Egyes országok továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy katonákat küldhessenek az ukrán frontra, ám több tagállam, például Magyarország erre nem hajlandó.
Emmanuel Macron összehívja a vezető tábornokokat, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek Ukrajnába – írja a Politico.
A lap által megszólaltatott szakértő szerint az európaiak messze vannak attól, hogy 200 ezer katonát biztosítsanak Kijev „jelentős biztonsági garanciájára”, hiszen „a lengyelek és az olaszok nem akarnak csapatokat telepíteni Ukrajnába, ahogyan a magyarok és a szlovákok sem”, míg a franciák csak néhány ezer katonát tudnának mozgósítani, hasonlóan a britekhez.
Eközben a Jutarnji.hr Ivan Anusic horvát honvédelmi minisztert idézte, aki kifejtette, hogy
az európai haderőnek NATO-vezetés alatt kell állnia, ám ha bizonyos országok, mint Magyarország gyanakvásuknak adnának hangot egy ilyen út iránt, meg kell találni a módját, hogy nélkülük folytassák.
Ezt is ajánljuk a témában
Motyogtak valamit Ukrajnáról is – ez volt a tanácsi konklúziók azon része, amelyet Orbán Viktor megvétózott. Kohán Mátyás írása.
Nyitókép: AFP/DPA/Bernd von Jutrczenka
***
A cikket Magyarország megújult médiafigyelője, az OBSERVER szemlézte a mandiner.hu számára.
Gál Kinga és Jordan Bardella kemény üzenetet küldött az Európai Bizottságnak.
Trump fizetésre bírná Európát, miközben az amerikai ritkaföldfém-üzlet és a Kínával való rivalizálás is új helyzetet teremt. A Stratéga vendégei: Kis-Benedek József és Erdélyi Rezső Krisztián.
Van olyan politikus, aki szerint Magyarország tiltakozása ellenére uniós tagok lehetnek az ukránok.
Éric Zemmour leszögezte: senki se beszéljen európai védelempolitikáról addig, amíg amerikai fegyvereket és harci repülőket vásárol Európa.
Az orosz rendszerüzemeltető hamar kijavította az ukrán dróncsapás okozta károkat.
A brüsszeli intézet kiszámolta, mekkora árat fizetne Európa Ukrajna tagságáért.
A Nobel-díjas fizikus a jövő generációinak nevében is megköszönte, hogy ilyen projektekre is jut már forrás.
„Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be a miniszterelnök kedden egy rövid videóban. De mit is jelent ez pontosan? Illetve, milyen hatással lesz az áruházláncokra és a háztartásokra? Utánajártunk!
