Árgus szemekkel figyeli a világ a Közel-Kelet sorsát: kemény fába vágta a fejszéjét Trump

Donald Trump felvetette, hogy az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet, vállalná az újjáépítést, fejlesztést, stabilitást teremtene és a lerombolt területet a „Közel-Kelet riviérájává” változtatná, és mellesleg a helyi lakosságból 1,8 millió embert Jordániába és Egyiptomba költöztetne, a számukra építendő korszerű és kényelmes falvakba – emlékeztetett a Faktum tényellenőrző portál.

A Faktum éppen ezért megnézte, hogyan alakult ki történelmileg a jelenlegi szituáció Gázában, és milyen kapcsolódása van a palesztin lakosságnak az utóbbi bő egy évben földi pokollá vált övezethez. Összességében elmondható, hogy a térség népessége 1945-höz képest több mint tízszeresére növekedett, igaz egyes országokban más és más dinamikák voltak jellemzőek. (Az Öböl-menti államokban dinamikusabban nőtt a népesség, míg a háborúval sújtott Libanonban vagy Szíriában nem volt olyan lendületes a növekedés.)

Gáza lakóinak jövője

A Gázai övezet egyébként 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, összesen 365 km². A Budapestnél jóval kisebb területen él most több, mint kétmillió ember.

A népesség növekedésének dinamikái azonban azt jelzik, hogy a növekedés egyelőre nem fog megállni.

E gyorsan gyarapodó kétmillió ember nagy része menekült vagy menekültek leszármazottja. A térségre jellemző természetes szaporulat mintája szerint őslakosnak körülbelül 600 000 ember tekinthető. Hogy hol szeretne élni a tengerparti sávban összezsúfolt másfél millió menekült, illetve menekült-leszármazott, annak megkérdezése ilyen körülmények között nem tűnik sem népirtásnak, sem háborús bűncselekménynek – szögezte le a Faktum.

Nyitókép: Nikolay DOYCHINOV / AFP