Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az eredmények még annál is jobbak, mint eddig gondolni lehetett.

A világ nagy részét sújtó demográfiai krízis témájában esszésorozatot indított a brit The Telegraph, melynek keretében a magyar családpolitika titkára is kíváncsiak voltak. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója írásában bemutatta, mi is történt a demográfia ügyében Magyarországon az elmúlt tizenöt évben.
Orbán leszögezte: bár a liberálisok éveken át kardoskodtak amellett, hogy a születésszám csökkenésére a tömeges bevándorlás a megoldás,

„Magyarország ezt a gondolatot szigorúan visszautasította, felismervén a kárt, amit a társadalomnak az ellenőrizetlen bevándorlás okozhat”.
Az ugyanis társadalmi és politikai destabilizációhoz vezet, nem véletlen, hogy Magyarország „zéró toleranciát hirdetett” iránta. Orbán Balázs kiemelte: az USA-ban 2024-ben a Gallup felmérése szerint már 55 százaléknyian gondolják úgy, hogy az illegális bevándorlást csökkenteni kellene, ami 1995 óta a legmagasabb arány. „Ha a bevándorlást a helyi népességnövekedés helyettesítésére használják, az katasztrofális” – fogalmazott a politikai igazgató, aki szerint „világosan ki kell mondani, hogy a demográfiai hanyatlásra nem a migráció a megoldás”, helyette a születésszám növekedésére kell koncentrálni.
Orbán emlékeztet: számos kutatás mutatja ki, hogy az emberek a fejlett országokban is kevesebb gyermeket vállalnak, mint amennyit szívesen vállalnának.
Ezt felismerve a jó családpolitika „nem idejétmúlt szerepekbe kényszeríti bele a nőket, hanem olyan környezetet teremt, amelyben a családalapítás kompatibilis a személyes és szakmai ambíciókkal”. A magyar családpolitika „támogatja a nők karriercéljait is az anyaság mellett”, ennek részeként sikerült szinte teljesen eltüntetni a nemek közötti fizetésbeli különbségeket.
Orbán felsorolt néhány példát is a magyar családpolitika eszköztárából: ilyen, hogy a nők szülés után három évig otthon maradhatnak, és az első félévben még több pénzt is kapnak ezért, mint a fizetésük volt, hiszen a teljes korábbi bruttójukat hazavihetik. Emellett a 30 év alatti nők szja-mentesek, akárcsak a legalább két gyermeket szült anyák, s rendelkezésre áll a városi, illetve vidéki csok, a babaváró hitel. A magyar családpolitika három pillére Orbán Balázs szerint az, hogy a családok jövedelmét növelni kell, hogy meglegyen a családalapítás pénzügyi alapja; másrészt a lakhatást támogatni kell, mert otthon nélkül nem lehet családot alapítani; harmadrészt pedig garantálni kell a nők hosszú távú anyagi biztonságát, mert „sok nő szeretne családot, viszont fél attól, hogy az anyaság egzisztenciális kockázatot jelentene”.
A miniszterelnök politikai igazgatója leírja:
mindennek eredményeképpen Magyarország 2023-ra Európa harmadik legjobb teljes termékenységi arányszámát produkálta, miközben 2010-ben még az utolsó volt az uniós tagállamok között,
kétszázezerrel több gyermek született, mint amennyi a korábbi demográfiai trendek folytatódása esetén született volna, s ez „jelentős részben a célzott kormányzati családtámogatási intézkedéseknek köszönhető”. Emellett sikerült elérni azt is, hogy jelentősen növekedjen a házasságok száma és csökkenjen a válásoké, sőt, még az abortuszok számát is sikerült úgy lejjebb tornászni, hogy ahhoz semmiféle szigorító intézkedés nem kellett. Az egész Európai Unióban Magyarország érte el a legnagyobb fajlagos születésszám-növekedést a 20-39 éves nőkre vetítve. „Magyarországon kevesebb szülőképes nő van, de ők több gyermeket szülnek” – összegzi Orbána magyar családpolitika eredményeit. Zárásul megjegyzi: „Magyarország víziója nem áll meg a határainkon, nemzetközi koalíció építésén dolgozunk, melynek alapja a családpolitika és a demográfiai megújulás”.
Nyitókép: Orbán Balázs/Facebook