a ritkaföldfémek kivitelére vonatkozó szigorú ellenőrzési rendszerén – írta meg a CNN. Bár Genfben a múlt héten megállapodtak a vámok ideiglenes visszavonásáról, a kínai hatóságok nem jeleztek változást a ritkaföldfémek és az azokból készült mágnesek exportját érintő intézkedésekben –
ezzel továbbra is stratégiai nyomásgyakorlási eszközként használva ezt a kulcsfontosságú nyersanyagot.
A ritkaföldfémek – például a diszprózium és a terbium – nélkülözhetetlenek számos modern technológiában: okostelefonok, elektromos járművek, valamint csúcstechnológiás fegyverek, például az F–35-ös vadászgépek és rakétarendszerek működéséhez is elengedhetetlenek.
A világ ritkaföldfém-ellátása Kína kezében összpontosul, amely nem csupán a kitermelésben, hanem a feldolgozásban is dominál.
A kínai kormány áprilisban vezette be az új exportengedélyeztetési rendszert, amely minden szállítmány esetében egyedi engedélyhez köti a kivitel lehetőségét.
Bár az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer úgy nyilatkozott, hogy Kína vállalta az exportkorlátozások feloldását, ennek egyelőre semmilyen kézzelfogható nyoma nincs. Épp ellenkezőleg: a kínai hatóságok május 12-én megerősítették a ritkaföldfémek csempészése elleni fellépésüket, valamint fokozott ellenőrzést ígértek a teljes ellátási láncban. Ezzel párhuzamosan elindult ugyan az exportengedélyek kiadása – például a német Volkswagen is kapott szállítmányokra szóló engedélyeket –
de az új rendszer szigorúsága és átláthatatlansága továbbra is komoly bizonytalanságot okoz az amerikai vállalatok körében, különösen a hadiiparban.
A szakértők szerint Kína célja nem pusztán a nyersanyagok védelme, hanem az is, hogy beleszólása legyen abba, ki és mire használja fel ezeket a stratégiai jelentőségű anyagokat. A rendszer lehetővé teszi, hogy Peking betekintést nyerjen a külföldi felhasználók ellátási láncaiba, és – adott esetben – késleltesse vagy megtagadja az engedélyek kiadását. Thomas Kruemmer, a szingapúri Ginger International Trade and Investment szakértője szerint
különösen az amerikai védelmi ipar cégeivel szemben számíthatunk ilyen akadályoztatásra, akár az önként vállalt 45 napos engedélyezési határidő túllépésével is.
A ritkaföldfémek exportja így egyre inkább geopolitikai fegyverré válik Peking kezében. A múltban Kína már korlátozta Japánba irányuló szállításait területi vita miatt, újabban pedig betiltotta a ritkaföldfémek szétválasztási technológiájának exportját is. Emellett más kritikus ásványokra – például galliumra és germániumra – is exporttilalmat vezetett be az USA-val szemben.
A Volkswagennek adott engedélyek egyértelmű politikai üzenetet is hordoznak: Kína így erősíti kapcsolatait Németországgal, miközben Washington és Berlin között feszültségek alakultak ki Kína megítélésében. A szakértők szerint az engedélyezési rendszer a jövőben is megmarad, mint a kínai külpolitika egyik fontos eszköze.
Ezt is ajánljuk a témában
Aki most Föld legnagyobb szigetén lép, az uralhatja a ritkaföldfémek világát – és ezzel a jövő háborúit is.
Nyitókép: JAN WOITAS / AFP
***