Vérfürdő Szíriában: Több száz kisebbségi halt meg az Aszad utáni káoszban

Szíriában több száz kisebbségi, köztük keresztények vesztették életüket – derül ki egy friss jelentésekből. Az ország a legsúlyosabb erőszakhullámot tapasztalja Bassár el-Aszad elnök három hónappal ezelőtti elűzése óta, miután a héten heves összecsapások robbantak ki a kormányerők és az egykori vezetőhöz hű fegyveresek között, amelyek számos civil és harcos halálát okozták – írta meg a Newsweek.

Rengeteg a halott

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) és helyi források szerint csütörtök óta „több mint 1000 ember” halt meg, köztük keresztény kisebbségek és az Aszad családhoz köthető alavita szekta tagjai. A Newsweek szombat este e-mailben megpróbált további információkat szerezni Szíria ENSZ-képviselőjétől és az információs minisztériumtól.

November végén a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) nevű, al-Kaida gyökerű szunnita iszlamista csoport villámgyors offenzívája vetett véget Aszad évtizedes uralmának. A bukott elnök azóta Moszkvában kapott menedékjogot, míg a HTS vezetője, Ahmed al-Sharaa átvette az ország irányítását. Csütörtökön Jableh tengerparti térségében, egy főként alaviták lakta területen „több mint 200 ember” halt meg a kormányerők és az Aszad-hívek közötti harcokban. Az SOHR szerint a konfliktus akkor éleződött ki, amikor a kormányerők egy körözött személy elfogására készültek, ám az Aszad-párti fegyveresek csapdát állítottak nekik. A harcok később Latakia és Baniyas városokra is átterjedtek.

A következő napokban az új kormányhoz köthető fegyveresek bosszúakciókban százakat öltek meg az alavita területeken, az SOHR legalább „428 alavita halálesetet” dokumentált, bár hivatalos számok egyelőre nem állnak rendelkezésre.

A megfigyelőközpont arról is beszámolt, hogy mészárlások és számos összecsapás során további százak vesztették életüket. Szombat délutánig 

A Reutersnek nyilatkozó helyiek szerint több ezer ember, köztük keresztények és alaviták, a környező hegyekbe menekültek a vérengzés elől. A The Syrian Observer adatai alapján a keresztény lakosság száma a polgárháború kezdete óta jelentősen csökkent, mára csupán „körülbelül 300.000 keresztény” maradt Szíriában.

Aszad 24 évig vezette Szíriát apja örököseként, aki előtte három évtizeden át volt hatalmon. Uralma alatt számos háborús bűntettel és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolták, többek között vegyi fegyverek, például szarin gáz civilek elleni bevetésével, mészárlásokkal és éheztetéssel. Több ezer szíriait tartottak fogva tárgyalás nélkül, gyakran embertelen körülmények között, hosszú évekig.

Aszad idején az alaviták, egy kisebbségi síita muszlim szekta, kulcsfontosságú pozíciókat töltöttek be a kormányzatban és a hadseregben. Most, hogy hatalmuk megtört, bosszúhadjáratok céltáblájává váltak, és helyi beszámolók szerint a latakiai keresztény közösségeket is célzott támadások érték.

A vallási vezetők „azonnali befejezésre szólítottak fel ezeknek a szörnyű cselekedeteknek, amelyek éles ellentétben állnak minden emberi és erkölcsi értékkel”. A szíriai állami média szerint a hatóságok biztonsági erőket küldtek Latakiába és a térségbe, hogy helyreállítsák az ellenőrzést. Sharaa péntek esti beszédében a rend fenntartását szorgalmazta, ugyanakkor arra kérte a biztonsági erőket, hogy mérsékeljék válaszlépéseiket, mondván: „Ha feladjuk erkölcseinket, mi és ellenségenk ugyanazon az oldalon kötünk ki.” 

Nyitókép: OMAR HAJ KADOUR / AFP

***