Tusk és a többi európai vezető megint bejelentette a semmit Párizsban

Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán Párizsban összehívott rendkívüli európai biztonsági tanácskozás után kijelentette, hogy Európa és az Egyesült Államok viszonya „új szakaszba” lépett.

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői találkoztak hétfőn Párizsban. 

A francia elnöki hivatalban sürgősséggel összehívott találkozón Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vesz António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke.

A francia diplomácia azt követően hívta össze a találkozót, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai alelnök, 

akik attól tartanak, hogy kizárják őket a tárgyalási folyamatból egy olyan kérdésben, amely őket is érinti, s alapvetően kihat a transzatlanti kapcsolatokra is.

„A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk” – mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak.

Szavai szerint a találkozó résztvevői azt is megállapították: 

„Egyetértés, egyhangúság volt abban, hogy a védelmi kiadások növelésére, mégpedig egyértelmű növelésére feltétlenül szükség van, és hogy nincs helye ingerültségnek, amikor egy amerikai szövetséges azt mondja, hogy 

– mondta Tusk.

Olaf Scholz német kancellár úgy vélte, hogy Európának és az Egyesült Államoknak a kollektív biztonság érdekében „mindig együtt kell cselekednie”. A többi ország vezetőjéhez hasonlóan ő is a védelmi erőfeszítések fokozott finanszírozását szorgalmazta.

A védelmi erőfeszítéseik fokozásáról szóló megállapodáson túl azonban az európaiak abban 

 egy esetleges jövőbeli tűzszünet biztosítása érdekében, jóllehet a kérdés a Moszkvával folytatott tárgyalások során a Kijevnek nyújtandó „biztonsági garanciák” középpontjában áll.

 Ukrajnában, mert ez „az egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot visszatartsák az ország újabb megtámadásától.

„Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik” – mondta a találkozót követően a brit kormányfő újságíróknak. „De

mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát” – tette hozzá.

Keir Starmer bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, és „megvitassa, hogy mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek”.

 – mondta, kiemelve, hogy az Egyesült Királyság „vezető szerepet” fog vállalni ebben a kérdésben.

A német kancellár ezzel szemben a vitát a csapatok küldéséről „rendkívül helytelennek” és „korainak” minősítette, Donald Tusk pedig egyértelművé tette, hogy Lengyelország nem fog csapatokat telepíteni Ukrajnába.

 arra, hogy „kezdeményező szerepet” vállaljon a „biztonsági garanciák” biztosításában Ukrajnának.

„Európa kész és hajlandó megerősödni, kezdeményező szerepet vállalni abban, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának” – mondta Rutte, hangsúlyozva, hogy ezt a következtetést vonta le a párizsi találkozóból.

„Európa kész sokkal többet befektetni a biztonságunkba” – tette hozzá a NATO-főtitkár elismerve azonban, hogy 

Mette Frederiksen dán miniszterelnök Párizsban úgy látta, hogy 

Arra a kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb fenyegetés az európai kontinensre, a dán kormányfő azt válaszolta, hogy „természetesen Oroszország és birodalmi álmai. Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak (...) arra, hogy újra mozgósítson és 

 – tette hozzá, utalva arra, hogy az európaiak tartanak egy olyan tárgyalástól Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ahol az asztalnál az európaiaknak nem jut hely.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez