Akár már ma felszállhat a fehér füst – rövidesen kiderül, ki követi Ferenc pápát Szent Péter trónján

Szerdán veszi kezdetét a katolikus egyház új vezetőjének megválasztása a Vatikánban. A konklávén azok a bíborosok vesznek részt, akik a pápa halálának pillanatában még nem töltötték be a 80. életévüket. A 135 választásra jogosult bíboros közül 133-an jelentek meg a Michelangelo freskóiról híres Sixtus-kápolnában, ahol várhatóan több szavazási fordulóra is sor kerül, amíg a kétharmados többség össze nem gyűlik egy jelölt mögött. A pápaválasztás menetéről lapunk is közölt már több összeállítást, melyből az olvasók megismerhetik a katolikus egyház életében döntő esemény fontosabb sarokköveit.

Sokszínű testület

Ez arra utal, hogy a választás idejére a bíborosokat teljes elszigeteltségben zárják össze, így biztosítva a külső befolyásmentes döntéshozatalt. A szabály, amely szerint a pápát kizárólag a bíborosok választhatják meg, 1059 óta érvényes. A konklávé intézménye csak később, 1274-ben jött létre, miután az azt megelőző választás három évig húzódott. Ettől kezdve az egyház szigorúan ügyel arra, hogy a szavazás folyamata teljes titokban maradjon. A bíborosok nem érintkezhetnek sem egymással, sem a külvilággal, és semmilyen információ nem szivároghat ki a szavazásról.

A mostani választáson 252 élő bíboros közül 135 rendelkezik szavazati joggal, közülük 108-at Ferenc pápa emelt bíborosi rangra. Ketten egészségügyi okok miatt nem tudtak elutazni Rómába, így végül 133-an vesznek részt a választásban. A testület földrajzilag is sokszínű. Az 53 európai, 23 ázsiai, 18 afrikai, 37 amerikai és 4 ausztráliai, illetve óceániai bíboros összesen 71 országot képvisel. A legfiatalabb Mikola Bychok ukrán származású ausztrál püspök, aki 45 éves, a legidősebb pedig a 79 esztendős spanyol Carlos Osoro Sierra.

Két magyar is van a jelöltek között

A bíborosok között öt olyan egyházi vezető is van, akiket még II. János Pál pápa nevezett ki. Közéjük tartozik a magyar Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, valamint Philippe Barbarin, Josip Bozanić, Vinko Puljić és Peter Turkson. További 22 bíborost XVI. Benedek, míg 108-at Ferenc pápa avatott bíborossá. A magyar jelenlétet erősíti Német László is, aki Szerbiát képviseli a testületben.

A Sixtus-kápolnában naponta négy szavazási fordulót tartanak, kettőt délelőtt és kettőt délután. Ha a 33. vagy 34. szavazási körig senki sem kap kétharmados többséget, a két legtöbb voksot szerző jelölt marad versenyben, és közülük kerül ki a győztes. A szavazólapokat minden kör után elégetik, és az elégetés módjával jelzik az eredményt. Ha fekete füst száll fel, a szavazás eredménytelen volt, ha fehér, akkor megszületett a döntés. Amennyiben sikerült új pápát választani, a „protodiakónus” bíboros lép a Szent Péter-bazilika erkélyére, és kihirdeti a híres mondatot: 

Ezt követően elhangzik az új egyházfő neve, majd maga az új pápa is megjelenik és köszönti a híveket. Azt azonban senki nem tudja, hogy a mostani konklávé milyen gyorsan hoz eredményt. A korábbi évszázadokban a döntés rendszerint a harmadik napon, a hatodik vagy hetedik szavazási körben született meg. Ferenc pápát például a második napon, az ötödik szavazás során választották meg, de ez semmiféle garanciát nem jelent a jelenlegi folyamatra nézve.

A szavazások rendszerint több napig is eltarthatnak. Az elmúlt csaknem 150 év pápaválasztásai az alábbi módon zajlottak.

Nyitókép: Tiziana FABI / AFP

***