Az európai jobboldal beerősített női politikusok terén: az unió három legnagyobb országában nők vannak a legnépszerűbb jobboldali pártok élén.
A feminizmus egyik nagyszerű vívmánya, hogy a nőjogi intézmények patikamérlegen kezdték el számolni a férfiak és a nők arányát a vezető pozíciókban. A nemi alapú kvóta – vagyis az, hogy ugyanannyi férfinak és nőnek kell lennie vezető beosztásban – már egy bevett kifejezés a versenyszférában is, és a legtöbb munkáltató igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak, nehogy diszkriminációval vádolják őket.
A politikai életben is egyre gyakrabban kerül előtérbe a nemek képviseletének egyenlő aránya iránti igény,
az EU már egy úgynevezett gender-indexet is létrehozott, amivel azt mérik, hány női politikus van az egyes tagállamokban, illetve, hogy az elmúlt években pozitív vagy negatív irányba változott az arányuk és mennyivel.
2024-ben, száz évvel azután, hogy a nők választójogot szereztek a legtöbb uniós országban, az EU egy tanulmányt is publikált a témában, amelyben a nők politikai reprezentáltságát vizsgálják tagállami szintre lebontva. A dokumentum szerzői kifejtik, az Európai Unió elkötelezett a nemek egyenlő arányú reprezentációjának elérésében, ami szerintük jelenleg az egyik legfontosabb politikai kérdés.
„A nagyobb politikai pártok folyamatos előrelépéseket tesznek ezen a téren, ám egyes populista és radikális politikai erők újra visszatértek a nők és férfiak hagyományos társadalmi szerepeinek hangsúlyozásához. Ezért a nők jogainak képviselete – például a reprodukciós jogok – akár döntőnek is bizonyulhatnak egyes választások kimenetelében.”
Érdekesség, hogy a populista pártok nagy részénél, amelyekre a cikk szerzője utal, a pártok első embere nő.
Az Európai Unió három legnépesebb, és legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező országában az utóbbi években megerősödött a radikálisnak bélyegzett jobboldal. Míg Olaszországban a Fratelli d’Italiának (Olaszország Fivérei) már sikerült is kormányra kerülnie, a franciaországi Front Nationale (Nemzeti Tömörülés) és a német AfD (Alternatíva Németországért) egyaránt komoly esélyekkel várja a közelgő választásokat. És mi a közös ebben a három pártban, amelyeket azzal vádolják, hogy elnyomják a kisebbségeket és sárba tiporják a nők jogait? Hogy mindhárom élén egy erős, sikeres nő áll. Éppen olyan, amilyenből Brüsszelben is többet akarnak látni.
A még mindig csak 48 éves édesanya, a Fratelli d’Italia párt vezetője és Olaszország első női miniszterelnöke nemcsak nőként, de kormányfőként is történelmet írhat. Meloni a választások óta továbbra is őrzi népszerűségét a szavazók körében, és ha nem történik valami nagyobb botrány a következő két évben,
ő lehet az első olasz miniszterelnök, aki kitölti az ötéves mandátumát
– nyilatkozta Carlo Galli, a bolognai egyetem politikai doktrínák történetének professor emeritusa az olasz Formiche lapnak. Szerinte ez a kilátás akár motiválhatja is Melonit, hogy ne írjon ki előrehozott választásokat, még akkor sem, ha az esetleg előnyösebb lenne számára.
Galli szerint Meloni sikerét annak köszönheti, hogy jól kommunikál a nép nyelvén, és az emberek azt látják, hogy a miniszterelnök foglalkozik a társadalmat érintő problémákkal. A szakértő úgy véli, ennek köszönheti a fölényét az ellenzékkel szemben, akik képtelenek megérteni az olaszok gondjait, különösen a déli, szegényebb társadalomét.
„A jobboldali kormányra csak a jobboldal jelent veszélyt, semmiképpen sem az ellenzék, amely nem képes széleskörű támogatottságot kiépíteni, és nincsenek egy hullámhosszon az országgal”
– jelentette ki.
Meloni nemzetközi szinten is jó kapcsolatot ápol sokakkal. Kifejezetten jó viszonyban van a frissen megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal és az őt támogató Elon Muskkal is. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral is régre nyúlik a barátságuk, igaz, az utóbbi időben több politikai kérdésben sem értenek egyet, például az ukrajnai háború tekintetében, és pártjaik az Európai Parlamentben is külön képviselőcsoportban ülnek.
Alice Weidel megtestesíti mindazt, amiről az európai baloldal álmodik: egy leszbikus nyugat-németországi kancellár-jelölt, aki két gyermeket nevel élettársával. Weidel mégsem a liberálisokat választotta, 2013-ban lépett be az AfD-be, és azóta aktív tagja a pártnak, 2021 óta pedig társelnök Tino Chrupalla oldalán.
Weidel egy igazi, huszonegyedik századi értelmiségi nő: közgazdaságtant és üzleti adminisztrációt tanult a Bayreuthi Egyetemen, majd ugyanitt doktorált nemzetközi fejlesztésből a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. A gazdasági szférában is kipróbálta magát, a Bank of China üzleti elemzőjeként több évet élt Kínában, és folyékonyan beszél mandarinul.
A politikus felismerte, hogy a migrációs nyomás az egész nyugati világra veszélyes lehet, ezért az AfD politikájával tudott leginkább azonosulni, amellyel egyébként identitáskérdésekben is egyet ért.
Annak ellenére, hogy leszbikus, ő is azt az álláspontot képviseli, hogy megálljt kell parancsolni az iskolai gender propagandának, és ellenzi az azonos neműek házasságát.
Az előrehozott február 23-i német választásokon ő lesz az AfD kancellár-jelöltje, és a közvélemény-kutatások szerint a párt fej-fej mellett halad a CDU-val népszerűség tekintetében. Sőt, ami a kancellár-jelöltek személyét illeti, Weidel a legnépszerűbb, maga mögé utasítva a CDU-s Friedrich Merzet.
Ezt is ajánljuk a témában
A nácizás, szélsőjobboldalizás és a többi panel már nem segít: a világ leggazdagabb embere és egy jobboldali német politikus cenzúramentes beszélgetése következik. De ki is ez az Alice Weidel?
Marine Le Pen 2011-ben vette át a Nemzeti Tömörülés (akkori Nemzeti Front) irányítását apjától, Jean-Marie Le Pentől. Mostanra az egykor szélsőségesnek bélyegzett jobboldali párt a legnépszerűbb politikai erő Franciaországban, amely a 2024-es EP-választáson a legtöbb parlamenti helyet szerezte meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár kezdetben az egy százalékot sem érte el pártjával, úgy halt meg, hogy az lett a legnagyobb politikai erő Franciaországban.
A Nemzeti Tömörülés estében talán éppen az áll a siker hátterében, hogy Marine Le Pen személyében egy nő került a párt élére, aki, bár tovább vitte az apja által megfogalmazott nemzeti értékeket, ezt sokkal visszafogottabban, moderáltabban tálalta, amivel szélesebb rétegekhez sikerült eljutnia.
Csakúgy, mint a németek és az olaszok, a franciák is vágynak már egy nemzeti kormányra, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a külföldiek érdekeivel szemben (legyen szó Brüsszel, az USA vagy akár a bevándorlók érdekeiről).
Franciaországban az elmúlt években érzékelhető volt egy erőteljes lobbi a Nemzeti Tömörüléssel szemben – ahogy most Németországban az AfD-vel szemben –, aminek köszönhetően Emmanuel Macron az elnökválasztás második fordulójában kétszer is le tudta győzni Le Pent. Mostanra viszont már sokkal elfogadottabb lett a párt, és a népszerűsége is olyan mértéket öltött, hogy minden esély megvan rá, hogy 2026-ban Le Penék végre sikerre vigyék a több mint ötvenéves történelmi múlttal rendelkező „családi vállalkozást”. Igaz, 2022 óta Jordan Bardella a párt elnöke, és valószínűleg ő lesz a következő elnök-jelölt, de ez semmit nem von le Marine Le Pen eredményeiből, aki továbbra is mindent megtesz a Nemzeti Tömörülés sikeréért.
Míg Európa legtöbb országában már nem számít utópiának az az elképzelés, hogy egy nő vezesse az országot, az Egyesült Államok úgy tűnik, még nincs erre felkészülve.
Ezt is ajánljuk a témában
Jól sikerült a seregszemle.
Donald Trump háromszor indult az amerikai elnökválasztáson. Eddig két alkalommal sikerült győznie. Mindkétszer akkor, amikor a Demokraták női jelöltet indítottak ellene. Pedig a liberálisok annyira meg voltak rémülve Trump konzervatív politikájától – utólag kiderült, jogosan –, hogy bárkire képesek lettek volna leszavazni, ezt bizonyítja Biden 2020-as győzelme is.
Az Egyesült Államoknak még nem volt női elnöke, de úgy tűnik, ez nem véletlen. A nyugati nagyhatalom látszólag még nem tart ott, hogy elfogadjon egy nőt a vezetőjének.
Ezzel szemben sem a német, sem az olasz, sem a francia konzervatívoknak nincsen problémájuk azzal, hogy leszavazzanak egy nőre. Ezért lehet Giorgia Meloni lassan három éve Olaszország miniszterelnöke, és ezért nem lesz Kamala Harrisből soha amerikai elnök.
Nyitókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A Demokrata Nemzeti Bizottság gyűlésén a tagok a rasszizmust okolták Kamala Harris bukásáért, megerősítették a woke üzenet fontosságát, és még saját tüntetőiket sem tudták kezelni.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Komoly átrendeződés látszik a francia belpolitikában.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Több mint 10 millió euró hiányzik a Nemzeti Tömörülés kasszájából egy sikeres kampányhoz.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.
