Napjaink egyik legfelkapottabb, és egyben legárnyaltabb vitatémáját a mesterséges intelligencia körüli kérdések alkotják. Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, amelyek tekintetében még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
Balázs Bence írása
Kétség nélkül megállapítható, hogy adódnak olyan esetek, amikor a mesterséges intelligencia segítséget nyújthat az embernek. Ilyenkor beszélhetünk például az általa végzett különböző piackutatási folyamatokról, az információszerzésről, továbbá a művészeti ágakba való betöréséről, külön kiemelve a grafikai munkák és a zene világát. Rengeteg embert foglalkoztat azonban az a kérdés, hogy eljuthat-e majd egyszer a mesterséges intelligencia arra a szintre, hogy az emberek helyét teljesen átvegye egyes hivatásokban.
Amennyiben a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettségét nézzük, megállapítható az a tény, hogy rohamos fejlődése és térnyerése ellenére is még gyerekcipőben jár –
ugyanis bonyolultabb, összetettebb feladatok elvégzését nem tudja ellátni kisebb-nagyobb pontatlanságok nélkül.
Mielőtt azonban megválaszolnám azt a kérdést, hogy veszélyt jelenthet-e a jogászi hivatásra, és ezáltal közvetetten az emberek mindennapi életére is, megjegyeznék pár fontos tényezőt. A jogászi hivatás rendkívül sokrétű és összetett, ugyanis a klasszikus jogászi pályák (ügyvéd, ügyész, bíró, közjegyző, jogtanácsos) mellett számos területen helyezkednek el jogászok. E széles spektrum miatt nagyon nehéz meghatározni azt, hogy pontosan milyen hatásai lehetnek a mesterséges intelligenciának az előbb említett hivatásokra nézve. Az megállapítható azonban, hogy a jogászok az embereken keresztül emberi sorsokkal foglalkoznak, amire a leggyakrabban akkor kerül sor, amikor egyéb okokból kifolyólag segítségre van szükségük – ez bizonyos szinten egy kiszolgáltatott állapotot feltételez a legtöbb esetben. Ezekben az esetekben elengedhetetlen kulcsfogalomként kell tekinteni a bizalmi kapcsolatra, hiszen ez a fogalom adja az előbb felsorolt hivatásterületek gerincét. Bátran kijelentethetem, hogy bizalmi kapcsolat nem alakítható ki egy mesterségesen előállított rendszerrel, ennek az oka pedig egyértelműen és teljesen jogosan levezethető az ember természetéből.
Ha vizsgálat alá helyezzük a mesterséges intelligencia által biztosított előnyöket, akkor általánosságban kijelenthető, hogy jelentősen megkönnyítheti a jogászok számára a jogi adatbázisok használatát, így az azokban való keresést is. Ehhez azonban szükséges, hogy a felhasználója rendelkezzen azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek alapján észlelni tudja, ha a mesterséges intelligencia hibás adatot szolgáltat. Fontos kiemelni: a különféle mesterséges intelligenciákat fejlesztő vállalatok rendszerint kiemelik, hogy a szolgáltatott adatok eltérhetnek a valóságtól, így azokat ajánlott hiteles forrásokból ellenőrizni. Ennek magyarázata, hogy az algoritmusok is azokból az adatokból dolgoznak, amelyek egy laikus számára is elérhetők az interneten, így komoly problémákba ütközhet a kedves felhasználó, amennyiben nem ismeri az egyes jogterületek, adott esetben egyes fogalmak dogmatikáját. Fel kell hívni a figyelmet továbbá arra is:
a jog világa nem az a terület, ahol az ember megengedheti magának, hogy egy valódi probléma fennállásakor a mesterséges intelligencia biztosítson számára megoldásokat.
Érdemes a titoktartás problematikáját is vizsgálni, ugyanis a legtöbb esetben határozottan kizárja a különféle algoritmusok használatát. A mesterséges intelligenciának adott utasítások nem csupán annak felhasználója oldalán jelennek meg, hiszen az utasításokat, és az utasítások mögött lezajló folyamatokat eltárolja az adatbázis, így azok megjelenhetnek a gyártói, így az adott algoritmust üzemeltető félnél is.
A mesterséges intelligencia használatát és népszerűségét jelentősen befolyásolja annak társadalmi elfogadottsága is. Az egyes területekre való „betörése” a legtöbb esetben alaptalanul veti fel azt a kérdést, hogy veszélyeztetheti-e mások megélhetését, hiszen ha alaposan a dolgok mögé nézünk, akkor nagyon gyorsan előkerülnek azok a kérdések, amelyek aggályokat vethetnek fel.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy
a mesterséges intelligencia egy eszköz, amelynek használójának alaposan ismernie kell azt a területet, amelynek tekintetében használni kívánja
– kizárólag ennek a feltételnek a fennállásakor beszélhetünk tudatos használatról, és használhatjuk biztonságos kisegítő eszközként munkánk során.
A témában korábban nyilatkozó dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egyaránt alátámasztották a mesterséges intelligencia eszköz voltát a jogászi hivatásban:
Senyei György Barna szerint „ameddig az igazságszolgáltatás képes túlmutatni a jogszolgáltatáson, az emberi tényezők algoritmusokkal nem pótolhatók a bírói döntéshozatalban”. Havasi Dezső úgy véli: „Az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia 'minket szolgál', nem fenyegeti az ügyvédi munkát, ugyanakkor a klasszikus jogi tanácsadás veszíthet jelentőségéből, induló praxist a jövőben nem érdemes erre alapozni”.
A fentebb kifejtettek alapján kijelenthető, hogy megfelelő területen, továbbá körben történő alkalmazással hamarabb nyújthat segítséget a mesterséges intelligencia a jogászok számára, semmint veszélyt jelentsen a hivatásra azáltal, hogy a későbbiekben esetlegesen olyan feladatokat tudna ellátni, amely széles körben helyettesíthetné a jogászok munkáját.
Nyitókép: Pixabay
Az emberi agy nem szuperszámítógép, a tudat és az intuíció többé teszi annál. Ezért sem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia hasonlatos lesz a miénkhez. Ha viszont másmilyen lesz, azt – hiába mi teremtettük – még kevésbé fogjuk érteni.
A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost új feladatáról, az autógyártás jövőjéről és a magyar ipari lehetőségekről kérdeztük.
A miniszterelnöki biztos innovatív területen bizonyíthat a jövőben, az Energiaügyi Minisztérium égisze alatt.
J. D. Vance a kínaiakat sem kímélte a Párizsi csúcstalálkozón tartott beszédében.
A milliárdos 97,4 milliárd dollárt ajánlott az OpenAI megvásárlására.
Lettországban is lecsapott volna az akkor még fiatalkorú Ikea-gyújtogató, most itt a nagy leleplezés.
Trump az év elején aláírt egy elnöki rendeletet, amely arra kötelezte a szövetségi kormányt, hogy dolgozzon ki egy ütemtervet a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos iratok közzétételére.
Szíriában újra kitörtek a harcok, a németek élen járnak a gazdag nagybácsi szerepében, a friss unokaöccs most az ország „mérsékelt iszlamista” kormánya.
