A szerdán kezdődő konklávén 133 bíboros választja meg az új katolikus egyházfőt szigorú titoktartás közepette. A folyamat hossza kiszámíthatatlan.
Szerdán veszi kezdetét a katolikus egyház új vezetőjének megválasztása a Vatikánban. A konklávén azok a bíborosok vesznek részt, akik a pápa halálának pillanatában még nem töltötték be a 80. életévüket. A 135 választásra jogosult bíboros közül 133-an jelentek meg a Michelangelo freskóiról híres Sixtus-kápolnában, ahol várhatóan több szavazási fordulóra is sor kerül, amíg a kétharmados többség össze nem gyűlik egy jelölt mögött. A pápaválasztás menetéről lapunk is közölt már több összeállítást, melyből az olvasók megismerhetik a katolikus egyház életében döntő esemény fontosabb sarokköveit.
Az új egyházfő várhatóan a választók közül kerül ki, noha elméletileg minden nem házas, katolikus férfi választható pápává. A gyakorlat azonban régóta másként alakul, hiszen a bíborosok évszázadok óta mindig saját soraikból választanak pápát.
Ezt is ajánljuk a témában
Hányan választják meg az új pápát, és kik azok? Mik a konklávé szabályai? Hogyan alakult a történelem folyamán? Melyik volt a leghosszabb, és melyik a legrövidebb? Mi köze volt hozzájuk Ferenc Józsefnek? Ki volt az első konklávén részt vevő magyar? Itt a Mandiner konklávé-kisokosa!
A konklávé szó a latin „cum clave” kifejezésből ered, amelynek jelentése „kulccsal”.
Ez arra utal, hogy a választás idejére a bíborosokat teljes elszigeteltségben zárják össze, így biztosítva a külső befolyásmentes döntéshozatalt. A szabály, amely szerint a pápát kizárólag a bíborosok választhatják meg, 1059 óta érvényes. A konklávé intézménye csak később, 1274-ben jött létre, miután az azt megelőző választás három évig húzódott. Ettől kezdve az egyház szigorúan ügyel arra, hogy a szavazás folyamata teljes titokban maradjon. A bíborosok nem érintkezhetnek sem egymással, sem a külvilággal, és semmilyen információ nem szivároghat ki a szavazásról.
A mostani választáson 252 élő bíboros közül 135 rendelkezik szavazati joggal, közülük 108-at Ferenc pápa emelt bíborosi rangra. Ketten egészségügyi okok miatt nem tudtak elutazni Rómába, így végül 133-an vesznek részt a választásban. A testület földrajzilag is sokszínű. Az 53 európai, 23 ázsiai, 18 afrikai, 37 amerikai és 4 ausztráliai, illetve óceániai bíboros összesen 71 országot képvisel. A legfiatalabb Mikola Bychok ukrán származású ausztrál püspök, aki 45 éves, a legidősebb pedig a 79 esztendős spanyol Carlos Osoro Sierra.
A bíborosok között öt olyan egyházi vezető is van, akiket még II. János Pál pápa nevezett ki. Közéjük tartozik a magyar Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, valamint Philippe Barbarin, Josip Bozanić, Vinko Puljić és Peter Turkson. További 22 bíborost XVI. Benedek, míg 108-at Ferenc pápa avatott bíborossá. A magyar jelenlétet erősíti Német László is, aki Szerbiát képviseli a testületben.
A Sixtus-kápolnában naponta négy szavazási fordulót tartanak, kettőt délelőtt és kettőt délután. Ha a 33. vagy 34. szavazási körig senki sem kap kétharmados többséget, a két legtöbb voksot szerző jelölt marad versenyben, és közülük kerül ki a győztes. A szavazólapokat minden kör után elégetik, és az elégetés módjával jelzik az eredményt. Ha fekete füst száll fel, a szavazás eredménytelen volt, ha fehér, akkor megszületett a döntés. Amennyiben sikerült új pápát választani, a „protodiakónus” bíboros lép a Szent Péter-bazilika erkélyére, és kihirdeti a híres mondatot:
»Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam!«, azaz magyarul »Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk!«
Ezt követően elhangzik az új egyházfő neve, majd maga az új pápa is megjelenik és köszönti a híveket. Azt azonban senki nem tudja, hogy a mostani konklávé milyen gyorsan hoz eredményt. A korábbi évszázadokban a döntés rendszerint a harmadik napon, a hatodik vagy hetedik szavazási körben született meg. Ferenc pápát például a második napon, az ötödik szavazás során választották meg, de ez semmiféle garanciát nem jelent a jelenlegi folyamatra nézve.
A szavazások rendszerint több napig is eltarthatnak. Az elmúlt csaknem 150 év pápaválasztásai az alábbi módon zajlottak.
XIII. Leó (1878–1903): 2. nap, 3. szavazás
X. Piusz (1903–1914): 5. nap, 7. szavazás
XV. Benedek (1914–1922): 4. nap, 10. szavazás
XI. Piusz (1922–1939): 5. nap, 14. szavazás
XII. Piusz (1939–1958): 2. nap, 3. szavazás
XXIII. János (1958–1963): 3. nap, 11. szavazás
VI. Pál (1963–1978): 3. nap, 6. szavazás
I. János Pál (1978): 3. nap, 4. szavazás
II. János Pál (1978–2005): 3. nap, 8. szavazás
XVI. Benedek (2005–2013): 2. nap, 4. szavazás
Ferenc (2013–2025): 2. nap, 5. szavazás.
Nyitókép: Tiziana FABI / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába,
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Tolkien sorai ezzel hivatalosan is a katolikus társadalmi tanítás részévé váltak.
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A pápa a Közel-keleti konfliktussal kapcsolatban is kifejtette véleményét.
Van ember, aki elhiszi, hogy még az utolsó napon, az utolsó éjszakán is zúgtak a darálógépek?
„Az önkormányzati rendszer stabil működéséhez kiszámítható finanszírozásra van szükség” – olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közleményében.
