Összeült a hajlandók koalíciója – több ország minisztere is konkrétumokat akar

Amíg nem tisztázzák a katonai erők küldetését és bevetésük szabályozását, addig nem vesznek részt semmiben.

Az Európai Bizottsághoz közeli szervezet az EU által pénzelt cikkben sürgeti a Hajlandóak Koalícióját, hogy még a tűzszünet előtt vezényeljenek csapatokat Ukrajnába.
Jókorát fordult az európai fősodor: a European Policy Centre (EPC) brüsszeli agytröszt honlapján magvas véleménycikket tettek közzé, miszerint az Ukrajnát saját hadseregükkel biztosítani akaró hajlandók koalíciójának egyszerűen muszáj már azelőtt benyomulni a háborúzó országba, hogy egyáltalán tűzszünetet kötnének a felek. Ugyanis csak így tartható fenn az ukrán ellenállás – ellenkező esetben összeomlik, az oroszok pedig a gyengeség jeleként értékelik a történteket, és még agresszívebbek lesznek.
Az írás persze jóval több szimpla véleménycikknél: az EPC az egyik legbefolyásosabb agytröszt, amely sok szállal kötődik az Európai Bizottsághoz; magát az írást pedig az EU is pénzelte.
De lássuk részleteiben, mit akarnak Brüsszelben!
A hajlandóak koalíciója (CoW) szerintük valódi katonai erővé fejlődik, méghozzá gyorsan, túllépve a brit és francia vezetők eredeti négylépcsős megközelítésén – vagyis túllépve Moszkva „válaszával kapcsolatos tartós félelmek és a túlzott kockázatkerülés” politikáján, ami felbátorítja az oroszokat és akadályozza a gyors döntéshozatalt.
Ezt is ajánljuk a témában
Amíg nem tisztázzák a katonai erők küldetését és bevetésük szabályozását, addig nem vesznek részt semmiben.
Ehelyett a hajlandóaknak „hiteles korlátokat is kell szabniuk Oroszország eszkalációs képességének”.
Mindezt az indokolja, hogy az oroszok szerintük semmibe vették a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet, ehelyett „fokozták a polgári és energia-infrastruktúra elleni csapásokat”, sok civil, köztük kiskorú áldozattal.
Ezt is ajánljuk a témában
Putyin az április 4-i Krivoj Rog elleni csapásról is beszélt, ahol 21 ember halt meg, köztük kilenc gyermek.
A szerzők szerint az oroszok tárgyalási hajlandósága megnő, ha erős elrettentő eszközt látnak a másik oldalon, és a CoW ezt képes lehet felmutatni, sőt: csak ez képes közel hozni a diplomáciai megoldásokat, amelyeknek „objektíven … megvannak az eszközei arra, hogy elrettentsék Oroszországot”.
Hivatkoznak az ukrán titkosszolgálat jelentéseire is, miszerint
Oroszország mindent eldöntő támadásra készül a nyáron 1200 kilométernyi frontszakaszon.
A cikk ezt a 160 ezer orosz újonc mobilizálásával is alátámasztja (igaz, erre minden évben sor került, és csak néhány tízezerrel magasabb a szám a korábbiaknál – a szerk.).
Ezt is ajánljuk a témában
Az erről szóló, Putyin által aláírt rendelet vasárnap került fel a Kreml honlapjára.
A cikk elismeri: Ukrajna a tönk szélére került. Se emberi erőforrása, se lőszere, se logisztikai képessége nincs elég, elengedhetetlen megsegíteni még a nyár előtt, mert ez Európa biztonságának is kulcsa – érvelnek.
Mindehhez már most meg kell kezdeni az azonnali haderő-kiegészítést, a kritikus infrastruktúrák védelmét, valamint a fokozott kiképzési és taktikai segítségnyújtást.
A cikk lamentál a fegyverszállítások csúszásán és a pénzügyi segítség elégtelenségén, s persze felhozza a washingtoni politikai változásokat, vagyis Donald Trump elnök visszatérését, egyúttal nyugtázza a NATO elégtelen szerepvállalását is.
A hajlandóak jelenlegi gyors bevetését több ezer tanácsadó és hadműveleti tervező formájában képzeli el a cikk, vagyis egyelőre nem a fronton, de javíthatja az ukránok képességeit kiképzési és logisztikai központok felállítása mellett. Ez a cikk szerint önmagában elbizonytalaníthatná az oroszokat, hiszen üzenetértékű lenne.
Ugyancsak felsorolja akritikus infrastruktúrák védelmére szükséges légvédelmi megoldások beszerzését, illetve Kijev és más hátországbeli városok légvédelmét is a CoW körébe utalná. Tengerészgyalogosokat telepítenének Odesszába a fekete-tenger partvidékének védelmére, sorolják. Emellett a kibervédelemre is összpontosítanának.
Felgyorsítanák az ukránok kiképzését az új, nyugati típusú fegyverekre is. Katonai tanácsadók segítenék ugyanakkor ezek stratégiai használatát.
A cikk hosszan érvel amellett, hogy az oroszok most tervezik a legújabb nagyszabású támadásukat, ostorozza Európát, mert az „több mint egy évtizede nem tudott határozott lépéseket tenni”, és sok lehetőséget elszalasztott Moszkva elrettentésére.
„Ha a háború e kritikus szakaszában nem biztosítunk kellő katonai és stratégiai támogatást, az felbátorítja Moszkvát – különösen az Egyesült Államok politikájában bekövetkezett jelentős változás közepette” – írják. Ha nincs következmény, az az orosz agressziót jutalmazza, teszik hozzá. De felcsillantanak egy kis előnyt azért Európának is, már azon túl, hogy Ukrajna eleste az európai biztonsági stabilitást is aláásná: a Nyugat értékes tapasztalatokat szerezhetne a modern hadviselés természetéről, ami elengedhetetlen egy potenciálisan szélesedő konfliktus esetén.
Véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós tagságáról
A magyarok véleményére kíváncsi a kormány az ukrán EU-csatlakozás ügyében, ezért indították el a Voks 2025 szavazást. A voksolásra azután kerül sor, hogy Magyar Péter megszavaztatta a híveit Ukrajna uniós tagságáról és a szavazásnak az lett az eredménye, hogy 58 százalék támogatja Ukrajna uniós tagságát. A kérdés azért fontos, mert Magyar Péter uniós szövetségesei is nyíltan támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba. Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2030-ig szeretné lebonyolítani az ukránok felvételét, de az Európai Bizottság bővítési biztosa is reálisnak tartja keleti szomszédunk 2030-as csatlakozását.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov