Orosz–ukrán háború: brutális évforduló, s a hatalmas pusztítás számokban

A háború harmadik évének vége egy nadrágszíját meghúzó Oroszországot és egy totálisan szétlőtt Ukrajnát talált Kelet-Európa szívében. A veszteségek szinte felmérhetetlenek emberéletben, menekültekben, gazdasági visszaesésben, a szétlőtt gyárakban, iskolákban, kórházakban mérve, de még a környezet is megsínylette a háborút.

Kié a föld?

Kezdve az elején: Ukrajna mindenképpen veszteségként könyvelheti el területének – pillanatnyilag – 18-20 százalékát, amin orosz katonák állomásoznak. Az orosz hadseregnek nem sikerült visszaszereznie Oroszország Kurszk régiójának egy részét, amelyet az ukrán hadsereg augusztusban foglalt el, de ez méretében kicsi, és feltehetőleg csak idő kérdése a visszaszerzése, míg Ukrajnának nincs katonai ereje visszafoglalni a megszállt területeit. Hogy ebből egy esetleges rendezés mennyit ad Oroszországnak és mennyit hagy Ukrajnának, tejesen nyitott kérdés, és a legnagyobb különbség a két háborúzó fél álláspontjában a NATO-csatlakozás lehetősége mellett éppen ez.

A katonai veszteségek mértékében hatalmas szórással mennek a becslések és zajlik a számháború. Egyes amerikai források 

miközben eszerint 14 ezer harckocsi és páncélozott jármű szintén odalett. A szórásra csak egy példa: az ukrán hadsereg állítása szerint körülbelül 814 ezer orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg, egy Moszkvától független orosz weboldal, a Mediazona mintegy 84 ezer orosz katona haláláról számol be, az amerikaiak 700 ezer köré teszik a számot. Az viszont beszédes, hogy a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint az első évben több orosz katona halt meg Ukrajnában, mint a második világháború óta bármely más konfliktusban.

Az igazolt polgári áldozatok száma a becslések szerint 12 ezer halott és 28 ezer sérült, de természetesen ezek is olyan számok, amelyekről nincsenek igazán megbízható források.
Ami a sebesülteket illeti – akár katonák, akár civilek – megdöbbentő a közülük kikerülő hadirokkantak száma, még a becslések alapján is. Még 2023-ban a The Wall Street Journal megrázó riportot közölt arról, hogy a háború kitörése óta

A legkisebbek szenvednek a leginkább

Mindeközben az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF jelentése szerint a legsérülékenyebbek, vagyis a gyerekek közül minden ötödik elvesztette legalább egy rokonát vagy barátját a háború alatt, ráadásul

2022 februárja óta több mint 2520 gyermek halt meg vagy sérült meg, és ez csak az ENSZ által hitelesített adatok.

A menekültek között sok százezerszámra vannak iskoláskorú gyerekek is, az ő oktatásuk is jelentősen megnehezült. A UNICEF jelentése alapján az elmúlt három évben több mint 1600 oktatási intézmény; ezek számát a Kyiv School of Economics 4 ezerre teszi.

S ehhez hozzájön a hatalmas menekültáradat, amely elsősorban Európát árasztotta el, és ahogy telik az idő – és ahogy pusztul az ország – egyre kevesebb a remény arra, hogy a zömük visszatérjen a kényszerből és lassan, de végtére is kialakított európai életükből. Vannak olyan becslések, amelyek a teljes népesség megfeleződését prognosztizálják, ami példátlan veszteség lenne az ország történetében.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2025 februárjában csaknem hétmillió ukrán menekült élt az ország határain kívül, és mintegy négymillió maradt az országban, de eredeti lakhelyétől távol. Számos szakértő szerint a számok ennél egészen biztosan magasabbak; s természetesen a elsősorban a képzett, munkaképes korú emberek hiánya borzasztóan nehézzé teszi majd az ország újjáépítését.

Annál is inkább, mert az ország gazdasága romokban hever.

Szétlőtt ország, szétvert gazdaság

Az IMF szerint 

Az oroszoké egyébként jóval kevésbé zuhant be, és 2024-ben még 6 százalékos növekedést is képes volt felmutatni, ám ez főként a katonai kiadásoknak köszönhető, nem pedig a valódi gazdasági fejlődésnek. Az infláció, a magas – 21 százalékos! – kamatlábak és a csökkenő reálbérek az átlagoroszt is sújtják, bár nem ekkora mértékben. A szankciók egyáltalán nem bizonyultak olyan csodafegyvernek Európa részéről, mint amit vártak, de az olajeladások mérséklődésével együtt már érzékelhető hatást gyakorolt, a hadigazdaság dübörög, de ennek értelemszerűen az életszínvonal látja kárát. Míg az ukránoknak a szétlőtt ország okozta veszteségekkel kell számolniuk, az oroszok értelemszerűen nagyrészt elkerülték ezt, azonban főhet a fejük amiatt a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott pénz miatt, amit most lehet, hogy Ukrajna (elsősorban általuk ellenőrzött részének) újjáépítésére kell majd költeniük.

Negyedmillió szétlőtt épület

Az ukrán infrastruktúrát érő folyamatos orosz támadások – volt, hogy egyetlen éjszaka másfél száz drónt eresztettek rá az ukrán fővárosra – elképesztő mértékű pusztítást hoztak. A Kyiv School of Economics becslései szerint a károk értéke 2024 novemberére elérte a 170 milliárd dollárt (ez nem sokkal kevesebb az egyéves magyar GDP-nél, mintegy 70 ezer milliárd forint)

A legtöbbet a lakóépületek szenvedték el, a veszteségeket 60 milliárd dollárra becsülik. 

A legnagyobb pusztítást Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Kijev, Csernyihiv és Herszon régiókból jelentették.

Természetesen az utakat, vasutakat is lőtték az oroszok, részben a lakosság megfélemlítése céljából, részben természetesen az ukrán utánpótlási vonalak felszámolása érdekében; összesen több mint 26 ezer kilométernyi utat tettek tönkre, a vasút 4,3, a repterek kettő, a kikötők csaknem egymilliárd dolláros pusztítást szenvedtek el; a közlekedési infrastruktúrában okozott kár a kijeviek szerint összesen 38,5 milliárd dollár.

Súlyos veszteségek érték a mezőgazdasági szektort, 130 ezer megőgazdasági munkagép semmisült meg, négymillió tonnányi búza tárolására alkalmas hombár, számos magán- és állami termelőszövetkezet pusztult el teljesen.

Az alapvető egészségügyi ellátás éppúgy összeroppanóban, mint a többi: az egészségügyi szektor 4,3 milliárd dollárt veszített a kórházak és klinikák lerombolása miatt. A már idézett Unicef-jelentés közel 790 egészségügyi intézmény sérüléséről vagy lerombolásáról írt, a kijevi intézet szerint a valós szám ennek csaknem a duplája.

S akkor nem beszéltünk még azokról a károkról, amelyek egyelőre nehezen beárazhatók. Itt lenne rögtön az a brutális ár, amit az Egyesült Államok Trump vezetése alatt jóval szemérmetlenebbül követel az eddigi segítségért, mint a Blackrockkal és egyéb áttételes módokon finomkodó Biden-adminisztráció alatt – hogy tényleg egy ilyen durva nemzeti vagyonvesztés történik-e, vagy ki tud-e alkudni valami kevésbé földre sújtót Volodimir Zelenszkij két oldalról szorongatott kormányzata Washingtontól, még nagyon kérdéses.

S persze az ország pénzügyi stabilitását mindeddig biztosító hitelek visszafizetése is előbb-utóbb esedékessé válik. 2025 februárjában az ukrán kormány tárgyalásokat folytatott az IMF-fel egy újabb 917 millió dolláros hitelrészlet felszabadításáról. Az IMF egyébként eddig 12,4 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának, s persze a külföldi segélyek egy része is hitel volt, nem juttatás.

Szétlőtt táj

Mindemellett elképesztő mértékű közvetett, vagy kevésbé látható károkat okozott a háború olyan területeken, mint maga az ukrán táj.

Csak a nova kahovkai vízduzzasztó felrobbantása után – az árvíz okozta hatalmas pusztítás mellett – négyszáz tonna turbinaolaj egy része is kifolyt, az ukrán környezetvédelmi miniszter ekkor a Reutesrnek meg is becsülte, hogy a gát környékéről legkevesebb 150 tonna olaj folyt bele a Dnyeperbe, a környezeti kárt pedig 50 millió euróra (18-19 milliárd forintra) becsülték, ami nem csoda: egyetlen liter olaj egymilliószor ennyi, vagyis ezer köbméter vizet is beszennyezhetett, miközben tömegével pusztultak a halak és egyéb vízi élőlények, hiszen a víz színén úszó olajréteg elzárta az oxigéntől őket.

A rengeteg szétlőtt ipari létesítményekből rengeteg mérgező anyag jutott a talajba, az energetikai infrastruktúra szétbombázása miatti áramszüneteket nem csak az átlagpolgárok sínylették meg, de például szennyvíztisztító üzemek is leálltak, ami komoly vízszennyezést is okozhatott. A tüzérség által felszántott erdőkről nem is beszélve, ami a gazdasági károk mellett hosszú időre súlyos tájsebeket hagytak a szétlőtt országban.

Nyitóképünkön kijevi tudósítónk, Hölvényi Kristóf felvétele látható a háború első hónapjából egy szétlőtt épületről.