Trump újabb vállalása: totálisan leszerelné az atomfegyvereket Kínával és Oroszországgal együtt

Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök többször is utalt rá, hogy tervei közt szerepel megegyezni Kínával és Oroszországgal a nukleáris fegyverek leszereléséről. A davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszédében célzott rá, hogy szeretné meggyőzni a másik két világhatalmat a vegyifegyverek kiiktatásának szükségességéről, és azt állította, lát is esélyt ennek megvalósulására. „Hihetetlen összegek folynak el a vegyi fegyverkezésre, aminek olyan pusztító ereje van, amiről nem akarnak ma itt hallani” – fogalmazott.

Később, a  Fox News-nak adott interjúban már arról nyilatkozott, hogy előző elnöki ciklusa végén nagyon közel járt ahhoz, hogy egyezségre jusson Vlagyimir Putyinnal, de akkor közbejött egy Biden-adminisztráció, ami nemcsak visszavetette az együttműködést, de tovább mélyítette az ellentétet a két ország között.

Amennyiben az amerikai elnöknek sikerülne keresztülvinnie ezt a tervet, az óriási közeledést jelentene a három ország között, de kérdéses, hogy vajon az Egyesült Államok bízhat-e, és fog-e bízni abban, hogy mindenki betartja az alku ráeső részét.

Kína és Oroszország is reagált Trump felvetésére

Trump davosi kijelentése meglehetősen optimistának mondható, tekintve, hogy Kína most kezdett bele igazán a vegyifegyver-gyártásba, és 2030-ra majdnem a duplájára tervezi növelni a nukleáris fegyverkészleteit.

Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy sajtókonferencián reagált Trump kijelentéseire. Közölte:

Egy korábbi, január 17-i beszédében az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov úgy nyilatkozott: „Éppen egy hibrid háborút vívunk Washingtonnal, és nem látunk semmilyen indokot arra, hogy a fegyverhasználat vagy a stratégiai kockázat csökkentéséről tárgyaljunk az Egyesült Államokkal. De még a stratégiai stabilitási kérdések megvitatását sem tartjuk jelenleg esedékesnek.”

Vlagyimir Putyin ehhez képest már jóval barátibb hangnemet ütött meg hétfőn.

Első ciklusa alatt már közel járhatott a sikerhez

Trump a Fox Newsnak elmondta, első ciklusa alatt már nagyon közel járt ahhoz, hogy megegyezzen Putyinnal a nukleáris fegyverek kiiktatásáról.

„Tárgyaltam Putyinnal Oroszország és az Egyesült Államok denuklearizációjáról. Később Kínát is be akartuk vonni ebbe az ügybe. Nagyon közel voltam ahhoz, hogy megegyezzünk. Megállapodtam volna Putyinnal a nukleáris fegyverek beszüntetéséről, amelyek nemcsak nagyon veszéylesek, de nagyon drágák is. Nagyszerű lett volna, ha ez összejön, de volt egy rossz választás Amerikában, ami mindent tönkretett” – állította.

Első elnöksége alatt Trump Észak-Koreával is tárgyalt a fegyverkezést illetően, de az a kezdeményezés kudarcba fulladt.

Nem elég, ha Oroszország és Kína belemegy az egyezségbe

Pedig ha Trump valóban szeretne megakadályozni egy esetleges atomkatasztrófát, kénytelen lesz Észak-Koreát is meggyőzni. ‎Kim Dzsongunnak a becslések szerint ötven nukleáris robbanófejből álló arzenálja van, és Irán is közel áll ahhoz, hogy saját atomfegyvert hozzon létre.

„Mielőtt fegyverleszerelési tárgyalásokba bocsátkozna, Washingtonnak ki kell dolgoznia egy stratégiát arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja elrettenteni a két egyenrangú nukleáris versenytársat, Oroszországot és Kínát attól, hogy Észak-Koreával és Iránnal összefogva  megtámadják vagy fenyegessék az Egyesült Államokat” – idézi a Fox News Andrea Strickert, a Demokrácia Védelméért Alapítvány programigazgató-helyettesét. A lap által idézett szakértő szerint ugyanakkor Trump helyesen ismerte fel a nukleáris fenyegetettséget, ami évtizedek óta nem volt olyan jelentős, mint ma.

Nyitókép:  Brendan SMIALOWSKI / AFP