A király 20 éve meztelen, de csak most vettük észre

Az világosnak tűnik, hogy az elképzelés egy Excel-Európa, ahol minden „tagország” csak egy kis, egységes rubrika, amelynek tartalma szükség szerint formázható, módosítható, vagy akár törölhető is.

Azóta sem kereste senki Biró Krisztiánt, Maros megye legjobbját a román birkózóválogatottól, amióta Dragoș Zuz edző levetette vele a magyar edzőmezt, ő pedig tiltakozásul otthagyta az edzőtábort. Esete nem egyedi, a minta egyértelmű.
Ha valaki a romániai sport múltjával vagy akár jelenével foglalkozik, nem tudja elkerülni, hogy mindenütt Erdélybe és a magyarokba botoljon. Nem csak arról van szó, hogy az 1922-ben felállított első román futballválogatottban a magyarok, a svábok és a zsidók mellett egyetlen román nemzetiségű játékos rúgta a bőrt; hogy vásárhelyi, szatmárnémeti vívómestereink nélkül nem létezne az, amit ma román vívásnak nevezünk, vagy hogy a kolozsvári Károlyi Béláék fedezték fel Románia legnagyobb tornászcsillagait. A jelennel is így áll a helyzet, elég csak a diadalmas román jégkorong-válogatottra gondolni, amely lényegében a háromszéki csapatok bővített verziója.