Tort ül a rémület Brüsszelben a romániai választások miatt

Nagy összeállítást közölt a romániai elnökválasztás május 4-re kiírt első fordulójáról a brüsszeli POLITICO. Emlékezetes: tavaly decemberben megsemmisítette az alkotmánybíróság a román elnökválasztás első fordulójának eredményét homályos titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva, miután váratlanul egy establishment-ellenes jelölt, Călin Georgescu győzött.

Georgescu az új választáson nem indulhat, szavazóira most leginkább a magyarellenes, ám szélsőjobboldali, a bevándorlással, az eddigi román kormányok gazdaságpolitikájával és Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban is szkeptikus Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion startolt rá. A POLITICO szerint a felmérésekben legnépszerűbb Simion mellett még a középpártok (a liberálisok, a szocialisták és az RMDSZ) támogatásával induló Crin Antonescu, Nicuşor Dan bukaresti polgármester, valamint a fősodratú szociáldemokratából nacionalista balossá avanzsált Victor Ponta exminiszterelnök juthatnak be a második fordulóba.

Ha Simion Dannal kerül szembe a választás második fordulóján, akkor bezsebelheti saját szavazótábora mellett Georgescuét is – erre utal legalábbis 30 százalék feletti népszerűsége a közvélemény-kutatásokban, amelyek azonban Romániában mérsékelten megbízhatók, Georgescu győzelmét sem jelezték előre. Simion igyekezett az elmúlt években középre húzni pártját, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökhöz dörgölőzni (aki pártcsaládjába, az Európai Konzervatívok és Reformerek közé is beengedte az addig szélsőséges és emiatt független pártot), közeledni Donald Trumphoz, és jobboldali, szuverenista, Brüsszel- és háborúellenes erővé tenni az AUR-t. Múltja azonban kísért: az AUR eredetileg Románia és Moldova egyesüléséért kampányolt, melynek eredményeképpen Simiont mind Moldovából, mind a szintén területi követelésekkel illetett Ukrajnából kitiltották. (Simion ugyanakkor az ECR irányvonalához illeszkedve kemény oroszellenes politikát is folytat.) A szélsőjobboldali jelölt elsősorban kisvárosi és vidékiszavazatokra számíthat, valamint a 45 év alattiakra, alacsony jövedelműekre és alacsony képzettségűekre – ez Romániában egy igen nagy választói csoport.

(A külföldön élő románokat a közvélemény-kutatók jellemzően nem érik el, s mivel milliós nagyságrendű szavazótáborról van szó, ez a faktor jelentős szerepet játszik a román közvélemény-kutatások pontatlanságában.)

Nicuşor Dan választói ezzel szemben Bukarestben és más nagyvárosokban laknak jellemzően, a jelöltnek ugyanakkor komoly problémája, hogy Bukaresten kívül ismertsége csekély – ezen próbálnak most javítani korábbi pártjával, a most mögé beálló Mentsük Meg Romániát Unióval (USR) együtt.

Simion a lap szerint könnyen szembekerülhet a rendszerpártok támogatását élvező Crin Antonescuval is, aki korábban ifjúsági és sportminiszter, szenátusi elnök és egy hónapig ideiglenes államelnök is volt. Antonescu az európai és a román establishment kedvenc jelöltje egyszerre, felesége, Adina Vălean az előző ciklusban Románia uniós biztosa volt.

akiket Georgescu (és Simion) épp azzal az üzenettel szólítottak meg, hogy a rendszerpártok rossz teljesítménye miatt kellett kivándorolniuk Romániából.

A POLITICO szerint Simion és Ponta párharca az a forgatókönyv, ami a leginkább megijeszti a román és európai establishmentet, hiszen mindkét politikus messze kívül áll a fősodron. Victor Ponta miniszterelnökségének egy 2015-ös szórakozóhelyi tűzeset és a személyét körüllengő korrupciós botrányok vetettek véget; mostanra azonban a korábban vonalasan européer szociáldemokratából a POLITICO szerint szuverenista „Romania First”-jelölt lett, aki leállítaná a román kikötőkön keresztül zajló ukrán gabonaexportot.

A veszélyt pedig abban látja a román és az európai fősodor, hogy Simionhoz képest Ponta tűnhet européerebb jelöltnek, így az ország liberális elitje jobb híján rá voksolhat – miközben szuverenista hangokat penget ő is.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP