Társadalmi robbanás készülődik Gázában, vége lehet a Hamásznak?

Az elmúlt hetekben több Hamász-ellenes tüntetés zajlott le a Gázai övezetben, amelyeket a márciusban újra fellángoló háború nyomán kialakult súlyos humanitárius válság váltott ki. Felmerül a kérdés: vajon ezek a megmozdulások fordulópontot jelentenek-e a lakosság és a terrorszervezet viszonyában?

„Élni akarunk!” – skandálták Dzsabalíja lakói, amikor az utcákra vonultak, felszólítva a Hamászt, hogy mondjon le a terület irányításáról és vessen véget a háborúnak Izraellel. Bár a közösségi médiában terjedő felvételek alapján nem lehet pontosan megállapítani a résztvevők számát, a tiltakozók tömege néhány száztól akár több ezer főig is terjedhetett.

Vajon ez már a végjáték Gázában, és összeomlóban a Hamász uralma 18 év után?

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője lapunk megkeresésére azt felelte: 

A szervezet nemcsak izraeli nyomás alatt áll, hanem egyre inkább elveszíti saját társadalmi bázisát is. A háttérben nem pusztán katonai vereségek, hanem mély gazdasági és politikai válság, valamint a lakosság növekvő elégedetlensége áll.

Ezzel egy időben azonban nemcsak Izrael, hanem Egyiptom is blokád alá vonta az övezetet – mutat rá. Ez különösen súlyos következményekkel járt, mivel Egyiptom Gáza egyetlen szárazföldi kapcsolata az arab világgal, és e határzár tovább mélyítette a gazdasági elszigeteltséget. A szakértő kifeji, hogy a Hamászt ráadásul a legtöbb arab ország sem nézte jó szemmel, mivel a szervezet a Muszlim Testvériség palesztin ága, és a Testvériség számos közel-keleti rezsim szemében illegitim, sőt fenyegetést jelent.

Sayfo Omar emlékeztet arra is, hogy „a Muszlim Testvérek ma a legtöbb arab országban be van tiltva, miután megkérdőjelezi a rezsimek legitimitását”.

A kutatási vezető hangsúlyozza, hogy a helyzet azóta csak tovább romlott.

miközben a gazdaság stagnál, a munkanélküliség pedig kritikus méreteket öltött. 

Kevésbé ismert tény, de 2023 júliusában, tehát még az október 7-i terrortámadás előtt, már zajlottak Hamász-ellenes tüntetések a térségben.

„Fiatal gázaiak vonultak utcára, mert nem volt munka, nem volt jövő, és alapvetően a megélhetés is katasztrofális volt” – emlékeztet a kutató. Egy akkori statisztika szerint a lakosság kétharmadának nem volt pénzügyi tartaléka, és komoly nehézséget okozott számukra az alapvető élelmiszerek megvásárlása is. 

Aztán bekövetkezett az október 7-i terrortámadás, amely után a Hamász védekezésre kényszerült, miközben a lakosság életkörülményei drámaian tovább romlottak. Több alkalommal is előfordult, hogy a gázaiak kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, sok esetben véglegesen. Sayfo kiemelte:

A szervezet pozícióit meggyengítette, hogy 2006 óta nem tartottak választásokat, így a legitimitásuk is kérdéses. 

 Ez a réteg aránylag jobb helyzetben van, és lojalitásuk inkább az előnyök megőrzéséről szól, mintsem ideológiai elkötelezettségről.

A Hamász népszerűségének csökkenése számszerűen is megmutatkozik. „Még október 7-én is a lakosság 57 százaléka gondolta úgy, hogy helyes döntés volt a támadás. Ez az arány mára 39 százalékra csökkent” – hangsúlyozza Omar. A szervezet most nemcsak az izraeli hadsereggel, hanem saját társadalmával is szemben találja magát.

A márciusi tüntetések kitöréséhez több tényező is hozzájárult

A szakértő elmagyarázta, hogy a tűzszüneti megállapodás gyakorlatilag összeomlott, és a harcok újra fellángoltak. A tiltakozások két gázai északi településen, Beit Lahiaban és Beit Hanúnban zajlottak. Ezek olyan térségek, ahova épp visszatértek a belső menekültek, amikor az izraeli hadsereg újabb evakuálási parancsot adott ki. 

Sayfo Omar szerint „ez volt az a pont, ami miatt a lakosság ismét a Hamász ellen fordult. 

A Hamász ugyanis tisztában van vele, hogy a túszok jelentik utolsó alkuerejét. Ha elengedi őket, teljesen elveszíti a kezdeményezést – de ha megtartja őket, azzal a saját társadalma fordul ellene.

Ami a jövőt illeti, Sayfo Omar szerint jelenleg nem világos, mi következik, ha a Hamász hatalma végképp összeomlik. „A lakosság kevesebb mint egyharmada támogatná, hogy a Palesztin Hatóság vegye át a vezetést, mert ez is egy korrupt struktúra” Ugyanakkor nem látszik olyan erő sem, amely stabilizálni tudná a helyzetet.

A cél nem a Hamász teljes megsemmisítése, hiszen az technikailag szinte lehetetlen. Hanem az, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol a szervezet többé nem tud visszatérni a politikai és katonai színtérre. A tervek szerint közel kétmillió palesztint csoportosítanának át a tengerparti övezetekbe, míg Gáza többi részét műveleti zónákká alakítanák. Rafah körzete izraeli ellenőrzés alá kerülhet, és ezzel együtt Izraelre hárulna a humanitárius segélyezés terhe is – amit eddig a Hamász intézett. 

 – teszi hozzá a szakértő.

Sayfo Omar szerint mindezek alapján egyértelmű, hogy a Hamász uralmának végjátéka zajlik.

Nyitókép: Doaa Albaz / AFP

A témához kapcsolódó beszélgetést itt nézhet meg: