Úton a tanácstalanok földjén

Brandenburgban vagyunk, az azonos nevű tartomány jelenleg hetvenezer lakosú ősi városában Berlintől ötven kilométerre. Egy szupermarket szinte üres parkolójában egy fiatal pár tisztítja autója ablakait és lámpáit. Nem sietnek, és szívesen válaszolnak néhány kérdésre. Megkérdezzük, hogy áll Németország. „Rosszul.” A gazdaság? „Katasztrófa.” Infláció? „Katasztrófa.” Bérleti díjak? „Katasztrófa.” Migráció? „Katasztrófa.”

Azt mondják, valamin sürgősen változtatni kell, de nem látják, hogyan. Szerintük a február 23-ai előre hozott választás sem hoz irányváltást: mint mondják, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) azokkal a baloldali pártokkal akar koalíciót kötni, amelyek a problémákat okozták, és senki nem szeretne az Alternatíva Németországért párttal (AfD) kormányozni. Manapság szinte mindenki, akit megkérdezünk, hasonlóan válaszol. Mindenekelőtt a migráció, pontosabban 

Solingen, Magdeburg, Aschaffenburg, München – a festői német városok listája mára az ártatlan emberek elleni véres támadások krónikájává vált. Az elkövetők főként szírek és afgánok, akiknek nem szabadna az országban tartózkodniuk, mert elutasították a menedékkérelmüket.