Intő példa a Közel-Kelet: Az iszlám nem a békés egymás mellett élés vallása, és nem is lesz soha az

Húsvétkor a Katolikus Egyház Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, de előtte Nagypénteken meggyászoljuk Jézus szenvedését és kereszthalálát. Talán ez az az időszak, amikor legtöbbünknek eszébe jut, a megváltó példáját követve mennyien vállalták a hitükért a mártírhalált, és bizakodva fogalmazzuk meg magunknak, milyen szerencse, hogy Krisztus eljövetele után 2000 évvel Isten tőlünk nem ezt várja el.

A valóságban azonban soha nem volt még ennyi keresztény veszélyben a hite miatt, mint ma. Több mint 360 millió hívőt üldöznek valamilyen formában, évente tízezreket börtönöznek be, végeznek ki vagy gyilkolnak meg. Az üldözés egyik fő színtere éppen az a Közel-Kelet, ahol a kereszténység a leghamarabb elterjedt az apostolok térítőútjainak köszönhetően. Juliana Taimoorazy, a közel-keleti keresztények megsegítéséért küzdő aktivista és az Iraqi Christian Relief Council megalapítója lapunknak beszámolt a tragikus valóságról, amit ebben a pillanatban is át kell élnie a nem muszlim lakosságnak Szíria, Irak, Irán, Izrael, de még Törökország területén is. De koránt sem teljes ez a lista. A keresztények, csakúgy, mint minden vallási kisebbség, másod- harmadrendű állampolgárokként vannak kezelve minden közel-keleti és afrikai országban, amely iszlám vezetés alatt áll.

Taimoorazy egy iráni asszír keresztény családból származik, és neki is fiatalon el kellett menekülnie hazájából a vallási alapú üldöztetés miatt. Jelenleg amerikai állampolgárként Texasban él, és arra tette fel az életét, hogy a szenvedő és elnyomott közel-keleti kisebbségek szószólója legyen.

Szíria, Izrael, Irak, Irán, Törökország: csak néhány azok közül az országok közül, ahol szinte teljesen eltörölték a korábban virágzó keresztény kultúrát

Taimoorazy szerint, ha keresztényüldözésről beszélünk, egyrészt muszáj egyben néznünk a Közel-Kelet országait, ugyanakkor a probléma összetettsége, a népek, kultúrák és történelem sokszínűsége miatt az országokat külön-külön is érdemes megvizsgálni.

Az egyik első ország, amely most különösen nagy figyelmet kapott Nyugatról, az Szíria, bár az aktivista szerint ez nem éppen az a figyelem, amire a szíriai keresztényeknek szükségük van. Kiemelte, az ország területén rengeteg kisebb terrorszervezet működik, amelyek bármikor komoly következmények nélkül megtámadhatják a keresztényeket. Nemtetszését fejezte ki, amiért a Nyugat támogatta, sőt segítette el-Dzsúláni hatalomátvételét, aki korábban az Al-Kaida tagja volt, és maga is terrorista.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni jobb alternatívát Szíria számára, megosztotta velünk saját elképzelését: „nem szívesen mondok ilyet, de szerintem Szíria esetében az lenne az egyetlen megoldás, ha kettéosztanánk az országot. Az egyik felében a keresztények, az alaviták és a többi vallási kisebbség kormányozná saját magát, a másik fele pedig maradna a szunnitáké.”

Hozzátette, amikor Irak esetében szóba jött az ország feldarabolása, azt ellenezte, de Szíria helyzete bonyolultabb. Elismerte, amennyiben az új kormány leszámol a terroristákkal, és a keresztények számára is élhető hellyé teszi Szíriát, nincs szükség az ország szétszedésére, de erre jelenleg nem lát sok esélyt.

Szíria mellett Izrael a másik ország, amely az utóbbi időben a háború miatt a figyelem középpontjába került, ugyanakkor az ottani keresztények helyzetéről sem esik sok szó. Pedig az izraeli keresztények és a Szentföld megmaradása hatalmas jelentőséggel bír az egyház számára.  Taimoorazy szerint itt az egyik legfőbb probléma, hogy a muszlim palesztinok Izrael ellen hangolják a keresztényeket, akik, még ha nem is táplálnak ellenérzéseket a zsidókkal szemben, félelemből nem merik ezt bevallani. Felhívta a figyelmet, hogy a nyugati egyháznak is komoly szerepe van a zsidók és a keresztények közti közvetítésben. 

– hozzátette, sajnos haltak meg keresztények is a gázai bombázásokban, de nem szabad elfelejteni, hogy ezért a Hamász a felelős.

Mit keres Törökország ezen a listán?

Meglepő módon a keresztényüldözéssel kapcsolatban Taimoorazy többször is elsők között emlegette Törökországot, amely idén felkerült az Open Doors listájára is, amelyen azt az 50 országot gyűjtötték össze, ahol a legnagyobb veszélyben vannak a keresztények.

Azért csodálkozhatunk azon, hogy Törökországban is van keresztényüldözés, mert sokszor azt halljuk, hogy a törökök – főleg a nagyvárosokban – egyre inkább a nyugati értékeket vallják és egyáltalán nem mérhető az ottani helyzet a szigorú arab országokéhoz. Taimoorazy szerint a nagyvárosokban – Isztambulban vagy Ankarában – valóban ez a helyzet, de az ország belsejében, a kisebb területeken ferde szemmel néznek a keresztényekre.

Az aktivista felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrég a Hagia Sophiát is újra mecsetté nyilvánították, ami szerinte jól mutatja, hogy a jelenlegi vezetés egyértelműen egy muszlim, ottománkori török birodalmi berendezkedést szeretne visszaállítani.

Ugyanakkor elismerte, Törökország olyan megkerülhetetlen jelentőségű hatalmi erőt képvisel, hogy muszáj jó diplomáciai kapcsolatot fenntartani vele. Szerinte a magyar kormány bölcsen közelít Törökország felé, és bízik benne, ezt a jó kapcsolatot sikerül arra használni, hogy Erdogan megértőbben viszonyuljon a keresztény lakossághoz.

Az erőszakos iszlám nem mindenhol kifizetődő

Taimoorazy többször is kiemelte, hogy az iszlám vezetésű, a Sária törvényt alkalmazó országok a vallási kisebbségek kiközösítésén, elnyomásán alapulnak, ez azonban nem minden helyzetben működik.

Kiváló példa erre Irán, ahol a muszlim lakosság sorra tér át a keresztény hitre, mert elegük van az erőszakos és elnyomó rendszerből.

Ezernégyszáz évvel ezelőtt, az iszlám hódítás előtt Iránban a zoroasztrizmus volt az uralkodó vallás. Az arabok a perzsa lakosság nagyrészét erőszakosan áttérítették az iszlám hitre, bár még mindig élnek ott néhányan, akik a zorosztrizmus hívei. 

„Az iráni perzsák szerintem egy olyan nép, akik a természetüknél fogva nyitottak lennének a demokráciára. Csodálatos civilizációjuk van. Nagyszerű művészeik, íróik, költőik. Ezért azt gondolom, ők tudnák értékelni, ha megszabadítanák őket az iszlám vezetéstől” – mondta el saját szülőföldje helyzetéről. Hozzátette, szerinte az elmúlt negyven évben sokkolta a lakosságot az a „kegyetlen és gonosz rendszer”, ami jelenleg is működik az országban.

„Az irániak belefáradtak, hogy megverik őket, hogy nincs szólásszabadság, sem vallásszabadság. És ismerek férfiakat, akik áttértek a keresztény hitre, annak ellenére, hogy tudják, börtönbe zárják őket ezért” – mesélte elcsukló hangon. – 

Hozzátette, nagyszerű látni, hogy a földalatti keresztény egyház folyamatosan növekszik Iránban.

Juliana Taimoorazy a sok erőszak és bántalmazás hátterében a Muszlim Testvériség működését látja, amely szerinte jelen van nem csak az összes arab országban, de – ne legyenek illúzióink – most már az Egyesült Államokban és Európában is.

Ahogy az erőszakos iszlám térnyerés gyakorlatilag eltörölte a történelmi vallásokat a Közel-Keleten, jelenleg afelé halad a világ, hogy Nyugaton is hasonlót fogunk tapasztalni.

Európára és Amerikára is ez a jövő vár

Miután szóba hozta Európa és az USA helyzetét, megkérdeztük, hasonló jövőt jósol-e az USÁ-nak és Európának, mint amin az elmúlt évszázadok alatt a közel-keleti országok is keresztülmentek, szomorúan igennek válaszolt. Elmondta, vannak olyan nyugati országok, ahol már most kritikus mértéket öltött a Muszlim Testvériség térnyerése.

„2017-ben voltam először Londonban, majd tavaly tértem vissza újra az oxfordi nyári egyetem hallgatójaként. Nem hittem a szememnek, milyen mély gyökereket vert ott az iszlám mindössze hét év alatt” – idézte fel. – „Nem mertünk szinte semmit mondani, nehogy iszlám-ellenesnek bélyegezzenek minket. De, ami még félelmetesebb, hogy a közel-keleti országok, például az Egyesült Arab Emírségek vezetői figyelmeztetik a nyugati országokat, hogy legyenek óvatosak, mert tele van az országuk terroristákkal.”

Hozzátette, sajnos a nyugati kultúrákban az emberektől azt várják el, hogy rendeljék alá magukat az idegen kultúrának, ne legyenek büszke hazafiak, mert akkor radikális jobboldalinak bélyegzik őket.

Taimoorazy kiemelte, Magyarország helyesen cselekedett, mert felismerte a fenyegető veszélyt, és hangsúlyozta, Orbán Viktor politikája a megfelelő reakció volt, és mindenkinek így kellett volna védekeznie Európában.

Mit tehetünk?

Hangsúlyozta, ehhez elengedhetetlen, hogy a keresztény szülők és vallási intézmények mindent megtegyenek, hogy átadják a keresztény vallás alapjait és a hitet a fiataloknak. Ezzel párhuzamosan pedig az iszlámot is tanulmányoznunk kell.

„Gyerekkoromban édesanyám nem engedte, hogy a Koránt olvassam, mert félt, hogy áttérek az iszlám hitre. De szerintem igenis fontos, hogy megismerjük azt a vallást, azt az ideológiát, amely megpróbálja ellopni a gyermekeinket, a társadalmunkat. Ezért tanulmányoznunk kell a z iszlámot, de nem a Koránból, amely egy cenzúrázott változat, hanem a Hadíszen keresztül, amely a Korán szóbeli értelmezése, és ebben olvashatunk a hitetlenek vérontásáról is” – mondta, és hozzátette, fontos, hogy hallgassunk azokra a megtértekre, akik szélsőséges iszlám közegből származnak.

„Ha van kiút ebből, az az, amit most Trump elnök tesz. Szembeszáll a szocialista ideológiákkal, visszatér a gyökerekhez és a régi hagyományokhoz. Ez egy nagyon széleskörű probléma, amit, ha mind összefognánk, le tudnánk lassítani, bár ezzel kapcsolatban nem vagyok túl bizakodó. 

– zárta le szomorúan.

Nyitókép: Mosab Shawer / Middle East Images / Middle East Images via AFP