Karim Khan szerint az egész csak dezinformáció.
Újabb ügyben vizsgálódnak Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze ellen az ENSZ nyomozói – írta a Reuters. Khan ellen korábban szexuális visszaélések miatt kezdtek nyomozásba, most azonban már azt is vizsgálják, hogy a főügyész milyen módokon – például fenyegetéssel – igyekezett eltussolni a botrányait.
A főügyésszel szemben összesen öt ügyben folyik eljárás. Három, az ENSZ-vizsgálatról közvetlen információval rendelkező forrás szerint a vizsgált állítások arról szólnak, hogy
Khan megtorlással fenyegette azokat az alkalmazottakat, akik szexuális visszaélésekről számoltak be.
A vádak szerint Khan – aki brit állampolgár – legalább négy munkatársát lefokozta hivatalában, hogy bosszút álljon rajtuk. Khan ügyvédjei a Reuters cikkére reagálva azt közölték, hogy a főügyész „nem követett el semmilyen szexuális visszaélést, és hogy egyértelmű legyen, nem alkalmazott semmilyen »megtorló magatartást« sem, ahogy azt állítják.”
Khan szerint a szexuális visszaélésekről szóló vádak, amelyek tavaly októberben merültek fel, a hivatala elleni „dezinformációs kampány” részei.
Az üggyel kapcsolatban – az eljárást lefolytató – ENSZ Belső Ellenőrzési Szolgálatok Hivatala nem kívánt nyilatkozni. Az ICC irányító testülete szintén nem kommentálta a Khan elleni vizsgálatot.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzetközi Büntetőbíróság körül kiéleződő nemzetközi viták nyomán Magyarország a politikai elfogultságra hivatkozva a kilépés mellett döntött – írja a Faktum tényellenőrző portál.
A magyar kormány csütörtökön döntött arról, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A döntést Gulyás Gergely jelentette be, aki elmondta, hogy az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően a kormány kezdeményezi a felmondási eljárást.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá. Gulyás Gergely kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Nyitókép forrása: Dimitar DILKOFF / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Gulyás Gergely jelentette be a hírt.
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Friedrich Merz első izraeli látogatásán igyekezett rendezni a feszültségeket Netanjahuval, miután a gázai háború miatt megromlott a kétoldalú viszony.
Vagy ha eljut, itt majd jól letartóztatják. Bár ez „valószínűtlen”.
A szóvivők kijelentették, hogy Vlagyimir Putyin vagyonát ugyan befagyasztották, de utazási tilalmat nem rendeltek el ellene.
Az ICC szerint a Trump-adminisztráció Netanyahu-ügyhöz kötődő szankciói a pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik, a kritikusok ugyanakkor másként látják.
Az osztrák kormány még a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin elleni elfogatóparancsát is negligálná, hogy elősegítse Putyin részvételét a bécsi tárgyalásokon.
Kiderült, a berni kormány értelmezésében az elfogatóparancs nem vonatkozik a körözött személyre, ha békemegbeszélés résztvevőjeként érkezik az országba.
Egy hónap vízen járás után a győztes Tisza Párt elkövette első igazi hibáját, politikai és kormányzati értelemben egyaránt. Kohán Mátyás írása.
