Újabb nagy lépés előtt az emberiség: az űrből vehetik fel a harcot a rák és a cukorbetegség ellen

Az Axiom Mission 4 elnevezésű projekt egy privát űrrepülési programot takar a Nemzetközi Űrállomásra, a program tervezése, a kiképzés és maga a küldetés az amerikai állami űrhivatal, a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), valamint két amerikai magáncég, az Axiom Space és az Elon Musk által alapított SpaceX együttműködésében valósul meg.

a misszióban Kapu Tibor mellett részt vesz Shubhanshu Shukla az indiai űrkutatási szervezet, az ISRO színeiben; Peggy Whitson, a NASA asztronautája és az európai űrkutatási hivatal, az ESA által delegált lengyel űrhajós, Sławosz Uznański-Wiśniewski.

Kedden,  egy hónappal a küldetés előtt online sajtótájékoztatót tartottak a misszióban részt vevő országok és szervezetek képviselői, akik ismertették az Ax-4-re tervezett mikrogravitációs kutatásokat, tudományos kísérleteket és technológiai bemutatókat egyaránt. A bevezetőben elhangzott, hogy 

Lucie Low, az Axiom Space vezető kutatója emlékeztette a hallgatóságot, hogy az Axiom Space eddig három sikeres küldetést teljesített három év alatt, és a május végén megvalósuló így már a negyedik lesz a sorban. „Eddig több mint 100 kutatással kapcsolatos tevékenységet végeztünk több mint 50 partnerrel, valamint 75-nél is több ismeretterjesztő és médiarendezvényen vettünk részt – így érve el nagy tömegeket szerte a világon” – sorolta.

Low azzal folytatta, hogy a küldetéseiken eddig 11 nemzet tagjai képviseltették magukat, és lehetőséget nyitottak olyan országok számára is, amelyeknek eddig csak a Nemzetközi Űrállomás különböző partnerein keresztül volt hozzáférésük a világűrhöz. A vezető kutató megjegyezte, hogy mindezeken túl úgynevezett magánűrhajós küldetéseket is lebonyolítanak, melyek egyfajta felkészülést jelentenek kommunikációs, koordinációs és képzési eljárások tesztelésére is.

Lucie Low a sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy az AX-4 küldetés egy nagy mérföldkő az emberi űrkutatás és a tudományos felfedezések területén. „Az AX-4 űrhajósai nemcsak saját nemzetüket képviselik majd az alacsony Föld körüli pályán, hanem tudományos kísérleteket hajtanak végre, és bemutatják hazájuk képességeit, előmozdítva ezzel az űrkutatási tevékenységeket” – húzta alá. 

„Lengyel-magyar két jó barát” az űrben is

Tushar Fadness, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) képviseletében arról beszélt, hogy a Nemzetközi Űrállomásra irányuló küldetés során több vezető indiai akadémiai intézmény és kutatólabor fogott össze. A kísérleteik a mikroalgák és cianobaktériumok növekedésétől az izomregenerációs vizsgálatoktól az űrbeli csíráztatáson át egészen az ember–gép interakciókig terjednek. 

Ezután a Lengyel Űrügynökség képviseletében Monika Banaszek-Cymerman, a kutatási és innovációs osztály vezetője bejelentkezése során köszönetet mondott az Európai Űrügynökség munkatársainak is, akiknek köszönhetően Lengyelország is részesévé vált ennek a küldetésnek. 

„Kísérleteink egyediek, a biotechnológia, technológia, anyagtudományok területéről származnak, de különösen fontos számunkra az emberi fiziológiára, pszichológiára és egyéb humánkutatásokra összpontosító rész is, amelyet a Visa-val és más partnerekkel közösen fejlesztünk a küldetés során” – ismertette a Lengyel Űrügynökség munkatársa.

A tájékoztatón felszólalt Nagy Balázs, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatásfejlesztésért felelős igazgatója is. Nagy elmondta, hogy a HUNOR csapata felel a magyar tudományos tevékenységekért a Nemzetközi Űrállomáson. „Kutatóűrhajósunk, Kapu Tibor, mintegy 25 magyar kísérletet fog végezni, amelyek a humánkutatás, az élettudományok, a fizika, valamint a technikai demonstrációk területeit is lefedik. Ezeket az egyetemek és kutatóintézetek mellett magáncégek is fejlesztették” – hangzott el. Nagy Balázs végül leszögezte, hogy Magyarország számára is hatalmas megtiszteltetés ebben a projektben részt venni.

Áttörést hozhat az orvostudományban a májusi küldetés

Mindezt követően Mohammed Hitian főorvos, belgyógyász is szót kapott, aki a Bertil Holdings nevében, – amely az Egyesült Arab Emírségek egyik vezető egészségügyi szolgáltatója – csatlakozott a küldetéshez. Mint kiderült, 

„Ez két módon történik: vércukorszint-monitorozással és adatátvitellel, valamint az inzulin életképességének vizsgálatával a Nemzetközi Űrállomáson. Ez a munka tükrözi elkötelezettségünket az orvostudomány fejlesztése és az űrkutatás inkluzívabbá tétele iránt” – magyarázta Mohammed Hitian.

Végül Catriona Jamieson, a Stanford Őssejt Intézet igazgatója azt is elárulta a sajtó munkatársainak, hogy „izgatottan” várják, hogy az Axiom űrhajósaival és az ISS legénységével együtt a Rebeccanibo nevű új gyógyszert teszteljék, amely megakadályozza, hogy a rákos sejtek klónozzák magukat.

„Ezt a gyógyszert már felfedeztük Lucy Low-val és csapatával az Axiom 3 küldetés során, ahol rákos sejtek »kiiktatójának« bizonyult”. Ezúttal egy betegtől származó különböző daganattípusokat vizsgálna meg, hogy lássák, mennyire hatékony az új szer a tumorok ellen.

Továbbá tanulmányozni fogják az űrhajósok őssejtjeit is. A tudósok arra kíváncsiak többek között, hogy ezek a sejtek miként reagálnak az űrbeli stresszre. „Úgy gondolom, jó úton járunk, hogy segítsünk a betegeknek a klinikákon, és felismerjük: 

 – tekintett optimistán előre Catriona Jamieson. 

Hamar alkalmazhatók lehetnek földi környezetben a magyar kísérletek

A sajtótájékoztató végén lapunk azt a kérdést tette fel Nagy Balázsnak, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar űripar fejlődésére az Ax-4 küldetés. Erre a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatásfejlesztésért felelős igazgatója felidézte, hogy

Ezután azzal folytatta, hogy a HUNOR program célja, hogy támogassa az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési projekteket, elősegítse a vállalatok nemzetközi piacra való belépését, valamint támogassa az egyetemeket a világméretű tudományos együttműködések kialakításában. „Vizsgáljuk az oktatási lehetőségeket, partnerségeket építünk ki űrügynökségekkel és magáncégekkel egyaránt, valamint inspiráljuk a tudósok és mérnökök új generációját is. Célunk az is, hogy népszerűsítsük a természettudományos (STEM) tantárgyakat a fiatalok körében – ez is a küldetés egyik fontos aspektusa” – hangsúlyozta.

Majd az iránti érdeklődésünkre, hogy a mostani kísérleteket mikor lehet majd a földi környezetben is alkalmazni, két példát is hozott. Az igazgató elárulta, hogy egy nagyon újszerű dokumentációs eszközt alkalmaznak, mely lehetővé teszi az űrhajósok sugárzásnak való kitettségének és a környezeti feltételek folyamatos nyomon követését a küldetés során. „Ez minden releváns környezeti paramétert rögzít, például a hőmérsékletet, páratartalmat, légnyomást, szén-dioxid szintet. Úgy gondolom, 

„A másik példa pedig a Vitapric nevű kísérlet, amely a növénycsírázás, mikrozöldség-termelés és levélfejlődés folyamatait vizsgálja mikrogravitációs környezetben. Ennek eredményei a földi mezőgazdaságban is hasznosíthatók lehetnek, különösen erőforrás-szegény vagy városi mezőgazdasági környezetekben” – felelte a Mandinernek Nagy Balázs.

Nyitókép: HUNOR Facebook-oldala

***

***