Utána az özönvíz: többszörös tragédiát okoz az ukrajnai gátszakadás

Nova Kahovka nevét immár Bahmut és Belgorod után tanulja a világ; mint ismert, itt szakadt át a gát, szakértők szerint egyre valószínűbb, hogy az oroszok miatt,

Hogy mekkorát, és mivel jár mindez, ennek jártunk utána.

Mert előzetes számítások akadtak: egy tavaly októberi napon a svéd Dämningsverket mérnökei egy videót töltöttek fel a Youtube-ra, ahol a Nova Kahovka-i gát esetleges megsérülésének következményeit elemezték. Mint a The Business Insider megállapítja, a modell szerint az ötméteres árhullám 19 órán belül érte volna el Herszon városát, egy másik animált térkép az összes, beleértve a legrosszabb forgatókönyvet is tartalmazza.

A lapnak a modellt készítő vállalkozás vezérigazgatója elmondta, ez csak egy durva megközelítés volt, és alábecsülték a várható hatást.

ugyanis a tározóban magasabb volt a vízszint, mint amivel számoltak, konkrétan 30 éves rekordon állt.

Andrij Kostin ukrán főügyész a BBC szerint azt mondta: „a következmények katasztrofálisak, több mint 40 ezer ember érintett. A lakóházak és az infrastruktúra megsemmisült, a földterületek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná váltak, és számos régióban megszakadt a vízellátás.”

De hogyan hathat mindez közvetetten és közvetlenül Ukrajnára és Európára?

Nova Kahovka: halottak és menekültek

A folyó ukrán ellenőrzés alatt álló oldalán

Az ukránok eddig három, az oroszok öt halottról számoltak be, de ezek a számok a rengeteg eltűnt ember miatt biztosan pontatlanok.

Jelentések szerint több száz ház vált lakhatatlanná ideiglenesen vagy véglegesen, vagyis újabb menekültáradat tetézheti Ukrajna nyugati felének terheit. Egyébként Kárpátalja részéről Viktor Mikita katonai kormányzó bejelentette, hogy a megye kész fogadni a bajba jutottakat, a menedékhelyeket már előkészítették. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még tovább duzzad Kárpátalján a menekülttömeg, annak minden következményével.

Emellett a katasztrófa sújtotta terület közelében élők is súlyos nehézségekkel küzdenek

amit az ukránok egy csővezetékkel próbálnak gyorsan áthidalni.

Gazdasági katasztrófa

A Dnyeper ezen szakaszán rendkívül termékeny a folyamvölgyi talaj, tágabb környezetében is igen jellemző a kiterjedt mezőgazdasági művelés, ez Ukrajna egyik legtermékenyebb vidéke. A mezőgazdasági miniszter szerint – aki a BBC-nek mondta ezt – az a mintegy 16-17 köbkilométernyi (!) víz (ez nyolc-kilencszerese a Balaton teljes térfogatának – a szerk.), ami a víztározóból kiszabadítva lezúgott a Dnyeperen a Fekete-tenger felé, elképesztően hiányozni fog az itteni öntözőrendszerekből,

A víztározó – szivattyúival, infrastruktúrájával – összesen 31 öntözőrendszeren keresztül mintegy félmillió hektár (!) termőföldet látott el vízzel, szinte kizárólagos vízforrásként.

Herszon régióban sok minden terem: görögdinnye, hagyma, paradicsom, napraforgó, szójabab és a nemrég politikai viták kereszttüzébe is került gabona.

Denisz Marcsuk, az Összukrán Mezőgazdasági Tanács alelnöke egy interjúban arról beszélt, ha a tavalyi 4 millió tonna gabonatermést veszik alapul a térségben, elmondható, hogy

továbbá a hagyma, a káposzta, a sárgarépa és a cékla 35%-a is Herszon és Zaporizzsja megyéből került a boltok polcaira, vagyis a közeljövőben így hiánycikk lehet ezekből a zöldségekből is – idézi a Kárpátalja.ma. (A közvélekedéssel ellentétben nem csak Kárpátalján élnek magyarok – a közeli Mikolajivben is jelentős magyar kolónia él, így ez őket is sújtja).

A minisztérium 1-1,5 milliárd dollár (340-510 milliárd forint) körülire becsülte a várható károkat, a teljes újjáépítést ennek többszörösére, mintegy milliárd dollárra (2300-2400 milliárd forintra) teszik.

Környezeti katasztrófa

Egy váratlan nagyságú árvíz mindig magában hordozza egy jókora környezeti katasztrófa lehetőségét is; s ha a civilek szempontjait ritkán veszik figyelembe a hadviselő felek, az állatvilágét még ritkábban.

Amit közvetlenül láthattunk is fényképeken, videókon, ahol

ahonnan hiányzott a víz, és állatok küzdöttek kétségbeesetten az életükért a hullámokban ott, ahol hirtelen elöntötte őket az ár. De ezen is bőven túlmutatnak a várható vegyi eredetű károk.

Mint Igor Szirota, a legnagyobb ukrán vízerőműveket összefogó Ukrhydroenergo vezérigazgatója a CNN-nek elmondta, az árvíz környezeti következményei jelentősek lesznek, a megsérült erőmű sérült berendezéseiből olaj szivároghat; minél nagyobb károk keletkeztek a berendezésekben, annál több. Mint fogalmazott,

ha ezek jelentősen megsérültek, akár az összes olaj kifolyhat.

Az ukrán környezetvédelmi miniszter a Reutesrnek meg is becsülte, hogy a gát környékéről legkevesebb 150 tonna olaj folyt bele a Dnyeperbe, a környezeti kárt pedig 50 millió euróra (18-19 milliárd forintra) becsülték. A CNN alapos riportjában környezetvédelmi szakértőt is megszólaltatott, aki elmondta: 1 liter olaj 1000 köbméter vizet is megszennyezhet, vagyis 150 tonna egész Ukrajna vízkészletére is kihatással lehet, hiszen az olaj vékony rétegben úszik a víz felszínén, elzárva azt az oxigéntől, így a vízben élő növények és állatok elpusztulnak.

Az árhullám két nemzeti parkot is érint, a víz pedig végül a Fekete-tengerbe ömölve annak állatvilágára is kihat majd.

És akkor nem beszéltünk a gáttól 120 kilométerre fekvő zaporizzsjai atomerőműről, amely szintén innen kapta a hűtővizét.

Nyitóképen: Rokkant asszonyt mentenek ukrán katonák Herszonnál (fotó: Genya SAVILOV / AFP)