Konzervatív nagyágyúk a színpadon: szerdán kezdődik a CPAC Washingtonban

A Mandiner a helyszínről tudósít az év legnagyobb konzervatív rendezvényéről.

Az Euractiv elemzése megmutatja, mekkora a pánik védelmi ügyekben.
Ursula von der Leyen pénteki kijelentésével teljesen összezavarta a brüsszeli tisztviselőket, amikor azt mondta, érvénybe kell léptetni az uniós költségvetés mentőzáradékát annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tegyenek az USA elvárásának, és növelni tudják a védelmi költségvetést – írja az Euractiv.
Az említett mentőzáradékot súlyos gazdasági válsághelyzet esetére hozták létre, és ennek értelmében a tagállamoknak átmenetileg nem kell eleget tenniük az uniós költségvetési elvárásoknak.
A lap által idézett diplomata szerint a Bizottság nem közölt több részletet Von der Leyen kijelentése kapcsán, pedig az felvet további kérdéseket. Az unióban ugyanis kétféle mentőzáradék létezik: egy „általános” és egy „nemzeti”. A diplomata úgy véli, még maga Von der Leyen sem tudja, melyiket akarja érvénybe léptetni.
Egy másik tisztviselő szerint
a Bizottság elnökének meghökkentő felvetése azt mutatja, von der Leyen kifejezetten tájékozatlan gazdasági kérdésekben,
és ráerősít a korábbi kritikákra, miszerint a szervezet átláthatatlanul működik, a politikus pedig ismét központosítani próbálja a hatalmat.
Az unió gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis megerősítette, még valóban nem született döntés arról, melyik záradékot akarják érvénybe léptetni a kettő közül. Hozzátette, a következő hetekben ezen fognak dolgozni, és amint születik eredmény, azt nyilvánosságra hozzák.
Az uniós törvény értelmében az általános mentőzáradék akkor léptethető életbe, ha
jelentős gazdasági visszaesés tapasztalható az eurózónában, vagy az egész unióban”.
A nemzeti mentőzáradékot ezzel szemben akkor lehet alkalmazni, „ha a tagállam ellenőrzésén kívül eső rendkívüli körülmények jelentős hatással vannak az államháztartásra”.
Az általános záradékot használták például a koronavírus okozta gazdasági válság idején. A nemzeti záradékot csak tavaly vezették be, és eddig még nem alkalmazták.
Akármelyik alkalmazása mellett is dönt von der Leyen, mindenképp szükség lesz rá, hogy a 27 tagállamból legalább 15 megszavazza azt.
A német pénzügyminiszter, Jörg Kukies azt nyilatkozta a miniszteri találkozó előtt, hogy remélik, a nemzeti záradékot választja a Bizottság elnöke.
„Szkeptikusak vagyunk az általános mentőzáradék alkalmazásával kapcsolatban, mivel ennek alkalmazása csak súlyos gazdasági visszaesés esetén indokolt” – mondta Kukies. Hozzátette, hogy Berlin „már tárgyalásokat folytat a Bizottsággal”, hogy konkretizálják Von der Leyen javaslatát.
A 27 tagállam közül nyolc – köztük Franciaország, Olaszország és Lengyelország – is hivatalos megrovásban részesült a Bizottságtól, mert meghaladták az éves GDP 3 százalékában meghatározott költségvetési küszöbértéket.
Egyes uniós tisztviselők megjegyezték, hogy konkrét javaslat hiányában
a Bizottság valószínűleg csak arra fog törekedni, hogy a jelenlegi szabályok megtartásával a lehető legrugalmasabban kezelje a költségvetési hiányt.
Brüsszel például hajlandó lenne a védelmi kiadásokra mint potenciális enyhítő tényezőre hivatkozni annak eldöntésekor, hogy indít-e a túlzott hiány miatt eljárást az érintett tagállamok ellen.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP