Svájci újságíró: Németországban nincs demokrácia – így próbálják elhallgattatni az AfD-t

Ahogy közeledünk a vasárnapi németországi választáshoz, az AfD népszerűsége napról napra nő, és ezzel egyidőben a radikális jobboldali párt ellenes hangok is. Miközben Európában egyre többen tüntetnek a párt ellen és továbbra sem kifizetődő az AfD-vel szimpatizálni, Elon Musk kijelentette, a radikális párt mentheti meg a német gazdaságot. JD Vance, az USA alelnöke pedig pár napja a Müncheni Biztonsági Konferencián élesen kritizálta a németeket, és azt állította, ott nem lehet demokráciáról beszélni, ahol megpróbálnak elhallgattatni egy sokak által támogatott pártot.

De miről is beszélt Vance és hogyan próbálnak Németországban antidemokratikus eszközökkel ellehetetleníteni egy demokratikusan nagyon is támogatott pártot? Cikkünkben ennek jártunk utána a svájci sztárújságíró, a die Weltwoche főszerkesztőjével, Roger Köppel segítségével.

Egy demokráciában nincs helye tűzfalnak

Egy olyan országban ugyanis, ahol bevett politikai módszer van egy parlamenti párt leválasztására és elszigetelésére, nem lehet demokráciáról beszélni. Hozzátette, az a tűzfal-politika, ami jelenleg Németországban folyik az AfD ellen a demokrácia megcsúfolása, és a baloldali pártok hatalmon maradását segíti annak ellenére, hogy támogatottságuk elhanyagolható a szavazók körében.

Az újságíró szerint az elmúlt hónapokban még inkább megnövekedett a diszkrimináció az AfD ellen, és a legváratlanabb helyekről éri támadás. 

A legváratlanabb helyekről érik támadások az AfD-t

Kijelentette, példátlan az a diszkrimináció, ami az AfD-vel szemben folyik, és nem csak politika szinten, de gyakran a magánéletben is. Hangsúlyozta, Németország egy „nagyon furcsa ország”, és a svájciaknak nehéz elmagyarázni, mi folyik ott, hiszen számukra elképzelhetetlen, hogy egy demokratikus országban a kormány a rendelkezésére álló eszközöket egy politikai párt elnyomására használja. Pedig ilyen is történt: a The European Conservative  nemrég arról számolt be, hogy

, míg a „Zusammen gegen Rechts” csoportot a Campact nevű egyesület támogatja, amely szorosan kötődik a közpénzből finanszírozott HateAid nonprofit céghez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adófizetők pénzéből kampányolnak az AfD ellen.

Elmondta, az AfD gyakorlatilag nem tud rendezvénytermet bérelni, mert a szolgáltatók nem hajlandók velük tárgyalni. De a politikusok tapasztalták már magánemberként is, hogy nem tudtak kivenni egy szállodai szobát politikai hovatartozásuk miatt.

– idézte fel.

És ez még korántsem minden. A német köztévében is nyíltan bojkottálják az AfD megjelenését. Amikor tavaly decemberben a ZDF és ARD állami csatornák kancellárjelölti vitát szerveztek, a CDU-s kancellárjelölttel szemben az akkor második legnépszerűbb Alice Weidel helyett az SPD bukott kancellárját, Olaf Scholzot kérték fel vitára.

A tévé azzal indokolta a döntését, hogy Friedrich Merz egyértelműen a legnépszerűbb jelölt, és ők Olaf Scholzban látják még a másik nagy esélyest, noha a számok már akkor sem ezt mutatták. Az AfD bejelentette: beperlik a köztévét, amiért nem veszik őket komolyan.

Később felajánlották az AfD-nek, hogy biztosítanak számukra egy jelölti vitát az egyre népszerűtlenebb Zöldekkel szemben, akik szintén nehezményezték, hogy nem küzdhetnek meg Merz-cel és Scholz-cal. Robert Habeck azonban nem volt hajlandó kiállni Alice Weidellel szemben.

Az AfD-t nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a többi politikai pártot

Nemcsak tévés vitákra, máshová sem hívják meg az AfD-t, ahol hivatalosan minden parlamenti pártnak ott lenne a helye. A múltheti Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke például, Christoph Heusgen nyíltan kimondta, a két szélsőségesnek számító párt, a jobboldali AfD és a baloldali BSW nem vehet részt a nemzetközi rendezvényen, ahová a hagyomány szerint minden pártot meghívnak, amely tagja a Bundestagnak. Igaz, Heusgen ezzel a hagyománnyal már szakított 2023-ban, 

A mostani alkalommal az ellen emelt kifogást, hogy a két szóban forgó párt tüntetőleg felált és kivonult Volodimir Zelenszkij ukrán elnök németországi beszédéről. Szerinte, aki nem törekszik a párbeszéd útján a békére – vagyis nem áll be Zelenszkij mögé –, annak nincs helye az ő konferenciáján.

2023-ban szóba került a párttagok fegyvertartási engedélyének bevonása, erre akkor azonban nem került sor. 2025 januárjában ugyanakkor Szász-Anhalt tartományban elkezdték bevonni a párttagok fegyvereit – írta meg a Mitteldeutsche Zeitung.

A sajtó is kivette a részét a lejárató kampányból

Arról már írtunk, hogy a köztévében gyakorlatilag nem kapott megjelenési felületet az AfD, de nemrég napvilágra került, hogy a Correctiv egy évvel ezelőtti tényfeltáró cikkében, amin a párt egy „szupertitkos találkozóját” leplezte le, a legfontosabb információ, miszerint az AfD a migránsok deportálására sző mestertervet, nem volt igaz. Ez azért különösen aggályos, mert a hírt a legtöbb médium átvette, és tényként kezelte az állítást. 

A rettegés ráadásul átterjedt más országokra is. Az egykori francia EU-s biztos, Thierry Breton, már felvetette, ha esetleg az AfD megnyerné a választásokat, ugyanúgy érvényteleníteni lehetne az eredményt, mint Románában. Szerinte ez a lépés indokolt lenne a „demokrácia védelme érdekében”.

A német demokrácia kulcsa az AfD jövője

A demokrácia jövője miatti aggodalom az egyetlen pont, amivel kapcsolatban egyetértés van a németországi választásokat illetően. Míg Breton az amerikai Elon Musktól félti a demokráciát, aki szerinte túlságosan is beleavatkozik a német választásokba, Musk épp az európai liberális politikusban látja a legnagyobb veszélyt.

Az amerikai milliárdos január végén videóhívásban jelentkezett be az AfD konferenciájára, ahol Németország jövőjének és reménységének nevezte a jobboldali pártot.

– mondta.

Roger Köppel is hasonlóan vélekedik, bár ő egyértelműen pozitívan áll a jövőhöz. 

„Ha az AfD nagyon jól szerepel a választásokon, akkor a CDU-nak szintén kissé jobbra kell majd orientálódnia. Ha az AfD rosszul szerepel, a CDU Merzzel akkor sem fog balra orientálódni, mint Merkel asszony tette annak idején. Szerintem megváltozott a korszellem. Most a konzervatívok felé, a jobboldal felé mozdul el”. – vélekedett.

Mindenesetre vasárnap kiderül, mire lesz mindez elég.

Nyitókép: Christoph Soeder / 2DPA / dpa Picture-Alliance via AFP