„Ki vagytok rúgva!” – kíméletlenül számolja fel Trump a washingtoni mélyállamot
Az elnök megkezdte több mint ezer Biden által kinevezett tisztviselő kirúgását.
Az egész világ arra vár, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások.
Donald Trump gyakran emlegette az elmúlt három évben: ha ő lett volna az elnök 2022-ben, akkor Putyin soha nem vonult volna be Ukrajnába. Ezt elmondta azon az emlékezetesen elnökjelölti vitán is, amelyen Biden olyan rosszul szerepelt, hogy a pártja nyomására kénytelen volt visszalépni.
„Ha egy igazi elnökünk lett volna, egy olyan elnökünk, akit Putyin tisztelt, akkor soha nem vonult volna be Ukrajnába”
– mondta júliusban Trump. Vlagyimir Putyin orosz elnök a republikánus elnök beiktatása alkalmából gratulációt küldött Trumpnak és jelezte, hogy „nyitott a párbeszédre.”
Összegyűjtöttük, hogy Trumpnak miért lehet nagyobb tekintélye a világ „erős embereinek” a szemében, mint elődjének.
Joe Biden négy éve alatt óriási hangsúlyt kapott a „sokszínűség” a hadseregben, amely minden létező „woke” politikát bevezetett. Ennek következtében drámaian leesett a toborzások száma.
Az amerikai hadsereg egy két nő által felnevelt női katonával toborzott:
Trump ezzel szemben azt akarja, hogy a világ legerősebb hadserege a kiválóságáról legyen ismert, nem pedig a woke ideológiákról.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök megkezdte több mint ezer Biden által kinevezett tisztviselő kirúgását.
Az első Trump adminisztráció egyik jellegzetessége volt, hogy az elnök még Észak-Korea diktátorával is hajlandó volt egy asztalhoz ülni. Nem elég, hogy tárgyalt Kim Dzsongunnal, hanem még pozitívan is beszélt róla, amivel megőrjítette az amerikai sajtót.
Hasonlóan pozitívan nyilatkozott Putyinról is, és többször kifejezte, hogy kész tárgyalni vele.
Ezzel szemben Joe Biden gyakorlatilag elvágta a kommunikációs vonalakat az oroszokkal, és csak pénzzel és fegyverrel öntötte le Kijevet, de nem adott teret a tárgyalásoknak.
Az amerikai elnök másik fontos tulajdonsága, hogy keményen bünteti azokat az országokat, akik szerinte ellentétesen cselekednek az amerikai érdekekkel.
Trump Teddy Roosevelt „bunkósbot” (big stick) politikáját kedveli, és az elrettentés eszközeivel igyekszik élni.
Az első ciklusa alatt csak úgy szórta a szankciókat és a büntetővámokat az országokra.
Trump már be is lengette, hogy ha Oroszország nem hajlandó tárgyalni Ukrajnával a békéről, akkor „valószínűleg” szankciókat fog kivetni rájuk.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trumpot beiktatták az Amerikai Egyesült Államok 47.elnökének és máris számos nagy horderejű rendeletet aláírt. Egy biztos Trump elnöksége alatt a világ teljesen más lesz, mint eddig volt.
Az egyik legnagyobb különbség Trump és Biden Moszkvával kapcsolatos politikájában az, hogy Biden nem vette komolyan Vlagyimir Putyin aggályait azzal kapcsolatban, hogy nem akarja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz. Ezzel szemben Trump ezt mindig legitim aggodalomként kezelte.
A Trump által kinevezett ukrán-orosz biztos egyik korábbi terve például azt tartalmazta, hogy határozatlan időre el kellene halasztani Ukrajna NATO csatlakozását és ehelyett biztonsági biztosítékkal ellátott békemegállapodást kellene kötni.
A republikánus elnök egyik sokat emlegetett aggodalma az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az, hogy Oroszország nukleáris fegyvert vethet be. Trump több interjúban is elmondta mennyire aggasztják őt az atomfegyverek. Ez egy olyan része a háborúnak, amit a demokrata adminisztráció soha nem vett komolyan.
A nukleáris háborúval kapcsolatos félelmek arra indítják a Trump adminisztrációt, hogy sokkal óvatosabban bánjon az atomhatalommal, mint elődje. A túlzó retorikájáról híres Trump feltűnően visszafogottan nyilatkozik az oroszokkal kapcsolatban.
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU, Alexander NEMENOV / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök szerint már nagyon közel egy találkozó az orosz elnökkel.
***