Az oroszok hosszú ideje feszegetik a témát: több mint egy évtizede ezzel vádolják Ukrajnát

Március 6-án a lengyel rendőrség Przemyśl városában letartóztatott egy 35 éves ukrán nőt, akire az Interpol korábban elfogatóparancsot adott ki. A nő 2020 november 9. óta menekült a nemzetközi rendőrség elől, miután Kazahsztánban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték szervkereskedelemért.

A rendőrségi jelentés szerint a nő 2017 és 2019 között egy bűnszervezet tagjaként foglalkozott illegális szervkereskedelemmel, amely idő alatt összesen 56 vesével kereskedett többek között Kazahsztánban, Örményországban, Azerbajdzsánban és Ukrajnában is.

Ukrajna több szempontból is alkalmas arra, hogy az illegális szervkereskedelem melegágya legyen

Az illegális szervkereskedők áldozatai általában azokból az országokból kerülnek ki, ahol sok a szegény, akik nem látnak más kiutat a helyzetükből, vagy az anyagi és társadalmi kiszolgáltatottságuk miatt könnyebb őket különféle munkalehetőségek ígéretével átverni, és csapdába csalni, hogy aztán azon kapják magukat, egy klinikán fekszenek és épp a szerveiket készülnek felajánlani valakinek. A kiszolgáltatott személyek csoportjába tartoznak a magányos fiatal nők, egyedülálló anyák vagy árva gyerekek is.

Ez utóbbi gyakori háborús helyzetekben, amikor sok, egyébként egészséges ember veszik oda a fronton, és a feketekereskedők keselyűként csapnak le a szerveikre.

A háborúban álló Ukrajna több szempontból is kiszolgáltatott helyzetben van, ezért nem alaptalanul merül fel újra és újra az országgal kapcsolatban, hogy az európai szervkereskedelem egyik „fellegvára lehet”. 

A háború kitörése után rengetegen menekülni kényszerültek otthonról, akár külföldre, akár az országon belül. A menekülők többsége nő vagy gyerek, ráadásul utóbbiak gyakran teljesen magányosak, mert vagy háborús árvák, vagy a szüleik nem tudtak velük menekülni. De sokan vannak olyanok is, akiket a háború miatt kilakoltattak az állami intézményből, ahol éltek, és menekülni kényszerültek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2023-as jelentéséből kiderül, hogy az ukrajnai menekültek közel fele azt állította, nem készítette fel senki őket arra, hogyan meneküljenek biztonságosan. 

Másrészt a felek által hivatalosan közzétett információk szerint az ukrán háborúban eddig több mint százezer orosz és ukrán katona vesztette életét a fronton, akiket Ukrajna a nemzetközi törvénynek eleget téve hazaszállít Oroszországba, hogy eltemethessék őket, ám az oroszok szerint ez nem mindig történik így, vagy legalábbis nem úgy, ahogy kéne. Már a 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai háború idején is azt állították az oroszok, hogy jelöletlen tömegsírokat találtak a harctéren, amelyekben szerveiktől megfosztott katonák testei feküdtek, és az ukránokat vádolták ennek elkövetésével. Akkor az EBESZ vizsgálata nem erősítette meg ezt az állítást, de a jelenleg is zajló konfliktus kapcsán is merült fel hasonló vád.

Oroszország súlyos vádakat fogalmazott meg

Oroszország már 2014-ben azzal fordult az EBESZ-hez, hogy indítsanak vizsgálatot az ukrajnai háborúban elesett katonák szerveinek illegális kereskedelme ügyében. A szervezet akkor azzal zárta le a kérdést, hogy 

„Az EBESZ nem rendelkezik bizonyítékokkal az esetleges kelet-ukrajnai szervkereskedelemről.  Az EBESZ különleges képviselője és az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinátora ezért nem erősíti meg, hogy Ukrajnában illegális szervátültetésre került volna sor, és nem is bocsátkozik találgatásokba az ilyen vádakkal kapcsolatban.  Továbbá az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója mindeddig nem látta bizonyítékát annak, hogy a donyecki és luhanszki régióban szervkereskedelemre került volna sor.” 

Ezt arra reagálva írták, hogy az orosz médiában azzal a címmel jelent meg egy riport, hogy „Az EBESZ illegális transzplantációra utaló jeleket talált Ukrajnában”. Az ukrán médiára hivatkoztak, ahol az EBESZ emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó különleges képviselője, Madina Jarbussynova azt nyilatkozta, az ukrajnai helyzet alapos kivizsgálást igényel, és úgy vélekedett, feltehetően feketepiaci kereskedelemről lehet szó. Erre reagált az EBESZ közleményében, hogy cáfolja a híreket, de későbbi vizsgálati eredményeket nem osztottak meg.

Az oroszok azonban azóta sem engedték el az ukrajnai szervkereskedelem kérdését. 

címmel publikálta cikkét a Rossiiskaya Gazeta című orosz lapban.

Zaharova szerint Ukrajnában már az 1990-es években megkezdődött a holttestekből illegálisan eltávolított szervekkel való kereskedelem, ami csak tovább erősödött a 2014-i kelet-ukrajnai, majd a 2022-ben kitört háború közepette. Hozzátette, az Ukrán Legfelsőbb Tanács 2021-ben és 2022-ben is új törvényeket fogadott el, amelyekkel könnyítette a szervadományozás folyamatát halott személy esetében, és azzal, hogy a 2022-es törvénnyel áfa mentessé tették a transzplantációt, a bűnözők „kedvenc helyévé” tették Ukrajnát.

A szóvivő több olyan esetet is felhoz, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy Ukrajnában valóan virágzik az illegális szervkereskedelem. Azt állítja, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai szervkereskedelemmel is foglalkoztak, és a szervezet egyik vezetője ellen jelenleg is folynak a bírósági tárgyalások. Hozzáteszi, az említett hadsereg tagjai jelenleg más néven zsoldosként harcolnak Ukrajnában. Megemlít egy 2023-as esetet is, amikor egy jótékonysági szervezet alkalmazottját vették őrizetbe az ukrán-szlovák határon, akiről kiderült, hogy gyerekcsempészetben vett részt, többek között transzplantációs céllal. 

Ukrajna tételesen cáfolta az orosz vádakat 

Az orosz felvetéseket Ukrajna cáfolta, és a Vox Ukraine médiafelület tételesen reagált Zaharova vádjaira. Kijelentik, hogy 

Aláhúzták, Ukrajnában a szervadományozás továbbra is önkéntes alapon működik, és elhunyt személyek esetében is tilos árva gyerekek, vagy háborús halottak szerveit eltávolítani átültetés céljából.

Az orosz vádakat propagandának minősítik, amellyel az ukrán egészségügy megítélését akarják aláásni.

Nem zörög a haraszt

Bár az orosz vádak hátterében kétségkívül politikai motiváció is áll, a legutóbbi lengyelországi eseten túl számos bizonyíték került már napvilágra azt illetően, hogy Ukrajnában koránt sem ismeretlen dolog az illegális szervkereskedelem.

2018-ban egy nemzetközi nyomozás során lelepleződött egy közel-keleti és kelet-európai hálózat, amelynek olyan sebészek voltak a tagjai, akik a feketepiacon forgalmazott szervek átültetésében működtek együtt. 

Ukrajnát a jelenlegi háború mellett a korrupt politikai helyzet miatt is egyre több szem figyeli ebből a szempontból.

2024 júniusában pedig arról számolt be az ukrán média, hogy nyomozás folyik egy volt egészségügyi miniszterhelyettes ellen, aki egy kijevi kórházzal együttműködve vehetett részt illegális szervkereskedelemben.

Ukrajna sokadszorra is módosítja a szervátültetésre vonatkozó törvényt

Bár Ukrajna tagadja az ellene felhozott vádakat, idén februárban mégis szükségét érezte egy új törvénymódosítás elfogadásának, amelynek értelmében ezentúl tilos az oroszok elleni háború katonai és civil áldozatainak szerveivel való kereskedelem.

A tilalom eddig csak a donyecki és luhanszki régiókra vonatkozott, most viszont az egész országra kiterjesztették. A jogszabály kiemeli a tilalmat árva gyerekek, cselekvőképtelen személyek és azonosítatlan holttestek esetében. Továbbá a törvény előírja egy Nemzeti Transzplantációs Bizottság felállítását, amelynek feladata az esetleges panaszok felülvizsgálata, illetve az azonnali ellátást igénylő betegek esetében a bizottság feladatköre lesz a „sürgősségi transzplantációs státusz” megállapítása.

Emellett a szervadományozásra vonatkozó szabályokat is szigorítják, a donor és a recipiens közötti kapcsolatot is szigorúbban fogják ellenőrizni, mert nem egy esetben előfordul, hogy az illegális kereskedők által kihasznált donorok azt hazudják, a páciens hozzátartozói, hogy ne keltsenek gyanút.

Ukrajna azt állítja, az oroszok által terjesztett álhírek miatt volt szükség a legutóbbi törvénymódosításra, azonban a tény, hogy az elmúlt öt év alatt ez már a sokadik pontosítás, azt mutatja, hogy az oroszok által feszegetett és a nemzetközi szervezetek által folyamatosan vizsgált ukrajnai illegális szervkereskedelem valóban egy összetett és létező probléma.

Nyitókép: Sebastian Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP