A miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciáján a neoliberalizmus bukása után kialakuló új világrendről beszélt, és arról, hogy Magyarországnak résen kell lennie, ha végre jól akar kijönni egy világrend-változásból.
„Donald Trump a rá jellemző elemi erővel látott hozzá a liberális világrend utáni rend kiépítésének” – jelentette ki Orbán Balázs a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciáján csütörtökön a Bálna Budapestben. Bár a konferencia címe „Egy új világrend küszöbén”, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint már elindultunk a poszt-neoliberális új világrend útján. Ugyanakkor óvatosságra intett, és kiemelte, Magyarországnak oda kell figyelnie, hogyan pozicionálja magát, hiszen az eddigi világrendváltozásokból mindig rosszul jöttünk ki, de most itt a lehetőség, hogy mi is az új világrend alakítói legyünk.
A konferencia célja az volt, hogy az előadók és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői közösen feltérképezzék, mi okozhatta a jelenlegi világrend válságát, milyen új világrend fog kialakulni, és mi lesz Magyarország szerepe benne.
Vitaindító beszédében Wolfgang Schüssel, korábbi osztrák kancellár az elmúlt évszázad tükrében elemezte a jelenlegi amerikai, orosz, ukrán és európai eseményeket. Vlagyimir Putyinról személyes emlékei vannak a kétezres évek elejéről, amikor kancellárként többször is találkozott vele. Felidézte, Putyin a
„kezdetekkor dinamikus fiatalember volt, aki érdeklődött Európa iránt és közelebb akart kerülni hozzá”.
Hozzátette, azóta száznyolcvan fokos fordulatot vet az orosz elnök hozzáállása.
Oroszországgal kapcsolatban továbbá elmondta, tíz éven keresztül dolgozott az európai-orosz párbeszéd építésén, és sok hiteles ember, akiket ezalatt az idő alatt ismert meg, már elhagyta az országot, mert kritikát fogalmaztak meg az ukrajnai invázióval szemben.
Donald Trump elnökségéről úgy vélekedett, az illegális migráció kérdésében, Európa saját védelmét illetően, valamint az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása iránti törekvéseiben igaza van az amerikai államfőnek. Egyéb intézkedéseit azonban erős kritikával illette.
„Trump a feje tetejére állította Amerikát, és kontraproduktív intézkedéseket hozott, amikkel pont azokat az értékeket szorítja háttérbe, amiktől a Nyugat sikeres volt”
– állította, majd példaként említette a nyitott piacot, a szabad kereskedelmet, a nemzetközi együttműködést és a nyílt társadalom intézményét. Elmondta, míg két éve a német lakosság több mint fele megbízható partnernek tartotta az USA-t, mára már kevesebb mint a negyede vélekedik így.
Kritizálta továbbá a vámháború megindítását is, amit szerinte „könnyű elindítani, de nem lehet megnyerni”.
Az Európai Unió szempontjából azt tartaná előnyösnek, ha felgyorsulna a jelenleg függőben lévő tagokkal folytatott eljárás, különösen a Nyugat-Balkánon, de mihamarabb konkrét megállapodást kell kötni Törökországgal is – még ha nem is veszik fel az unióba.
Ukrajna EU-s csatlakozására is kitért, ami szerinte még nagyon sok időbe fog telni, de hangsúlyozta, Európának segítenie kell, hogy az ország megerősödjön, és jó vezető kerüljön az élére.
„Minél bizonytalanabb a világ, annál nagyobb stabilitásra van szükség Európában” – hangsúlyozta.
Ezt követően Orbán Balázs arról beszélt, hogy egy új korszak veszi hamarosan kezdetét, és a „teremtő káosz” fog előtérbe kerülni.
„Szerintem az egyre inkább autoriterjegyeket mutató neoliberális politikának végleg befellegzett. A következő éveket kiszámíthatatlanság, teremtő káosz fogja meghatározni.”
Hozzátette, most formálódik az új paradigma, ahol a nemzetközi szereplőknek folyamatosan résen kell lenniük és alkalmazkodniuk a változásokhoz.
Hangsúlyozta, ami most történik a világban – főleg Amerikában –, azt azért nem értjük, mert nem illik bele az eddigi világképünkbe.
„A liberálisok szerint érthetetlen, elképzelhetetlen és megmagyarázhatatlan dolgok történnek, mert, amit ők nem értenek, annak szerintük nincs is értelme. Szerintem viszont akkor is meg kell próbálni értelmezni a világot, ha az a saját világképünkbe ütköző tüneteket mutat”
– vélekedett, majd úgy folyatta – „az országoknak el kell dönteniük, hogy alakítói vagy elszenvedői lesznek az új világrendnek”.
Elmondta, Brüsszel azért van nehéz helyzetben, mert a liberalizmus válságára úgy próbálnak válaszolni, hogy még nagyobb liberalizmust várnak el mindenkitől, de ez nem fogja megoldani a problémát.
A konferencia tematikája szerint a délelőtti szekcióban a jelenlegi világrend válságáról beszélgetett Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter beszélgetett Erhard Bühler vezérezredessel, a Clausewitz Society elnökével, valamint Szemerkényi Rékával, az Európai Politikai Elemzések Központjának ügyvezető alelnökével, valamint Koller Boglárkával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetőjével. Szemerkényi Réka megjegyezte,
megkérdőjelezhető, hogy valóban beszélhetünk-e új világrendről, hiszen ami most történik a világban, azt a történelem során számos alkalommal tapasztalhattuk már.
Szemerkényi, aki korábban nagykövetként is dolgozott az Egyesült Államokban, úgy véli, bár Trump szándéka egyértelműen újra naggyá tenni Amerikát, és behajtani az elnök szerint jogos tartozásokat azoktól az országoktól, akiket évtizedeken át segítettek, ez a bezárkózó stratégia, a kereskedelmi partnerek sértegetése és a konfrontáció nem biztos, hogy kifizetődő az USA számára.
Hozzátette, az sem épp a legbölcsebb dolog, hogy Amerika hátat fordít azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a világháborúk után az ő érdekükben, az ő szempontjaik szerint jöttek létre.
„Kína pedig már bejelentette, átveszi az USA szerepét, és megígérte, biztosítani fogja azt a stabilitást, amit mindenki az USA-tól vár”
– tért ki röviden Kína szerepére, és megpedzegette, Amerika valószínűleg épp annyit fog veszíteni a vámokon, mint nyerni, de arra sem merne fogadni, hogy nullszaldóra ki tudják hozni a mérleget.
Koller Boglárka Európa szempontjából vizsgálta a változásokat, és hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben akkor járna legjobban Európa, ha gyakorlatilag egységes államként tudna működni nemzetközi téren. Kiemelte még az unión belüli és azon kívüli nemzetközi európai együttműködések szerepét, és felhívta a figyelmet, Magyarországnak az érdekérvényesítés szempontjából fontos, hogy az együttműködések belsejében tudjon elhelyezkedni, minél közelebb a maghoz, és ne szoruljon perifériára.
A délutáni első szekció témája a kialakuló új világrend volt, amelyet Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlés volt elnöke vezetett. A nap végén pedig azt vitatták meg a szakértők, hogy mi lesz Magyarország szerepe az új világrendben.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Szakértők szerint ez a reform olyan kérdéseket is felvett, hogy ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága.
Washington és Szöul lépése újabb fordulatot hoz a Koreai-félsziget geopolitikai feszültségeiben.
Az őszi iCon Gazdaságpolitikai Konferencián arra keresték a választ az előadók, mit jelent napjainkban brandként Magyarország. Igyekeztek annak is utánajárni, mi a titka azoknak a magyar cégeknek, márkáknak, amelyek világhírűvé válnak.
Morgan Muchnick Gulyás Virágnak a politikai polarizációról, a közösségi média hatásáról és a Z generáció befolyásáról beszél, hangsúlyozva a párbeszéd és a kontextus fontosságát a globális politikában.
Elindul a DPK országjárása, amellyel még több helyszínen, személyesen is össze szeretnék kapcsolni a hazájukért tenni akaró polgárokat. A háborúellenes gyűlés első állomása: Győr.
Aki békét akar, az a miniszterelnökkel tart a mai háborúellenes gyűlésen Győrben.
Elképesztő gól!
A terroristák azt látják, hogy aki magyarokat ver agyon a nyílt utcán, abból honatyát csinálnak Brüsszelben.
