A gázai helyzetet az bonyolítja, hogy a helyi lakosság valóban nagyban függ a segélyektől, hiszen a Hamász uralma miatt Izrael és Egyiptom kénytelen blokád alatt tartani az övezetet. Gáza egyébként kiválóan illusztrálja, hogy milyen problémákba ütközött az amerikai segélyezés egyes konfliktus zónákban. Ma már bizonyított tény az, hogy az UNRWA (ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten) munkatársai részt vettek az október 7-ei támadásban, és a Hamász szorosan együttműködik a szervezettel, amelynek iskoláiban a gyerekeket a terrorra és Izrael gyűlöletére nevelik. Másrészt a Biden adminisztráció tisztviselői korábban azzal érveltek, hogy az UNRWA túlságosan fontos szerepet játszik a gázai humanitárius műveletekben, és ezért nem szabad véglegesen bezárni.
Az amerikai kormányzat az évek során több olyan intézkedést is hozott, amelyekkel próbálták megakadályozni, hogy a segélyek terroristák kezébe jussanak.
Ez már a Bush adminisztráció idején is kihívást jelentett. Az előző adminisztrációk döntéshozói úgy értékelték, hogy a humanitárius cél mindent felülír. Trumpék most eldönthetik, hogy megpróbálják-e átírni a szabályokat. Sok elemző azzal érvel, hogy a nyugati hatalmaknak jobban megéri ezeket a pénzeket kifizetni, azzal együtt is, hogy egy részüket eltérítik, mert így tudják biztosítani ezeknek az országoknak a stabilitását.