Hol tart most Donald Trump? Mik lettek eddig a radikális igéretekből? Összefoglalónk!

Az amerikai politikai élet különlegessége, hogy a kampánynak soha nincs vége. Mivel kétévente vannak kongresszusi választások, a politikusoknak folyamatosan bizonyítaniuk kell, eredményt kell felmutatniuk, különben az újabb és újabb fókuszcsoportokat megkérdező közvélemény-kutatók grafikonjain esni kezd a népszerűségük. Az amerikai politika szereti a számokat és az eredményeket, annak ellenére, hogy a rendszerből adódóan a törvényalkotás folyamata lassú, így szinte lehetetlen gyors eredményt elérni.

Az elnöki ciklusok első száz napjára tett hangsúly is az eredményorientáltság következménye. Kicsit több mint három hónapnyi „kegyelmi időt” kap egy-egy elnök, majd csökken a népszerűsége, és megkezdődik a kampány a következő év novemberi félidős választásra. A folyamatos kampány miatt a kormányzatnak nem elég valamilyen eredményt elérnie – azt az érzetet kell keltenie, hogy valóban eredményt ért el. Márpedig a tét óriási: ha az elnök két év után elveszíti a kongresszus valamelyik házát, akkor a maradék két évre meg lesz kötve a keze.

Donald Trump hivatala első heteiben olyan ütemben adta ki az elnöki rendeleteket, hogy szinte lehetetlen volt számontartani őket. A demokrata pártiak is csak kapkodták a fejüket, eleinte nem is tudták, miként reagáljanak az elnök programjára. Egy ideig szinte csend és béke honolt Washingtonban, mindenki próbálta feldolgozni a helyzetet. A sokszínűségi programok felszámolása, a genderpropaganda elleni fellépés szövetségi szinten, Joe Biden rendeleteinek a felülírása néhány nap alatt megvalósult.

Az első hetek legjelentősebb eredménye a határválság megszüntetése volt, amely azonban sokkal kisebb figyelmet kapott, mint az illegálisan érkezett bevándorlók tömeges kitoloncolása. A hivatalos adatok szerint az illegális határátlépések száma márciusban drasztikusan visszaesett: mindössze 7181-en léptek be illegálisan az Egyesült Államokba – ez 95 százalékos csökkenést jelent 2024-hez, 96 százalékost 2023-hoz és 97 százalékost 2022-höz képest. A különbség Biden és Trump elnöksége között a törvények szigorú betartatása.

Az emberek megállítása viszonylag könnyen megvalósítható, az illegális migránsok kitelepítése viszont akadozik. A demokrata pártiak ugyanis mindent megtesznek, hogy akadályozzák az illegálisan az USA-ban tartózkodó migránsok, adott esetben még a büntetett előéletűek kitoloncolását is. Ebben segítik őket az aktivista bírók, akik blokkolják egyes személyek kiutasítását, egyes államok menedékváros-törvényei pedig szintén védelmet nyújtanak. Ez lassítja a folyamatot, aminek következtében alig valamivel több mint százezer migránst sikerült kitoloncolnia a szövetségi államnak. A baloldal felkarolta az illegális migránsok ügyét, és a Trump elleni kritikák egyik fő pontjává tette. A kitoloncolt személyek szomorú történeteit felkapja a média, aminek következtében még nehezebb betartani azt az ígéretet, hogy hazaküldik a Biden elnöksége alatt az Egyesült Államokba illegálisan érkező milliókat. Mindehhez eddig nem kellett a kongresszus, így 

A várakozások szerint a republikánusok hamarosan meghosszabbíthatják Trump 2017-es adócsökkentéseit, és megnövelik a védelmi és a határbiztonsági kiadásokat.

Az első száz nap egyik főszereplője a kormányzati hatékonysági minisztérium volt, amelynek Elon Musk, a világ leggazdagabb embere lett a vezetője. Azt a feladatot kapta, hogy rövid idő alatt jelentősen csökkentse a kormányzati kiadásokat. Musk első célpontja az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), az amerikai progresszív politika egyik nemzetközi végrehajtója volt. A szervezet számtalan woke projektre adott pénzt, miközben a valódi segélyezést is gyakorolta. Az ügynökség átszervezése általános támogatást élvez az amerikaiak körében. Musk szerepe azonban megosztotta a szavazóbázist. Az, hogy egy multimilliárdos lett a közigazgatásban dolgozók tömeges elbocsátásának az arca, nem feltétlenül szerencsés húzás. Ráadásul Musk legfontosabb cége, a Tesla eközben olyan nehéz helyzetbe került, hogy a száz nap végére az üzletember kezdett eltávolodni a Fehér Házban betöltött szerepétől.

Különösen a vámok kapcsán vált egyértelművé, hogy ütközés lesz Musk üzleti érdekei és Trump programja között. Április elején az elnök a Fehér Ház rózsalugasában jelentette be a viszonossági vámokat. Az ezt követő zűrzavarnak a tervek felfüggesztése lett a vége, kivéve Kína esetében. 

A felbolydulás olyan nagy, hogy egyre többen arra számítanak, a kormányzat visszavonulót fúj a vámok jelentős részével kapcsolatban. Már csak azért is, mert súlyos problémát okozhatnak a republikánusoknak.

A Fox News elemzést adott ki arról, miként ítélik meg a szavazók Trump első száz napját. 

55 százalék támogatja a politikáját. Ez azonban az egyetlen terület, ahol többséget tud maga mögött. Bevándorlási politikájának támogatottsága rekordmagasságba, 47 százalékra emelkedett, 48 százalék viszont ellenzi. A gazdaság terén mélypontot jelentő 38 százaléknyian értenek egyet az irányvonallal, 56 százaléknyian ellenzik. A legrosszabb értékelést az infláció kezelése kapta: 33 százalék ért csak egyet a módjával, 59 százalék nem; a vámok ügyében szintén 33 százalékos a trumpi politika támogatottsága, 58 százaléknyian ellenzik. A külpolitikai irányvonallal az amerikaiak 40 százaléka ért egyet, 54 százaléka nem; az adók ügyében 38 százaléknyian támogatják az elnök politikáját, a lakosság 53 százalékának nem tetszik. Azaz Trump a gazdaság területén áll a legrosszabbul, amely pedig kulcs lehet a félidős választáson. Akár az elnök az oka, akár más faktorok, a szavazók soha nem bocsátják meg, ha a gazdaság rosszul megy.

Nyitókép: Az elnök lányok gyűrűjében aláírja a férfiak női sportversenyekről való kizárását célzó rendeletet
Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds