A USAID leleplezések keveset tárgyalt része, hogy a Közel-Keleten az amerikai külföldi segélyek egy részét eltérítették a terroristákkal együttműködő helyi szervezetek.
Az új Trump adminisztrációnak köszönhetően az elmúlt héten fény derült arra, hogy milyen hatalmas összegeket adott mind az amerikai Külügyminisztérium, mind pedig a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) különböző progresszív célokra. Azonban ezek az összegek eltörpülnek azok mellett, amiket a különböző iszlamista vezetésű országoknak küldtek külföldi segély címén, és amelyek sok esetben nem érték el a célszemélyeket.
A Foreign Policy magazin korábban arról írt, hogy egy 2019-es beszámoló szerint átlagosan a USAID által támogatottak mindössze 43%-a teljesítette a kitűzött célok legalább felét.
A külföldi segélynek három formája van: humanitárius, fejlesztési támogatás, és biztonsági támogatás. Általában nem közvetlenül egy ország kapja a pénzt, hanem egy szervezeten keresztül történik az átadás. A segély lehet pénz, technikai tudás, felszerelés, élelmiszer stb. 2023-ban az Egyesült Államok 63 milliárd dollárnyi külföldi segélyt osztott ki, amely a teljes szövetségi költségvetés nagyjából 1%-a. Amerikában a külföldi támogatások 60%-át a USAID osztja ki, 30%-át a külügyminisztérium a maradékot pedig közel 20 további kormányzati ügynökség. A jelenlegi hírek leginkább a USAID-re koncentrálnak, amelyet átszervez a Trump adminisztráció, mert a teljes megszüntetéshez a Kongresszusra is szükség lenne.
A Middle East Forum már hosszú évek óta próbálta felhívni arra a figyelmet, hogy a Közel-Keleten a helyi szervezetek sok esetben teljesen megbízhatatlanok, és a civileknek szánt segítség jelentős része a terrorszervezeteket gazdagítja. Mint írták: 2023-ban 100 millió dollárnyi külföldi segélyt kaptak a Gázai övezetet uraló Hamászhoz közel álló segélyszervezetek.
A MEF még 2018-ban azt is leleplezte, hogy a USAID annak ellenére finanszírozta a szudáni Islamic Relief Agencyt, hogy szoros kapcsolatot ápolt a helyi al-Kaidával.
Gázában az USAID következetesen finanszírozta a Hamász megbízottjait
– mutatott rá a Middle East Forum. 2016 óta a USAID 900 ezer dollárt adott át a Bayader Környezetvédelmi és Fejlesztési Szövetségnek, egy olyan jótékonysági szervezetnek, amely kapcsolatban áll magas rangú Hamász-tisztviselőkkel, köztük Iszmáil Haníje likvidált Hamász vezér fiával.
Nem volt titok, hogy a közel-keleti szervezetek gyakran eltérítik a USAID támogatásait, emiatt rendszeresen nyomozott maga az ügynökség is, és próbált olyan kitételeket szabni, amik megakadályozhatták volna ezt – sikertelenül.
2024-ben például kiderült, hogy 9 millió dollár, amelyet a USAID a szíriai civileknek szánt, az an-Nuszra-Front terrorszervezetnél kötött ki,
miután egy Abu Abdo Al-Homsi nevű férfi egy szíriai NGO-n keresztül (NGO-1) lopta el a pénzt.
Daniel Greenfield amerikai újságíró a külföldi segélyek 90 napos befagyasztása kapcsán részletes cikket közölt a JNS oldalán arról, hogy a USAID az elmúlt években 18 milliárd dollárt adott terrort támogató iszlamista államoknak.
Az elmúlt két év során az USAID 2,3 milliárd dollár „humanitárius segítséget” juttatott el Szomáliába.
„Szomália és más iszlám terrorista entitások, köztük az afganisztáni tálibok, a jemeni húszik és a Hamász a Gázai övezetben, a USAID pénzének legfőbb kedvezményezettjei közé tartoztak”
– írta Greenfield.
A szerző leírja, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadásai óta 2,1 milliárd dollárt küldött az USAID Gázába és Ciszjordániába. Tették ezt annak ellenére, hogy maga a USAID is arról írt, hogy „magas a kockázata annak, hogy a Gázába érkező segélyeket eltérítik.” Pontosan ez történt. A Hamász oly mértékben felügyeli Gázát, hogy az oda érkező segélyek csak rajtuk tudnak átmenni. Tavaly nyáron az izraeli média arról számolt be, hogy
a Hamász legalább 500 millió dollár hasznot húzott a Gázai övezetbe érkező humanitárius segélyekből.
Amerikai nyomásra Izrael a háború ellenére is naponta mintegy 200 segélyszállító teherautót engedett be a palesztin enklávéba. „Valójában ez lett a terrorszervezet fő oxigéncsatornája” – jelentette Almog Boker izraeli újságíró a JNS beszámolója szerint. Boker hozzátette: a Hamász ellopta a humanitárius segélyt, és eladta a lakosságnak. A pénzt aztán a toborzás finanszírozására fordította.
A gázai helyzetet az bonyolítja, hogy a helyi lakosság valóban nagyban függ a segélyektől, hiszen a Hamász uralma miatt Izrael és Egyiptom kénytelen blokád alatt tartani az övezetet. Gáza egyébként kiválóan illusztrálja, hogy milyen problémákba ütközött az amerikai segélyezés egyes konfliktus zónákban. Ma már bizonyított tény az, hogy az UNRWA (ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten) munkatársai részt vettek az október 7-ei támadásban, és a Hamász szorosan együttműködik a szervezettel, amelynek iskoláiban a gyerekeket a terrorra és Izrael gyűlöletére nevelik. Másrészt a Biden adminisztráció tisztviselői korábban azzal érveltek, hogy az UNRWA túlságosan fontos szerepet játszik a gázai humanitárius műveletekben, és ezért nem szabad véglegesen bezárni.
Az amerikai kormányzat az évek során több olyan intézkedést is hozott, amelyekkel próbálták megakadályozni, hogy a segélyek terroristák kezébe jussanak.
Ez már a Bush adminisztráció idején is kihívást jelentett. Az előző adminisztrációk döntéshozói úgy értékelték, hogy a humanitárius cél mindent felülír. Trumpék most eldönthetik, hogy megpróbálják-e átírni a szabályokat. Sok elemző azzal érvel, hogy a nyugati hatalmaknak jobban megéri ezeket a pénzeket kifizetni, azzal együtt is, hogy egy részüket eltérítik, mert így tudják biztosítani ezeknek az országoknak a stabilitását.
Valószínűleg a migráció megakadályozása az egyik ok, amiért az USAID több mint 3,7 milliárd dollárt juttatott Afganisztánnak a tálibok hatalomátvétele óta. Greenfield megjegyzi:
a pénz annyira elszámolhatatlan volt, hogy a USAID megtagadta az együttműködést az amerikai kormány afganisztáni háborút felügyelő szervezetével, amely a terroristáknak juttatott pénzeket követte nyomon.
Jemen is a támogatott országok között volt, annak ellenére, hogy a jemeni húszik komoly problémákat jelentettek a nemzetközi hajózás számára, és rendszeresen rálőttek amerikai hajókra. A cikk lejegyzi: az elmúlt öt évben az USAID a becslések szerint 3,4 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott az országnak a súlyos humanitárius válság miatt, amit a polgárháború okozott.
„Talán soha nem derül ki teljesen, hogy külföldi segélyeink mekkora része került az iszlamista terroristák zsebébe, de a USAID befagyasztása és a Külügyminisztérium alá történő bevonása segíthet abban, hogy a segélyezés ne legyen többé az amerikaiakat gyilkoló iszlamista terroristák finanszírozásának az eszköze” – írta Greenfield.
Nyitókép: ABBAS MOMANI / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Sorra zuhannak ki a csontvázak a Biden-adminisztráció woke-szekrényeiből. Forintban számolva százezer milliárdos tételről beszélhetünk.
***
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
Izrael Katarban bombázott, de mi ennek a jelentősége, és hogyan kell látni magyar szemmel az eseményeket? Elemzésünk!
Izrael rálőtt a Hamász Dohában bujkáló vezetésére, és az akció pikantériája, hogy Katar az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese. Közelebb kerültünk a gázai háború végéhez?
Pattanásig feszült a hangulat a Közel-Keleten.
„Az IDF és a Sin Bet továbbra is elszánt a Hamász terrorszervezet felszámolásában” – közölték.
Bolond, aki a Hamász számait elhiszi, de semmi másra sem számíthatunk a nyugati sajtótól - állították a közel-keleti kérdés szakértői egy beszélgetésen.
Érzékenyen érintették a megállapítások a Tisza-vezért.
A Lévai família egyetlen tagja sem indul ezúttal.
