A CDU/ CSU február 24-én levélben fordult a leköszönő kormánypártokhoz, amelyben 551 kérdésre várja a választ a kormány által finanszírozott NGO-k működésével kapcsolatban. Merzék azt akarják megtudni, igaz-e, hogy a Scholz-kormány illegálisan, az elvileg független NGO-k bevonásával politikai propaganda céljára költötte az adófizetők pénzét?
Németországban is megkezdődött a pártpolitikában érdekelt NGO-k számonkérése
Amint arról korábban a Mandiner is beszámolt, a Friedrich Merz vezette CDU/CSU pártszövetség február 24-én egy 551 kérdésből álló levélben fordult a leköszönő kormánypártokhoz az országban működő NGO-k működésével kapcsolatban. A dokumentum azután születetett, hogy év elején baloldali civilszervezetek számos tüntetést szerveztek országszerte a CDU ellen, amiért az együtt szavazott az AfD-vel a migráció kérdésében, ezzel átlépve azt a tűzfalat, amit szerintük nem szabadott volna.
Ezt is ajánljuk a témában
A CDU vizsgálatot kért a német civil szervezetek zavaros finanszírozásával kapcsolatban, mire leendő szövetségese, a szocdem párt jelezte: ne kapargassák a témát, mert így nem lesz kormánykoalíció.
A CDU a tüntetésekkel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy számos olyan civil szervezet neve merül fel a szervezők között, amelyek állami támogatásban részesülnek.
Márpedig a német törvények megtiltják, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott NGO-k nyíltan állást foglaljanak és szervezkedjenek pártpolitikai kérdésekben.
Merzék arra szólítják fel a Scholz vezette kormányt, hogy járjon utána, és szolgáltasson információt ezeknek a szervezeteknek a támogatásáról, hogy kiderüljön, valóban törvénybe ütközik-e a nagyjából húsz érintett szervezet németországi működése.
A német NGO-k mellett olyan nemzetközi szervezetek is érintettek, mint a Greenpeace vagy az Animal Rights Watch.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a CDU/CSU kérdéseit követően a reakció heves ellenállás és felháborodás volt a baloldali politikusok és NGO-k részéről, amelyek ahelyett, hogy azonnal tisztázták volna magukat a kért információk szolgáltatásával, „a német civil társadalom elleni támadásnak” nevezték Merzék kezdeményezését.
A Politico ahelyett, hogy azt kezdte volna vizsgálni, valóban történt -e törvénysértés a kormánypártok és az NGO-k részéről, az esetre reagálva arról cikkezett, hogy az „európai autoriter vezetők egyre inkább igyekeznek korlátozni a nemkormányzati szervek befolyását”, és Orbán Viktorhoz hasonlította a leendő német kancellárt, aki szerinte „egyik állandó prioritásává tette a civil szervezetek visszaszorítását”.
Még gyanúsabb, hogy a német és európai baloldali politikusok is elkezdtek aggódni az NGO-k működése és a demokrácia helyzete miatt.
A Baloldal, valamint a Zöldek képviselőcsoportja amiatt aggódik, hogy a németországi kezdeményezés precedenst teremt, és az NGO-k átvizsgálása uniós szinten is elkezdődhet.
Sőt, már meg is kezdődött. A jobboldali pártok ugyanis vizsgálatot indítottak az Európai Bizottság által környezetvédő szervezeteknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, amit állítólag lobbizás céljára használtak.
Ciarán Cuffe, az Európai Zöld Párt társelnöke orwelli gondolatrendőrséget vizionált az NGO-k lehetséges átvilágítása kapcsán.
A CDU/CSU pártszövetség által benyújtott és Friedrich Merz által aláírt, „civil társadalom elleni támadásnak” bélyegzett levél pusztán azt a kérdést járja körbe alaposan, hogy a CDU elleni tüntetésekben érintett civilszervezetek politikai tevékenysége kapcsolatba hozható-e pártpolitikával. A leendő kormánypárt szerint ez azért is fontos kérdés, mert amennyiben igen, akkor ezek a szervezetek megszegik a rájuk vonatkozó adótörvényt.
A leköszönő kormánypártoknak címzett, 551 darabos kérdéscsokor az államilag finanszírozott szervezetek politikai semlegességének kérdése címet viseli. Felhívják a figyelmet, Németországban rengeteg vitát váltott ki, hogy miután a CDU migrációs-kérdésben együtt szavazott a AfD-vel, országos szinten tüntetéseket szerveztek a párt ellen, amelyeknek a szervezésében olyan civilszervezetek vettek részt, amelyek állami finanszírozásban részesülnek.
„Ez felveti a kérdést, hogy vajon milyen mértékben folytathatnak pártpolitikai tevékenységet az adófizetők pénzéből is részesülő nonprofit szervezetek anélkül, hogy veszélyeztetnék nonprofit státuszukat”
– írják a február 24-én benyújtott levélben, amelyben felhívják a törvényt a német adótörvény szabályozására, miszerint egy társaság akkor nevezhető nonprofitnak, ha „jótékonysági vagy egyházi, és nem pártpolitikai célokat szolgál”.
A CDU levelében azt írja, a párt elleni tüntetések „a pártpolitikai befolyás azonnali, célzott gyakorlására irányuló kísérletet jelentenek”.
Hangsúlyozzák, hogy a tüntetésekre éppen a választások előtt került sor.
„Az államilag finanszírozott szervezeteknek meg kell őrizniük politikai semlegességüket” – hangsúlyozzák, és kiemelik, a választási kampányok közvetlen vagy közvetett támogatása – akár egy párt mellett, akár ellene – nem összeegyeztethetők az egyenlőség elvével.
Hozzáteszik, a nonprofit szervezeteknek jogukban áll politikai tiltakozásra, mindaddig, amíg nem pártpolitikai módon teszik mindezt. A kérdések megfogalmazói a bevezetőben azt állították, vannak, akik „az NGO-kat olyan árnyékstruktúrának tekintik, amely állami pénzeket használ fel közvetett politikai tevékenységre”. A német Die Welt lap információira hivatkozva azt írják, „számos, nyilvánosan baloldali civil szervezet kap támogatást a minisztériumoktól. Ez azért problémás, mert ha ezek a szervezetek aktívan beavatkoznak a politikai véleményformálásba, az a demokratikus alaprend megsértését jelentheti”.
Példaként hozzák az Omas gegen Rechts (Nagymamák a politikai jobboldal ellen) és a BUND szervezeteket, amelyek nyíltan politikai állást foglalnak, miközben lehet tudni róluk, hogy állami támogatásban is részesülnek.
A pár bekezdésből álló bevezető után felsorolják azt az 551 kérdést, amelyben néhány bevezető általános kérdés után tematikusan felteszik a nyíltan baloldali állást foglaló szervezetek finanszírozására és a politikai pártokhoz való viszonyára vonatkozó nagyjából 50 kérdést.
Általánosságban megkérdezik, hogy a Bundestag 20. törvényhozási ciklusában mely nonprofit szervezetek kaptak támogatást a szövetségi forrásokból, és milyen mértékben. Ezt követően azt is megkérdezik,
„volt-e példa arra, hogy a hatóságok politikai befolyásoltságuk miatt megvonták valamelyik szervezettől az NGO státuszt,"
és azt is, hogy vannak-e olyan nonprofit szervezetek – és melyek azok –, amelyek tudatosan kimaradtak a politikai vitákból.
A nyíltan politizáló szervezetekkel kapcsolatban többek között olyan kérdések merültek fel, hogy „működésükkel kizárólag jótékony célokat szolgálnak-e, és ha igen, mik ezek a célok?”, illetve, hogy „hogyan határolják el magukat a pártpolitikai befolyásolástól”, valamint „volt-e olyan eset, amikor kifejezetten kampányoltak valamelyik politikai párt mellett vagy ellen”.
A levélben külön megnevezett szervezetek a következők:
Omas gegen Rechts Deutschland, Euractiv, Verein Capact, Attac Trägerverein, Amadeu Antonio Stiftung, Peta Deutschland, Animal Rights Watch, Foodwatch, Dezernats Zukunft, Deutschen Umwelthilfe, Agora Agrar, Greenpeace, BUND, Netzwerk Recherche, Verein Neue, Delta1.
Ezek a szervezetek valamilyen módon mind kapcsolatba hozhatók közelmúltbeli pártpolitikai tevékenységgel, amikről több esetben a Mandiner is beszámolt, például az EURACTIV-val kapcsolatban, amely egy évvel ezelőtt az AfD-vel szemben készített egy lejárató cikket, amiről utóbb kiderült, hogy hamis információkat tartalmazott.
A benyújtott kérdésekre az érintett NGO-k is reagáltak.
„Szerintünk ezzel egy demokratikusan alulról szerveződő civil társadalmi mozgalmat próbálnak delegitimálni, azzal vádolva azt, hogy az visszaél az adófizetők pénzével, egyoldalú politikai agitációra használva fel azt”
– nyilatkozta Marinne Zepp az Omas gegen Rechts képviselője.
A másik érintett szervezet, a Campact képviseletében Felix Kolb úgy nyilatkozott: „akár tetszik a CDU-nak, akár nem, a nonprofit szervezeteknek joguk van befolyásolni a politikai döntéshozatalt és a közvéleményt, és kritizálhatják a pártokat is”, hozzátette, csak az állam által finanszírozott projektek esetében kötelezhetik a szervezeteket semlegességre, ami nem vonatkoztatható az egyéb tevékenységükre.
Nem kezdődött jól a 2025-ös év a baloldali NGO-k számára, akik Donald Trump rendelete nyomán magas támogatástól esnek el az USAID befagyasztásával. Szintén idén év elején robbant ki a botrány az Európai Bizottsággal kapcsolatban, amely szintén politikai befolyásolás céljából pénzelhetett NGO-kat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az MCC Brussels komoly lépéseket sürget.
„Az EU fegyverként használta a civil társadalmi szervezeteket, és az intézményi propaganda eszközeivé változtatta őket. Az EU-NGO komplexum egy önmagát erősítő körforgást hoz létre, amelyben a Bizottság NGO-kat finanszíroz, amelyek aztán több uniós szabályozásért és finanszírozásért lobbiznak, gyakran éppen a szélesebb körű demokratikus elszámoltathatóság rovására” – derül ki a brüsszeli MCC közleményéből, amelyben arra világítanak rá, hogy az Európai Bizottság az uniós adófizetők pénzéből eurómilliárdokat csatornáztak be „NGO-k és think-tankek homályos hálózatába, mellyel a Bizottság kizárólag saját politikai irányvonalát erősíti, elhallgattatva az egyet nem értő véleményeket”.
Most, a CDU esete rávilágított, hogy Németországban is hatalmas pártpolitikai NGO-hálózat működhet állami pénzekből.
A leendő kormánypártok kérdései olyan egyértelmű és alapvető finanszírozási kérdésekkel szembeni ellenállás arra utal, hogy mind a leköszönő kormánypártoknak, mind az NGO-knak van mit takargatniuk, ami a demokrácia szempontjából sokkal súlyosabb probléma, mint ezek megkapargatása.
Nyitókép: Alexandra BEIER / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Amerika nélkül tehetetlen a kontinens a tekintélyes kutatóintézet jelentése szerint.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a családok pénztárcájára is, éves közel 3 milliós keresetcsökkenést kéne elszenvedniük.
A német kancellár behúzta a kéziféket az Ukrajnába küldendő békefenntartók ügyében.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a fiatal családok pénztárcájára is.
Friedrich Merz elmondta: nincsenek tévképzetei arról, hogy a háborúk miként érnek véget.
„Folytatjuk a nyomásgyakorlást azért, hogy további szankciókat vezessünk be azért hogy Oroszországot erővel visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
Aggasztóak a kilátások.
Az Európai Bizottság elnöke természetesen csak az üzlet előnyös oldalát mutatta be.
A város adóssága így mintegy 70 milliárd forintra tehető, év végére kritikus helyzet alakulhat ki.
