Orbán Balázs: Az egyre inkább autoriter jegyeket mutató neoliberális politikának végleg befellegzett

„Donald Trump a rá jellemző elemi erővel látott hozzá a liberális világrend utáni rend kiépítésének” – jelentette ki Orbán Balázs a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciáján csütörtökön a Bálna Budapestben. Bár a konferencia címe „Egy új világrend küszöbén”, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint már elindultunk a poszt-neoliberális új világrend útján. Ugyanakkor óvatosságra intett, és kiemelte, Magyarországnak oda kell figyelnie, hogyan pozicionálja magát, hiszen az eddigi világrendváltozásokból mindig rosszul jöttünk ki, de most itt a lehetőség, hogy mi is az új világrend alakítói legyünk.

A konferencia célja az volt, hogy az előadók és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői közösen feltérképezzék, mi okozhatta a jelenlegi világrend válságát, milyen új világrend fog kialakulni, és mi lesz Magyarország szerepe benne.

A volt osztrák kancellár szerint Putyin száznyolcvan fokos fordulatot vett

Vitaindító beszédében Wolfgang Schüssel, korábbi osztrák kancellár az elmúlt évszázad tükrében elemezte a jelenlegi amerikai, orosz, ukrán és európai eseményeket. Vlagyimir Putyinról személyes emlékei vannak a kétezres évek elejéről, amikor kancellárként többször is találkozott vele. Felidézte, Putyin a 

 Hozzátette, azóta száznyolcvan fokos fordulatot vet az orosz elnök hozzáállása.

Oroszországgal kapcsolatban továbbá elmondta, tíz éven keresztül dolgozott az európai-orosz párbeszéd építésén, és sok hiteles ember, akiket ezalatt az idő alatt ismert meg, már elhagyta az országot, mert kritikát fogalmaztak meg az ukrajnai invázióval szemben.

Donald Trump elnökségéről úgy vélekedett, az illegális migráció kérdésében, Európa saját védelmét illetően, valamint az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása iránti törekvéseiben igaza van az amerikai államfőnek. Egyéb intézkedéseit azonban erős kritikával illette. 

 – állította, majd példaként említette a nyitott piacot, a szabad kereskedelmet, a nemzetközi együttműködést és a nyílt társadalom intézményét. Elmondta, míg két éve a német lakosság több mint fele megbízható partnernek tartotta az USA-t, mára már kevesebb mint a negyede vélekedik így. 

Kritizálta továbbá a vámháború megindítását is, amit szerinte „könnyű elindítani, de nem lehet megnyerni”.

Az Európai Unió szempontjából azt tartaná előnyösnek, ha felgyorsulna a jelenleg függőben lévő tagokkal folytatott eljárás, különösen a Nyugat-Balkánon, de mihamarabb konkrét megállapodást kell kötni Törökországgal is – még ha nem is veszik fel az unióba.

„Minél bizonytalanabb a világ, annál nagyobb stabilitásra van szükség Európában” – hangsúlyozta.

Most kell jól pozícionálni magunkat

Ezt követően Orbán Balázs arról beszélt, hogy egy új korszak veszi hamarosan kezdetét, és a „teremtő káosz” fog előtérbe kerülni.

Hozzátette, most formálódik az új paradigma, ahol a nemzetközi szereplőknek folyamatosan résen kell lenniük és alkalmazkodniuk a változásokhoz.

Hangsúlyozta, ami most történik a világban – főleg Amerikában –, azt azért nem értjük, mert nem illik bele az eddigi világképünkbe.

 – vélekedett, majd úgy folyatta – „az országoknak el kell dönteniük, hogy alakítói vagy elszenvedői lesznek az új világrendnek”.

Elmondta, Brüsszel azért van nehéz helyzetben, mert a liberalizmus válságára úgy próbálnak válaszolni, hogy még nagyobb liberalizmust várnak el mindenkitől, de ez nem fogja megoldani a problémát.

Kifizetődő-e az új amerikai stratégia?

A konferencia tematikája szerint a délelőtti szekcióban a jelenlegi világrend válságáról beszélgetett Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter beszélgetett Erhard Bühler vezérezredessel, a Clausewitz Society elnökével, valamint Szemerkényi Rékával, az Európai Politikai Elemzések Központjának ügyvezető alelnökével, valamint Koller Boglárkával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetőjével. Szemerkényi Réka megjegyezte, 

Szemerkényi, aki korábban nagykövetként is dolgozott az Egyesült Államokban, úgy véli, bár Trump szándéka egyértelműen újra naggyá tenni Amerikát, és behajtani az elnök szerint jogos tartozásokat azoktól az országoktól, akiket évtizedeken át segítettek, ez a bezárkózó stratégia, a kereskedelmi partnerek sértegetése és a konfrontáció nem biztos, hogy kifizetődő az USA számára.

Hozzátette, az sem épp a legbölcsebb dolog, hogy Amerika hátat fordít azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a világháborúk után az ő érdekükben, az ő szempontjaik szerint jöttek létre.

– tért ki röviden Kína szerepére, és megpedzegette, Amerika valószínűleg épp annyit fog veszíteni a vámokon, mint nyerni, de arra sem merne fogadni, hogy nullszaldóra ki tudják hozni a mérleget.

Koller Boglárka Európa szempontjából vizsgálta a változásokat, és hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben akkor járna legjobban Európa, ha gyakorlatilag egységes államként tudna működni nemzetközi téren. Kiemelte még az unión belüli és azon kívüli nemzetközi európai együttműködések szerepét, és felhívta a figyelmet, Magyarországnak az érdekérvényesítés szempontjából fontos, hogy az együttműködések belsejében tudjon elhelyezkedni, minél közelebb a maghoz, és ne szoruljon perifériára.

A délutáni első szekció témája a kialakuló új világrend volt, amelyet Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlés volt elnöke vezetett. A nap végén pedig azt vitatták meg a szakértők, hogy mi lesz Magyarország szerepe az új világrendben.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter