Ukrajnának a katonai győzelemre sohasem volt esélye

„Az ukrán offenzíva – pontosabban ezidáig egy század szintű ellentámadás – vélhetően ugyanúgy politikai gyökerű, mint az egész kurszki offenzíva. Az már biztos, hogy az oroszok január 20-ig nem foglalják vissza az ott elvesztett területet, de hogy ez tud-e előny lenni Ukrajnának, kérdés. Szerintem az oroszok nem ülnek le tárgyalni amíg Kurszkban ukránok vannak – és ezt Trump is el fogja fogadni.

Délen közben épül Pokrovszk körül a harapófogó, nem gyorsan – ahogy újra és újra felhívom a figyelmet, az ukrán erőkben még van némi tartalék. Már egyébként egyértelmű, hogy katonai győzelemre sohasem volt esély – csak abban reménykedhetett Kijev, hogy Moszkvában belpolitikai zűrzavar lesz. Miért? Mert már Anthony Blinken is kimondta – az USA a nukleáris fenyegetést komolyan vette.

Soha egy pillanatig nem volt »egyenes a terep« ebben a háborúban, mert az USA egyből közbelépett, amikor egy igazán nagy ukrán győzelem állt küszöbön és félő volt az orosz összeomlás. Menedzselt háború ez. Én akkor is jeleztem, hogy »fura«, hogy az oroszok ki tudtak veszteség nélkül vonulni Herszon városából, úgy, hogy csak 3 rommá lőtt átkelőt használhattak. Miért? Mert háttérmegegyezés volt. Kiengedték őket – vagy 20 ezer katonát, akik nélkül kérdés, hogy kitart-e a 22 őszén nagyon vékony orosz védelem a Donbaszban.

Szóval Moszkvának ebben a háborúban mindig is volt, van egy »cheat«-je, csalása, ha nagyon nagy bajba kerülne. Ez ugye sokáig »orosz propaganda« volt, 22 őszén engem is rendesen propagandistáztak emiatt – néha szemtől szembe is, különféle zugportálokon meg ezerrel – ma meg már kimondott tény. Egyébként ilyen amerikai beavatkozás történt már. 1995 késő nyarán a Banja Luka elleni horvát-bosnyák offenzívát állították meg. A szerbek összeomlását ugyanis nem akarták, ezért először eltűnt a hírszerzési támogatás a horvátok és bosnyákok mögül, aztán szóltak, ha tovább nyomulnak és Szerbia beavatkozik, nem fogják megvédeni a horvátokat és bosnyákokat. Azok erre leálltak, Banja Luka ma is szerb.

Nekem nem kell hinni, de a herszoni visszavonulás »fura« történetét Rácz András kiválóan összefoglalja egy interjújában a Portfólión. Azzal mondjuk nem értek egyet, hogy Kína vagy India állította meg az oroszokat – az amerikaiak nem hagyták, hogy teljesen kétségbeesett helyzetbe kerüljenek.

Szóval ezért sem volt soha reális cél Oroszország kiverése Ukrajnából, és ezért tragédia, hogy 2022-ben nem sikerült leállítani a háborút. Jó megoldás akkor sem volt, de ami majd jön Ukrajna számára, még rosszabb lesz annál is. A rettenetes csalódás egyébként egyre nyilvánvalóbb az ukrán elit reakcióiban is.

Ja – és ezért mondom mindig, semennyire sem kell már tartani nukleáris eszkalációtól – a kapcsolattartás folyamatos Washington és Moszkva között, a lassan de előrehaladó oroszoknak 2025-ben semmi oka erre, és az amerikaiak is vigyáznak, ne is legyen. Az Oresnyik szép szinház volt, látványos, az ATACMS bevetését meg engedték az amerikaiak – amikor az odaadott 500-ból maradt kevesebb mint száz.

Amivel kezdtem – az ukrán ellentámadás Kurszknál – na ezek semmin sem változtatnak a nagy képen, aki akarta látni, 22 őszén láthatta, hogy mi lesz a vége. Ps. Sok ember valódi hittel hitte, hogy Ukrajna győzhet, Zelenszkij is – ezt nem kritizálom. De hogy akkor, amikor már minden mindenkinek nyilvánvaló egyes európai vezetők még mindig Oroszország »crushing defeat«-jéről (megsemmisítő vereség – a szerk.) beszélnek, az vagy a realitásoktól való teljes elszakadás, vagy végtelen cinizmus, vagy az, hogy nem merik kimondani a valóságot. Egyik sem fest jó képet róluk.”

Fotó: Sergei GUNEYEV / SPUTNIK / AFP