Trump a csúcsra tör: jöhet az amerikai–kínai–orosz találkozó

Az Index Horváth Levente Kína-szakértőt, volt sanghaji főkonzult, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdezte arról, hogy Donald Trump beiktatását követően hogyan alakulhatnak az amerikai–kínai kapcsolatok.

Mindenesetre az jelzésértékű, hogy január 17-én, három nappal a beiktatás előtt Trump Hszi Csin-ping kínai államfővel telefonbeszélgetést kezdeményezett, és a jövőbeli békés együttműködésről egyeztettek.

Kínában sok influenszer és szakértő abban reménykedik, hogy Musk, mint Trump egyik legnagyobb támogatója és tanácsadója, befolyásolni tudja majd a Kína-ellenes döntéseket. 

Ugyanakkor Donald Trump kijelentései Grönlandról és a Panama-csatornáról más megvilágításba helyezhetik a Tajvan-kérdést. Az Eurázsia Központ igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, ha beiktatása után az új amerikai elnök valóban lépéseket tesz – akár erővel – Grönland megszerzéséért és a Panama-csatorna visszavételéért, akkor azzal nagyban megváltoztathatja a világrend eddigi diplomáciai gyakorlatait, és teljesen más értelmezést adhat a Tajvan-kérdésnek is. 

Horváth Levente úgy gondolja, hogy Trump már most az örökségére gondol. Az első ciklusában arra törekedett, hogy történelmi eseményeket hajtson végre, és például az észak-koreai elnökkel találkozott Szingapúrban.

 A szakértő szerint, akár azt is el lehet képzelni, hogy a Nobel-békedíj megszerzésére hajtva hamarosan nem csak külön-külön tárgyal majd Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem amerikai kezdeményezésre – a jaltai konferenciához hasonlóan, amelyen Roosevelt, Churchill és Sztálin vitatta meg a második világháború befejezése utáni világ újjászervezését – hárman ülnek le tárgyalni a különböző konfliktusok megoldásáráról és a világ újrafelosztásáról.

Nyitókép:Kena Betancur / AFP