A megválasztott amerikai elnök unortodox külgazdasági politikájával törné meg a jeget a nemzetközi világban.
Az Index Horváth Levente Kína-szakértőt, volt sanghaji főkonzult, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdezte arról, hogy Donald Trump beiktatását követően hogyan alakulhatnak az amerikai–kínai kapcsolatok.
A szakértő szerint Donald Trump elnökségének külpolitikájára nehéz felkészülni, hiszen – ahogy az első ciklusában is látható volt – inkább üzletemberként viselkedik, mint politikusként vagy diplomataként.
Mindenesetre az jelzésértékű, hogy január 17-én, három nappal a beiktatás előtt Trump Hszi Csin-ping kínai államfővel telefonbeszélgetést kezdeményezett, és a jövőbeli békés együttműködésről egyeztettek.
Horváth Levente rámutatott: 2018-ban a Trump-adminisztráció indította el az amerikai–kínai kereskedelmi háborút, vagyis ebből kiindulva várható, hogy nem lesz gazdasági tekintetben enyhülés a két ország között.
Kínában sok influenszer és szakértő abban reménykedik, hogy Musk, mint Trump egyik legnagyobb támogatója és tanácsadója, befolyásolni tudja majd a Kína-ellenes döntéseket.
Ugyanakkor Donald Trump kijelentései Grönlandról és a Panama-csatornáról más megvilágításba helyezhetik a Tajvan-kérdést. Az Eurázsia Központ igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, ha beiktatása után az új amerikai elnök valóban lépéseket tesz – akár erővel – Grönland megszerzéséért és a Panama-csatorna visszavételéért, akkor azzal nagyban megváltoztathatja a világrend eddigi diplomáciai gyakorlatait, és teljesen más értelmezést adhat a Tajvan-kérdésnek is.
Egy azonban biztos, hogy Kína nem tervezi megtámadni Tajvant, de az amerikai provokációkkal szemben kész fellépni.
Horváth Levente úgy gondolja, hogy Trump már most az örökségére gondol. Az első ciklusában arra törekedett, hogy történelmi eseményeket hajtson végre, és például az észak-koreai elnökkel találkozott Szingapúrban.
A szakértő szerint, akár azt is el lehet képzelni, hogy a Nobel-békedíj megszerzésére hajtva hamarosan nem csak külön-külön tárgyal majd Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem amerikai kezdeményezésre – a jaltai konferenciához hasonlóan, amelyen Roosevelt, Churchill és Sztálin vitatta meg a második világháború befejezése utáni világ újjászervezését – hárman ülnek le tárgyalni a különböző konfliktusok megoldásáráról és a világ újrafelosztásáról.
Nyitókép:Kena Betancur / AFP
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.
A nyilatkozat enyhíti az Oroszországgal szembeni eddigi kemény kritikákat.
A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
A Nyugat taktikázik, a Kelet stratégiában gondolkodik: ez a különbség új világrendet jelent, amelyben a Nyugat vesztésre áll.
Nem a közös védelem, hanem a behódolás a csúcstalálkozó új kulcsszava.
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
